Átadták a KiK hatalmas logisztikai központját Egyházkarcsán
Február végén rakták le a logisztikai központ alapkövét, márciusban kezdődött az építkezés, mostanra elkészült.
Részletek
Átadásra került az egyházkarcsai ipari parkban az osztrák Go Asset ingatlanfejlesztő társaság által létesített központ, amelyet a német KiK textiláru-forgalmazó cég szlovákiai leányvállalata, az RLS Slovakia s.r.o. működtet majd a jövőben.
Kedden délelőtt az ingatlanfejlesztő cég mellett a projektet készítő Atrios Group, továbbá a német KiK Textil képviselője, illetve Egyházkarcsa polgármestere, Gódány László, Bugár Béla parlamenti alelnök, valamint Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter is részt vett az ünnepélyes átadáson.
Az építkezés projektdokumentációját és menedzselését a szlovák Atrios Group vállalat végezte. A cég képviseletében Vladimír Jakša beszélt a projekt technikai paramétereiről. Eszerint a logisztikai központ magába foglal mintegy 25 ezer négyzetméternyi raktárat, további 1700 négyzetméter irodahelyiséget, illetve 2750 négyzetméternyi, további célra felhasználható helyiségeket. A logisztikai központban mintegy 120 személynek adnak munkát.
Nagyon magas szintűnek nevezte az említett vállalatokkal való együttműködést Gódány László egyházkarcsai polgármester. „Az osztrák Wertheim, illetve a svájci Schindler mellett ez már a harmadik világcég, amely gyökeret vert az ipari parkunkban. Régiónkból, a Csallóközből és a Dunaszerdahelyi járásból ezek a cégek mintegy 2 ezer embert foglalkoztatnak, és ennek köszönhetően a foglalkoztatás terén sikerült megtalálni a korábban virágzó mezőgazdaság és élelmiszeripar alternatíváját” – fejtette ki.
(Paraméter)
Tízből egy sofőr bérét meg lehetne spórolni
Több mint 1 milliárd forint megtakarítást hozhatna a közúti árufuvarozók számára, ha azok a flottaüzemeltető vállalkozások, amelyek még készpénzben fizetik a nemzetközi fuvarjaik költségeit, készpénzkímélő fizetési módra térnének át.
Részletek
Az UTA Magyarország számításai szerint, egy 10 kamionból álló flottát üzemeltető és főleg Nyugat-Európa országaiba szállító fuvarozó vállalkozás évente akár 4,3 millió forintot, vagyis minden 10. sofőrjének munkabérét is megtakaríthatja az üzemanyagkártya használatával, Magyarországon még mindig legalább 250 olyan, kis és középes fuvarozó vállalkozás üzemel, amely a nemzetközi fuvarjai során készpénzben fizeti az üzemanyag valamint autópálya díjakat.
Egy 10 darab, 40 tonnás kamionból álló flottával rendelkező és jellemzően Ausztriába, valamint Németországba fuvarozó vállalkozás gépjárművei havonta autónként mintegy 10.000 km-t futnak. Átlagos, 27 liter/100 km-es fogyasztást alapul véve ez havonta 27.000 liter, éves viszonylatban pedig 324.000 liter üzemanyag felhasználását jelenti. Készpénzben fizetve önmagában csak az üzemanyag 324.000 euróba (kb. 107 millió forintba) kerül a vállalkozásnak. Az üzemanyag költségeket tovább növelik az út és autópálya díjak, amely az „átlagos” vállalkozás számára, ugyancsak készpénzben rendezve, további évi 156.000 euró (kb. 47 millió forint) kiadást jelent a teljes flotta vonatkozásában.
Napjainkban szinte minden iparágat, így a fuvarozó vállalkozásokat is egyre nagyobb mértékben érinti a munkaerőhiány, így az éleződő piaci verseny közepette a cégek kettős kihívással szembesülnek: egyszerre kell magasabb bérekkel megtartaniuk sofőrjeiket, ugyanakkor csökkenteni flottaüzemeltetési költségeiket és versenyképes áron szolgáltatni.
Egy 40 tonnás, nemzetközi fuvarokat teljesítő kamion sofőrjének bére ma már kb. nettó 400.000 forint, így tehát kijelenthető, hogy az üzemanyagkártyák használatával elérhető mintegy 428.000 forint összegű megtakarítás – egy átlagos, 10 járművet üzemeltető cég esetében – majdnem teljes egészében fedezi egy sofőr munkabérét.
(Piac és Profit)
8 százalékos minimálbér-emelésért harcolnak a szakszervezetek
Közös bérajánlást fogalmaznak meg a szakszervezetek a szerdán folytatódó jövő évi bértárgyalásokra. A minimálbért 8, a szakmunkás-bérminimumot 13 százalékkal emelnék meg. A VOSZ szerint azonnal el kell kezdeni a járulékcsökkentést.
Részletek
A VOSZ szerint a minimálbérek növelése azért is érdek, hogy nagyobb legyen a bértávolság a közmunka és a munkaerő-piaci alsó kategóriák között, mert ez munkára ösztönözné az embereket.
A Liga Szakszervezetek pedig arról tájékoztatta a lapot, hogy az valószínűsíthető, hogy többlépcsős modellben épülhet be a tervezett járulékcsökkentés a bérekbe, mert első évben még a munkáltatónak nem lesz kötelező a fizetésekbe visszaforgatnia a tehercsökkentést.
A kormányzati számítások szerint a 8 és 13 százalékos emelés a minimálbér 120, a szakmunkás bérminimum 145 ezer forintra emelkedne. A versenyszférában 807 ezer munkavállaló fizetése emelkedhet, évente ezzel 111 milliárd forintos bértömeg-növekedést eredményezve.
(Pénzcentrum)
Felhőből működik a személyzeti munka
Az újonnan bevezetett HR-alaprendszerek több mint 50 százalékát a vállalatok már a felhőből, SaaS (softvare-as-a-service) szolgáltatásként használják a Sierra-Cedar felmérése szerint.
Részletek
A nagyvállalatok 39 százaléka már HR-analitikával is foglalkozik, és minél nagyobb egy cég, annál fontosabbá válnak az ilyen jellegű elemzések – többek között ez is kiderül az 1204 szervezet megkeresésével készült nemzetközi felmérésből.
A Sierra-Cedar tanulmánya arra is rámutat, hogy a nagyvállalatok közül egyre több vonja össze szolgáltatóközpontokba különböző HR-szervezeteit, amelyek szolgáltatásai céges portálokon, help desk megoldásokon keresztül érhetők el, és gyakran mobil hozzáférést is biztosítanak munkatársaik számára. Az új, technológia segítette megközelítés jelentős hatékonyságnövekedést eredményez, egy-egy HR-ügyintéző átlagosan 51 százalékkal több alkalmazottat szolgál ki ebben a modellben.
Az IT-biztonsági szoftvereket fejlesztő cseh AVAST Software az SAP SuccessFactors segítségével automatizálta a toborzás és a munkába állítás folyamatait, és ezt a megoldást használja a Telekom Slovenije, valamint a koperi kikötő is.
A vállalatok az alapfunkciókon túl olyan folyamatok felhőbe vitelét is megkezdték, mint a toborzás, a HR-analitika és a közösségi kollaboráció. Az adminisztratív és a tranzakciós feladatok terhe alól mentesülve a HR-szakemberek így a lényegre, többek közt a vállalatot előre vivő, tehetséges munkavállalók felkutatására és megtartására összpontosíthatnak.
(Hirado.hu)
K&H: stabil a magyar nagyvállalati szektor
A magyarországi nagyvállalatok lassú növekedésre számítanak a következő egy évben. Bár a cégek saját helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a teljes gazdaság alakulását, a makrokörnyezet megítélése is egy éve fokozatosan javul.
Részletek
Stabil képet mutat a harmadik negyedévben a nagyvállalatok tervezett gazdasági aktivitását jelző K&H nagyvállalati növekedési index, amely a félévi értékhez hasonlóan a harmadik negyedévben is 8 ponton áll.
A vállalatok saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik, mivel a vállalati részindex 11 ponton áll, miközben a gazdasági környezet várt változásával kapcsolatban ennél óvatosabbak, ami jelenleg 0 pont. Az elemzés nagy előrelépésnek tartja, hogy az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest folyamatosan javul a makrokörnyezet megítélése.
A gazdasági környezetre vonatkozó, fokozatosan javuló várakozások egyrészt annak köszönhetők, hogy az előző negyedévhez képest több mint duplájára, 11 százalékra nőtt a kisebb közterhekre számítók aránya, a gazdaságpolitikai intézkedéseket pedig az előző negyedévi 18 százalékhoz képest jelenleg csupán 7 százalék gondolja kedvezőtlennek cége működése szempontjából.
A K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel együtt készített kutatása 2 milliárd forint feletti éves árbevételű 550 cég döntéshozójának megkérdezésével történt.
(Web Rádió)
A mezőgazdaságban is azonnali járulékcsökkentést szorgalmaznak a vállalkozók
Azonnal meg kell kezdeni a munkához kapcsolódó vállalkozói adóterhek érdemi csökkentését a gazdasági növekedést leginkább segítő szektorokban, az iparban és a mezőgazdaságban.
Részletek
A VOSZ szerint az így stabilizálódó növekedés lehetőséget teremt az adó- és járulékterhek további, általános csökkentéséhez, amely hosszú távon elengedhetetlen az ország versenyképességének javításához.
A munkaadói érdekvédelmi szövetség javasolja továbbá a túlduzzasztott állami bürokrácia egyszerűsítését, amelynek első lépése a közszféra alkalmazotti létszámának érdemi csökkentése. Úgy vélik, az állami szervezeteknél dolgozó több százezer jól képzett munkavállalót - megfelelő átképzési programmal - át kell irányítani az üzleti szférába.
A külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatása is indokolt az üzleti szférában tapasztalható munkaerő-hiány mérséklésére, részlegesen és átmeneti jelleggel - írják. Az erre vonatkozó - piaci szereplők igényeinek megfelelő - szabályok kidolgozása kormányzati feladat - áll a közleményben.
A VOSZ szerint kormányzati eszközökkel kell segíteni az atipikus foglalkoztatás - részmunkaidő, távmunka és munkaerő-kölcsönzési rendszer - gyorsabb terjedését, és rendezni kell a legnagyobb foglalkoztató szektorban, a bolti kiskereskedelemben dolgozók vasárnapi munkavégzésére és javadalmazására vonatkozó - vasárnapi pótlék - szabályait is - áll a közleményben.
(Agro Napló)
Nem engedik decemberi szabadságra a kiskereskedelmi dolgozókat
Több áruházláncnál nem engedik decemberben szabadságra menni a dolgozókat. Helyette elrendelték, hogy november végéig kötelező kivenni az idei szabadnapokat, mert az ünnepi forgalomban kevés lesz a rendelkezésre álló kiszolgálószemélyzet a boltokban.
Részletek
A lap a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnökétől, Bubenkó Csabától úgy tudja: akkora a munkaerőhiány a boltokban, hogy a kereskedők már most igyekeznek bebiztosítani magukat a vásárlói rohamra, ezért a piacon terjedő gyakorlat szerint az év utolsó hónapjában egyetlen szabadnap kivételét sem engedik alkalmazottaiknak.
Mindez jogszabályba ütköző korlátozást jelent, mivel a törvény szerint évente hétnapnyi szabadsággal szabadon rendelkezhet a munkavállaló.
Több üzletlánc alkalmazottja fordult panasszal a szakszervezethez.
Bubenkó megjegyezte: már nyáron is akadtak problémák azzal, hogy nem engedték hosszabb szabadságra a dolgozókat egyes üzletekben. Hozzátette: a karácsonyi bevásárlási időszakban diákmunkásokkal is nehezebb feltölteni az üzleteket, mivel a tapasztalatok szerint a téli szünetben, illetve a vizsgaidőszakban jóval kevesebb fiatal vállal alkalmi munkát.
(Portfolio)
Továbbra sem várható állásdömping a nagyvállalatoknál
Bár a cégek saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik, de a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban ennél óvatosabbak.
Részletek
A hazai nagyvállalatok a nemzetközi hangulatnak megfelelően lassú növekedésre számítanak a következő egy évben. Bár a társaságok saját helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a teljes gazdaság alakulását, a makrokörnyezet megítélése is egy éve fokozatosan javul – derül ki a K&H felméréséből.
A pénzintézet által készített nagyvállalati növekedési index a félévi értékhez hasonlóan a harmadik negyedévben is 8 ponton áll.
A beruházásokkal és a foglalkoztatottak létszámának bővítésével kapcsolatban inkább várakozó állásponton vannak a válaszadók: a következő egy év során túlnyomó részük nem tervez munkaerő-felvételt (88%), illetve beruházást (62%).
A társaságok jövőjére vonatkozó stabil várakozások mögött az áll, hogy a következő egy évben enyhén növekvő, 3,3%-os exportbevétellel kalkulálnak a cégek, ezzel pedig a szektor profitvárakozásai is 1,4%-ról 1,7%-ra emelkedtek az elmúlt negyedévhez képest.
(24.hu)
Ebbe fogunk beleroppanni? Óriási a szakemberhiány
A munkaadók több mint fele alig talál embert Magyarországon, messze a világátlag fölött vagyunk.
Részletek
A ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég felmérése szerint jelenleg a magyar munkaadók 57 százaléka küszködik azzal, hogy megfelelő embert találjon a betöltendő posztra, harmaduknál pedig még csak nem is jelentkeztek a meghirdetett állásra. Újabb egyharmaduk a szakképzett pályázókat hiányolja, erre a már meglévő munkaerő továbbképzését látják megoldásnak.
A legnehezebben betölthető munkakörök listája nagyjából globálisnak mondható, így itthon is a szakmunkásokból, a mérnökökből, a sofőrökből, az informatikusokból, a könyvelőkből és a pénzügyi szakemberekből van óriási hiány.
Összességében Japánban a legsúlyosabb a helyzet, itt a munkaadók 86 százaléka nem talál megfelelő embert az álláshelyekre. A Magyarországot sújtó szakemberhiány 17 százalékkal haladja meg a globális átlagot. Ennek elsődleges oka az, hogy itthon nem csak a helyi konkurenciával, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is versenyeznie kell a hazai cégeknek, az ottani jobb feltételek ugyanis elszívják a munkaerőt, véli Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezető igazgatója.
(Privátbankár)
Újabb lesújtó adat a munkaerőhiányról: alig jelentkeznek a meghirdetett állásokra
A munkaadók több mint fele nem talál megfelelő embert az üres pozíciókra.
Részletek
A megkérdezett magyar munkaadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt, 32 százalékuk szerint a meghirdetett állásokra nincs jelentkező, 31 százalékuk pedig a szakképzett pályázókat hiányolja – derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég 42 országra kiterjedő legfrissebb felméréséből, amit kedden jutattak el az MTI-nek. Magyarországon a szakemberhiány 17 százalékponttal haladja meg a globális átlagot – tették hozzá.
A közlemény szerint a reprezentatív felmérésben részt vevő magyar munkaadók 31 százaléka úgy véli, hogy a munkaerőhiányra a már meglévő munkavállalók képzése jelenti a megoldást, globálisan azonban a munkáltatók 51 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
A legnehezebben betölthető munkakörök tízes listája Magyarországon és globálisan szinte megegyezik, mindkettőben szerepel a szakmunkás, a mérnök, a sofőr, az informatikus, a könyvelő és pénzügyi szakember – olvasható a ManpowerGroup felmérésében.
A globális adatokat tekintve a legnagyobb munkaerőhiánnyal Japán küzd, csakúgy, mint az elmúlt években. Japánban a megkérdezett munkaadók 86 százaléka mondta, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalót. A sorban 73 százalékkal Tajvan a második, ezután Románia, Hongkong, Törökország és Bulgária következik. Ugyanakkor a kínai munkaadóknak csupán 10 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra, de jóval a nemzetközi átlag alatt van Norvégia, Hollandia, az Egyesült Királyság, Írország és Svájc mutatója is.
(HVG)
