Jön a hatalmas adócsökkentés, és jól felpumpálhatja a nettónkat
Kedden írtuk meg, hogy hatalmas adócsökkentés jöhet: 500-700 milliárd forintos mozgástere keletkezett a kormánynak, mert már most látszik, hogy kisebb lesz jövőre is a hiány, mint tervezték. Megnéztük, mit jelenthet ez, mire lenne elég, és mire nem.
Részletek
Szóval lesz mintegy 500-700 milliárd forintos mozgástér. Varga Mihály korábban már szólt arról, hogy melyik kisadókat szüntetné meg – ezek eltüntetése összesen 32 milliárd forintból meglenne. Mondjuk, ezt meglépik. Marad tehát még 468-668 milliárd forintnyi adócsökkentési lehetőség.
Ezek után három dologra koncentráltunk: a már többször beígért egy számjegyű szja-ra, aztán a korábbi munkáltatói járulék (most szociális hozzájárulási adó = szocho) csökkentésére, és végül arra, hogy Varga Mihály nemrégiben jelezte, 50 százalék alá szeretné vinni a foglalkoztatást terhelő közterheket. Ami, mint írtuk, álomfizetést jelenthet.
Varga Mihály által nemrégiben bejelentett tervére (hogy 50 százalék alá vigyék a foglalkoztatást jelenleg terhelő összesen 62 százalékos adókat és járulékokat) egyelőre még nincs meg a keret. Az 500-700 milliárd forintos mozgástér nem elég a 12,5 százalékos mérséklésre.
Viszont a felét meg lehetne lépni, akár az egy számjegyű szja-val, akár a 6-7 százalékos szocho-csökkentéssel, akár egy vegyes konstrukcióval, azaz mondjuk 3 százalékos szja, és 3 százalékos szocho-csökkentéssel.
Úgy tűnik tehát, hogy álomfizetésünk nem lesz egy lépcsőben, de azért érezhető pluszt kaphatunk nettóban jövőre, az adócsökkentés révén.
(24)
Komoly kihívás az utódlás megoldása a családi tulajdonú vállalatoknak
A jelentős gazdasági szerepű családi tulajdonú vállalkozásoknak speciális problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező években. A generációváltás égetőprobléma számukra.
Részletek
A nagyvállalati szektoron belül a családi tulajdonú vállalatok a GDP több mint felét adják, és a dolgozók felét foglalkoztatják. Jelentős gazdasági szerepük miatt a K&H feltérképezte a szegmens várakozásait, amely alapján egyelőre növekedés látható, azonban ennek fenntartása nagyban függ az előttük álló legnagyobb kihívás, a generációváltás sikeres levezénylésétől.
A családi vállalatok nem csak Európa-szerte, hanem hazai szinten is jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban. Magyarországon a vállalatok mintegy 70%-a családi tulajdonú vállalat, a bruttó hazai termék több mint felét ők állítják elő, valamint a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet.
A családi vállalatok várakozásait felmérő K&H kutatás alapján elmondható, hogy a családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző. A gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele (52%) stagnálásra számít a következő egy évben, 39%-uk azonban egyértelműen bővülésre, és csupán minden tizenegyedik cég vár visszaesést. Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti (59%) a következő egy évben, de egy jelentős részük (37%) ezen a téren is növekedésre számít.
Nemcsak pénzügyi eredményeikben, de a fejlesztések terén is inkább a növekedés jellemzi a családi vállalatokat, több mint negyedük (27%) növelni kívánja a beruházásokra fordítandó összeget a következő egy évben. A legnépszerűbb beruházási cél a technológiafejlesztés, amit a kapacitásbővítés és az értékesítés fejlesztése követ. A foglalkoztatásban is látható némi javulás, hiszen a családi vállalatok 16%-a készül növelni dolgozói létszámát, bár közülük legtöbben maximum 5%-os bővítést terveznek. Ez az arány azonban még mindig kedvező, hiszen a nem családi tulajdonú vállalatoknál mindössze minden kilencedik (11%) vállalat tervez munkaerő-felvételt.
Van néhány olyan kihívás, amelyek speciálisan a családi vállalkozásokra jellemzők, ezek közül a legégetőbb probléma a generációváltás kérdése, ami a vállalatok felénél az elkövetkezendő öt évben aktuális lesz, 13%-uknál pedig már jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére a cégek közel felénél nincsen kidolgozott utódlási terv, aminek következtében a családi cégek 2/3-a elvérzik az utódlás során. Másfelől a növekedésüket meghatározó feltételeknél a munkaerőpiac javulása - és ezen belül is főként a rugalmasabb piaci szabályozás és a béren kívüli munkaerőköltség mérséklése -, valamint az adminisztratív terhek csökkentése befolyásolják leginkább a családi vállalatok jövőjét. Így ezen tényezők javulása makrogazdasági szinten lehet pozitív hatással a szegmens további növekedésére.
(Gazdaság tv)
Ennyit kereshetnek a magyar informatikusok az új GE központban
8 milliárd forintos befektetéssel Digitális Fejlesztési Központot nyit Magyarországon a General Electric (GE) olvasható a vállalat meghívójában.
Részletek
Mint írják, a központban magasan képzett, ipari internet megoldásokat fejlesztő informatikusok dolgoznak majd. Ez a központ egyike lesz annak a hat központnak, amelyeket világszerte nyit a cég.
Jelenleg egy középfokú végzettségű informatikus átlagos fizetése, vidéken bruttó 190 ezer forint, Budapesten bruttó 367 ezer forint – írta a Mennyit keresel oldal.
A diplomás informatikusok esetében Budapesten bruttó 450, vidéken 290 ezer forintos fizetés fordul elő leggyakrabban. A vezetői fizetések 574 ezer forinttól indulnak, egy team leader a fővárosban 872 ezer forintot is megkereshet. Természetesen ezek az összegek munkakörönként, tapasztalattól függően eltérőek lehetnek, és nem csak a GE-re vonatkoznak.
Már csak a kérdés, a vállalat honnan fogja kiválasztani a magasan képzett informatikusokat, hiszen a magyar munkaerő piacról több tízezer informatikus hiányzik. Sokan mennek külföldre, az informatikus munkahelyek száma is növekszik, az oktatás viszont nem tud lépést tartani a kereslettel.
A Portfolió szerint 22 ezer informatikusra lenne szükség a magyar munkaerőpiacon. Viszont az évente nyugdíjba vonuló 3000 ezer főnél is kevesebb informatikus végez évente a magyar oktatási rendszerben.
Megfelelően képzett munkaerő hiányában viszont nem lesz tartós gazdasági fellendülés, különösen, ha külföldön egy magyar autóipari mérnök, szimulációs területen, évi bruttó 88 ezer eurót (havi bruttó 2,2 millió forintot) is megkereshet sima beosztottként, több éves tapasztalattal, míg a kezdő mérnökök fizetése kb. 50 ezer euró évente, heti 35 órás szerződéssel.
(24)
Egy cég, ahol félmillió jár a dolgozónak, ha szabadságra megy
Ha egy oroszlánt kölyökkora óta ketrecben tartasz, hiába nyitod ki az ajtót a már felnőtt állat előtt, a hatalmas ragadozó félénken visszahátrál, és nem mer kilépni
Részletek
A 2011-ben alapított cég digitális marketinggel foglalkozik. A főnöknek feltűnt, hogy alkalmazottai nem veszik ki a szabadságukat. Pedig szerinte erre szükség lenne, a munkaerő akkor marad igazán kreatív, ha időnként kikapcsolódik. Ezért aztán Douglas közölte: 2000 dollár prémiumot kap az a dolgozó, aki igénybe veszi teljes évi szabadságát.
Az Egyesült Államokban már több széleskörű vizsgálat készült arról, hogy az emberek egyszerűen félnek szabadságra menni. Attól tartanak, hogy veszélybe kerül karrierjük, netán a főnökük lustának tartja őket. 10-ből 4 amerikai munkavállaló ezért szabadságának csak egy részét meri kivenni, ha egyáltalán.
Azt is kiszámították a vizsgálat végzői, hogy az amerikaiak túlzott szorgalma 50 milliárd dollár körüli bevételtől fosztja a meg a hazai turizmust. A SteelHouse most egy, korábban már alkalmazott modellt követ és fejleszt tovább. A The Motley Fool nevű cég 2007 óta minden évben sorsolást tart. Az összes alkalmazott nevét beteszik az urnába. A szerencsés nyertes 1500 dollárt kap, viszont kötelező kivennie két hét szabadságot.
Az önmagukat túlhajtó dolgozók Japánban is problémát, súlyos egészségügyi gondokat okoznak. Ezért a kormány ott is kampányt indított azért, hogy évente legalább egy hét szabadságot vegyen ki minden munkavállaló – írja a Business Insider.
(Hvg )
Harmincmillió eurós ipari öntödét adtak át Párkányban
PÁRKÁNY Pénteken délelőtt avatták fel a Funderia Condals spanyol cég gyártócsarnokát. Három éven belül 300 dolgozóval számolnak az üzemben.
Részletek
Ünnepélyes keretek közt adták át szeptember 30-án, pénteken a spanyol Funderia Condals vállalat új üzemét Párkányban, az ipari park területén. A beruházás összértéke 30 millió euró, az új gyár a térség egyik legkomolyabb befektetésének számít, a foglalkoztatás szempontjából is könnyít a párkányi régió helyzetén. Az autógyári fékalkatrészeket készítő új öntöde jelenleg 70 embernek ad munkát, viszont a cég jövőre 120, két éven belül pedig 300 főre szeretné emelni a dolgozók létszámát. Éves szinten nyolcezer tonna termékkel számolnak, két év múlva viszont már évi tizenötezer tonna alkatrészt állítanának elő. Párkányban szerintük minden feltétel adott volt a termelés beindításához.
Mint azt Milan Karoli, az SKC Foundry Slovakia képviselője szerkesztőségünknek elmondta, a gyártás helyszínének kiválasztásakor a spanyol anyacég főleg Budapest és Pozsony közelségét vette figyelembe, de kulcsfontosságú szempont volt az is, hogy a párkányi ipari parkban magasfeszültségű távvezeték, több trafó és ipari áramfejlesztő is található, rendelkezésre áll a vasútvonal, és műszaki szempontból megfelelő infrastrukturális bázison fejleszthetnek.
- A szerencsés paraméterek miatt gyorsan be tudtuk fejezni a gyártócsarnok építését, ma pedig hivatalosan is átadtuk az üzemet. Indukciós kemencéket használunk, nagy az energia- és az áramigény, ezt viszont az ipari park folyamatosan biztosítani tudja – részletezte az indokokat Milan Karoli.
A spanyol befektető világcégek partnereként van jelen a piacon, Barcelona mellett hasonló öntödét működtetnek. Az új üzemet azért is létesítették Párkányban, mert nagyok sok közép-európai, szlovákiai partnerük van. A gyártócsarnok 3 hektáros területen épült meg és a legkorszerűbb berendezésekkel dolgoznak. Az avatóünnepségen részt vett Spanyolország szlovákiai nagykövete is, Párkány nevében pedig Eugen Szabó polgármester üdvözölte a vendégeket és méltatta a beruházás jelentőségét.
A polgármester szerint munkahelyteremtési és gazdasági szempontból is fontos az új öntöde működése, mert az üzem tevékenysége hosszú távon is pozitív irányban segíti elő Párkány és környéke fejlődését.
Az SKC Foundryban már hetek óta sikerrel zajlott a próbaüzemelés, az avatóünnepség után már hivatalosan is megkezdődött a gyártás. Mint azt a spanyol cég elnöke kifejtette: céljuk az, hogy stabil, komoly közép-európai központjuk legyen Párkányban.
(Paraméter.sk)
Hinni a könnyeknek - járulékcsökkentéssel a munkaerőhiány ellen?
A fő gond immár a munkaerőhiány - hívja fel a figyelmet Németh György. A közgazdász-szociológus szerint a megoldást nem a járulékcsökkentés jelent.
Részletek
A gazdaságpolitikai kormányzatnak még az ősszel olyan javaslatokkal kell előállnia, melyek alkalmasak a gazdaság növekedését munkaerőoldalról korlátozó akadályok csökkentésére, ha lehetséges eltüntetésére. A nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy a járulékcsökkentés megoldás (vagy annak része) lehet, azonban óvott attól, hogy az államháztartás hosszú évek alatt normalizált helyzetét elhamarkodott lépéssel veszélyeztessék.
A ténylegesen egykulcsos, az alacsony jövedelműek adóját adójóváírás technikájával nem csökkentő SZJA-rendszerre a kormány úgy tekint, mint adópolitikájának szimbólumára, s minden kritika ellenére ragaszkodik hozzá. Kétségtelen, hogy a 16 (ma már 15) százalékos kulcs annyiban kétségtelenül nem volt rossz döntés, hogy ez a mérték önmagában biztosan nem ösztönzi a külföldi munkavállalást. Ennek ellenére nagy szükség volna arra, hogy a kormány - átlépve saját árnyékát - visszahozza az adójóváírás intézményét, így növelve az alacsonyabb keresetűek jövedelmét. Magyarországon ugyanis a "kétkezi" munkások bérei az igazán alacsonyak, s már a segéd- és betanított munkásokból is hiány van és esetükben a legerősebb az inaktivitás és a közmunka negatív hatása. Az esetleges munkáltatói járulékplafon szintjén ugyanolyan mértékű legfelső szja-kulcs léphetne be.
A kormány legeredetibb húzása azonban az volna, ha a bruttó bért tovább bruttósítaná a szociális hozzájárulási adóval (SZHO), amivel a cink jórészét lekaparhatná a kártyalapokról. Így a kormány és a vállalkozói szervezetek között kizárólag a minimábér és a társasági adó szintjéről eshetne szó - mert csak ez tartozik rájuk, míg a kormány az ország polgáraival arról folytatna diskurzust, hogy munkavállalói jövedelmükből mennyit és mi módon von el és azt mire költi. Ezzel racionálisabbá válhatnának gazdaságpolitikai vitáink.
(Portfólió)
Kevesebben hagyták el az országot az év első felében
Több lépcsőben orvosolható a munkaerőhiány, amelyre a béremelés mellett a versenyképesség, a hatékonyság növelése adhat választ. A statisztikák szerint az első fél évben csökkent az elvándorlás.
Részletek
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lapnak elmondta: az elvándorlás, valamint az ebből eredő szakemberhiány nemcsak Magyarországot, de az egész közép-európai régiót sújtja. A hiány azonban hosszabb távon veszélybe sodorja a működőtőke beáramlását.
Hangsúlyozta, hogy első lépésben a képzés átalakítását kell megoldani, a szakképzés mellett az egész oktatásét. Az elvándorlás megfékezéséhez hozzájárulnak olyan szempontok is, mint az általános közérzet, a lakhatás megoldása. Emellett a felnőttképzés erősítésére is nagyobb súlyt kell helyezni, mivel ez a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezéséhez is hozzájárul, ahol még több mint százezres munkaerő-tartalék van.
A szakember szerint az uniós pénzek feltételeként elsődlegesen nem a létszámbővítést, hanem a hatékonyság, valamint a termelékenység növelését kellene ösztönözni. A harmadik lépcső a munkaerőhiány kezelésében a béremelés. Tavaly 6,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az idei első fél évben pedig már 7,5 százalékkal.
A járulékcsökkentéssel kapcsolatban Parragh László óvatosságra intett. Úgy vélte, a közterhek mérséklése csak a gazdasági egyensúly megtartásával történhet, nagy mozgástere pedig sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi kasszánál nincs a kormánynak.
(Origo )
Javuló képet mutat a kontinens ipara
Gyorsult a növekedés az euróövezet feldolgozóiparában szeptemberben - derült ki a londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet felmérésének hétfőn közölt végleges adataiból.
Részletek
Az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) háromhavi csúcsra, 52,6 pontra emelkedett az augusztusi 51,7 pontról. A végleges adat megegyezik az előzetes értékkel, illetve összhangban áll az elemzői várakozásokkal.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig csökkenését jelzi. Az előzőnél magasabb 50 pont feletti érték a növekedés ütemének gyorsulására utal. Az euróövezeti feldolgozóipari BMI márciusban már a 39. hónapja volt az 50 pontos határ felett.
Mindazonáltal a kibocsátási árak nem változtak, mivel a németországi és az írországi drágulás hatását ellensúlyozta a többi országban tapasztalt árcsökkenés. A szeptemberi felmérésnek az a fő üzenete, hogy az euróövezeti feldolgozóipar továbbra is egy biztatóan szolid ütemben bővül, a beszerzésimenedzser-index azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 2 százalékkal bővült a termelés, és szeptemberben erősödött a növekedés üteme - kommentálta a felmérés megállapításait Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.
(Tőzsdefórum )
Rossz út a vissza nem térítendő támogatások rendszere
Nem további vissza nem térítendő forrásokra van szükség, hanem vezetői szakértelemre, vállalkozói attitűdre és ismeretekre.
Részletek
A Civil Supportot eredetileg egy kísérletnek szántuk. Azt szerettük volna kipróbálni, hogy civil szervezetek is fejleszthetők-e hasonló módon, ahogy a vállalkozások, illetve képesek és hajlandók-e a nekik nyújtott szolgáltatásokért fizetni. A második év végén 50 ügyféllel, 50 milliós árbevétellel és 8 munkatárssal a kísérletet sikeresnek minősítettük, és a két év tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg stratégiánkat.
A társadalmi vállalkozásoknak pontosan ugyanolyan támogatásokhoz kell hozzáférniük, mint bármely más vállalkozásnak. Ma Magyarországon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása pozitívan diszkriminált. Az EU által társfinanszírozott pályázati források középpontjában van az egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztése, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése és a foglalkoztatás bővítése.
(Vs.hu)
Így csalja az adót a magyar
oplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is.
Részletek
A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által idén kiadott 2015. évről szóló statisztikából.
Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell.
A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bűnügyi szervének első számú kedvence. A 2015-ös évben az egyik legnagyobb ilyen körhintacsalást egy Hajdú-Bihar megyei lakos által irányított bűnszervezet követte el. Különbözó vasipari termékeket, munkagépeket szerzett be, majd azt közel 40 magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton többször átfuttatva, az áfa megfizetése nélkül hozta Magyarországon forgalomba. A Hajdú-Bihar megyei lakos 3 milliárd forint feletti adóhiányt okozott.
A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek kedvencei közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában.
(HVG)