Munkaügyi Tudástár

Ugyanakkor a munkavállalók átlagéletkora és egyre nagyobb a verseny a munkaerőért, ezért az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek minden életkorban” című szemléletformáló kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az idősödő munkavállalók munkában tartása a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltétele. Az 55 év feletti munkatársak képzése és digitális kompetenciájuk fejlesztése pedig nem csak a munkavállalókat, de a munkahelyeket is segíti abban, hogy lépést tartsanak a változó elvárásokkal. Magyarországon immár 12. éve rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amelynek részeként kihirdették az Európai Helyes Gyakorlat díj országos fordulójának nyerteseit is.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a demográfiai változásoknak köszönhetően 2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55-64 éves korosztályból fog kikerülni. A gazdaság fenntarthatósága érdekében ezért az idősödő munkavállalók munkában tartása, azaz az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek, az életkornak megfelelő foglalkoztatási feltételek megteremtése és a kormenedzsment aktív alkalmazása a gazdaság szereplőinek alapvető felelőssége.

„Az időskori aktivitást és a termelékenységet ösztönző megoldások fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás biztosítása ma már nélkülözhetetlen minden iparág számára. Az idősebb munkavállalók a tapasztalatukból adódó stratégiai gondolkodás és a mérlegelési képességük mellett a digitális kompetenciákat elsajátítva feltáratlan erőforrásai lehetnek a vállalkozásoknak, hiszen ezek együttesen járulnak hozzá a szolgáltatási színvonal további emelkedéséhez, a megváltozott fogyasztói igények kiszolgálásához és a munkaerő-kereslet kielégítéséhez” – mondta dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár.

(Hírek.prim )

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A magyarországi 15-64 éves roma népesség 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, míg a nem roma lakosság esetében ez az arány csak 20 százalék – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzésére hivatkozva.

A „Munkaerőpiaci helyzetkép” című kiadványból az is kiderül, hogy tavaly a munkaképes romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a munkaerő-felmérés háttérváltozói között, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci jelenléten túl a foglalkoztatás milyenségében megmutatkozó különbségeket is megismerjük.

A romák 16 százalékát tartják nyilván munkanélküliként, 45 százalékukat inaktívként szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival. Tavaly ugyanakkor javultak az előző évhez képest a romák foglalkoztatási mutatói, sőt, a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt, de ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka a közfoglalkoztatásban vett részt 2015-ben.

A munkaerőpiaci diszkrimináció is a romákat sújtja leggyakrabban: 52 százalékuk jelezte, hogy szembesült már ezzel, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származás volt. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a romák esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkás végzettséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.
(24)

Hirdetés

Az unió statisztikai hivatala hétfőn közölte, hogy az Európai Unióban, szezonálisan kiigazítva, 0,4 százalékkal nőtt a GDP, míg az euróövezetben 0,3 százalék volt a növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva.

A múlt év harmadik negyedével összevetve az unió egészében 1,8 százalékkal, az euróövezetben pedig 1,6 százalékkal bővült a GDP, azaz éves szinten sem változott a növekedés üteme az előző negyedévhez képest.

Az előzetes becslés 17 tagállam adatain alapul, amelyek az EU bruttó hazai termékének 91 százalékát, az euróövezet GDP-jének pedig 94 százalékát adják.

Eközben az euróövezeti infláció októberben éves szinten 0,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 0,4 százalékról. Ez a legmagasabb érték 2014 júniusa óta. Az infláció felgyorsulásának fő oka az volt, hogy az energiaárak októberben csak 0,9 százalékkal csökkentek, míg szeptemberben még 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.
(Vs.hu)

Hirdetés

A fővárosban még tart a lendület, de itt is kisebb mértékben növekedtek az árak, mint a korábbi időszakban. Az elemzők szerint az egekbe szökött lakásárak miatt, az eladók és a vevők is kivárnak. Fordulatot 2017–18 hozhat, amikor is több tízezer újonnan épített lakás kerül a piacra.

Kettészakadt az ország. Ez derült ki az Otthontérkép elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál adatai szerint vidéken csökkentek a lakásárak a harmadik negyedévben. Budapesten még emelkednek, de jóval kisebb mértékben, mint a korábbi hónapokban.

„Azt látjuk, hogy az év eleji hatalmas robbanás után, amit, ugye, nyilvánvaló kormányzati bejelentések, illetve a beindult kereslet kumulált, most az év második felére kicsit megállt az áraknak a növekedése. Vidéken már úgy látszik, hogy a kínálati árakban legalábbis, ugye, ez az az ár, amit kérnek az eladók a lakásért, némi visszaesés tapasztalható, de Budapesten azért még mindig inkább pozitívban van, tehát az emelkedés, az, talán kitart, úgy látjuk, hogy kitart, de sokkal alacsonyabb szinten, mint ahogy az elmúlt egy évben látható volt” – mondta el Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.

Bár január elsejétől a kormány 5 százalékra csökkentette a lakások és a kisebb lakóházak forgalmi adóját, a kivitelezési költségek folyamatosan emelkednek az építőanyagok drágulása és a munkaerőhiány miatt.
(HírTv )

Hirdetés

A Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) is ülésezik kedden és szerdán, pénteken pedig fontos munkaerő-piaci adat érkezik az Egyesült Államokból, azonban a befektetők egyre inkább a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatos fejleményekre figyelnek - írja összefoglaló elemzésében a Reuters. Ha itt lesznek komoly meglepetések, annak komoly piacmozgató hatásai lehetnek az elemzők szerint.

Jól mutatja ezt a pénteki nap, amikor az a hír, hogy az FBI mégis nyomozhat Clinton e-mailjeivel kapcsolatban, azonnali ugrást eredményezett a félelemindexként is ismert VIX mutatóban, lejtőre küldve a részvényárfolyamokat és a mexikói peso is gyengülni kezdett. Ez utóbbi deviza az utóbbi időben Donald Trump esélyeivel ellentétesen mozog a dollárral szemben.

Az utóbbi hetek fejleményei alapján a demokratáknak esélyük lehet arra, hogy ne csak a Fehér Házat, de a kongresszusi többséget is megszerezzék, ez pedig elemzők szerint néhány szektornak rosszat tehet. Ed Campbell, a QMA portfólió menedzsere szerint ilyen lehet az egészségügyi szektor és a pénzügyi szektor.
(Napi.hu)

Hirdetés

A Tárki kutatói a minap kiadták a Társadalmi Riport 2016 című tanulmányt, amely az ország gazdasági helyzetét, a szegénységet és a különböző társadalmi problémákat vizsgálja. Az intézet vezérigazgatója a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének a szegénységgel kapcsolatos kutatási eredményekről azt mondta, az utóbbi években valamelyest emelkedik a munkával rendelkezők aránya, a háztartások nettó megtakarításai is nőnek.

Magyarországon a relatív szegénység az európai átlag körüli, a vagyoneloszlás sem rosszabb, vagy jobb, mint az európai országok középmezőnyében, viszont a magyar vagyonszerkezet sajátossága, hogy viszonylag nagy arányt tesz ki a saját tulajdonú lakás. Nálunk a gazdagok nem olyan gazdagok, mint más országokban, a középosztály nem olyan széles és erős, mint számos hozzánk hasonló országban, és nagyon sok az abszolút mértékben vett szegény.

A 44 százalékos magyar adat arról szól leginkább, hogy szegény az ország, a gazdasági fejlettség alacsony az uniós fejlettséghez képest. Az európai életformát, fogyasztási mintát követni képes magyar középosztály kicsi és gyenge, a képzetlen, tartalékokkal nem rendelkező, hónapról hónapra élő népesség nagysága nagyon magas. Ez torzulás a társadalmi szerkezetben, és rosszabb annál is, ami például Csehországban, Szlovéniában tapasztalható.
(24)

Hirdetés

A magyar gazdaságnak szüksége van azokra a vállalatokra, amelyek eredményesen vehetnek részt abban a világméretű versenyben, amit az egyre gyorsabban kibontakozó negyedik ipari forradalomnak jelent – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: a válságkezelést követően az innováció-vezérelt gazdaság elősegítése, valamint a tudásra és a kutatásfejlesztésre épülő ipari termelés támogatása a legfontosabb feladat.

A tárcavezető arra is kitért, hogy az államadósság-kezelés eszközein is változtatásra van szükség. Mint fogalmazott: a harmadik hitelminősítő bejelentését követően novemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatot tesz a letelepedési kötvények megváltoztatására.

A miniszter hat vállalatot díjazott három kategóriában, az elismerésben részesülőket szakmai zsűri válogatja és választja ki immár negyedik éve. A hónap beruházója elismerésben a Hajdu Cégcsoport és a Bourns Alkatrészgyártó Kft. részesült. A Hajdu Cégcsoport a hazai háztartási gépgyártás egyik legfontosabb szereplője, emellett az egyik legnagyobb magyar járműipari beszállító. Az autóipari alkatrészgyártók számára szenzorokat készítő Bourns Alkatrészgyártó Kft. 1,8 milliárd forintos beruházással fejlesztette ajkai gyárát, ezzel árbevételük 10 százalékos növekedését kívánják elérni, a munkavállalók száma pedig 50 fővel bővült.
(24)

Hirdetés

Lajkó Erika, a Bunge Zrt. HR vezetője arról számolt be előadásában a budapesti Akváriumban rendezett HR Festen október végén, hogy a toborzás során az egyik legnagyobb kihívást az Y generációs1 munkaerő elérése jelenti. „Három munkahely betöltésére kaptunk megbízást az agrárkereskedelmi divíziónktól tavaly. Egyetlen ilyen feladatkörrel másfél év alatt, százötven munkaórát töltöttünk, azonban a klasszikus toborzási módszereink nem hozták el a remélt eredményeket, még annak ellenére sem, hogy e korosztály számára fontos hívószavakat kommunikáltuk: mint csapatmunka, munkakörülmények, munka-magánélet egyensúlya, amit ráadásul munkavállalói elégedettségi vizsgálatok is kiemelkedő eredménnyel jelöltek.

Ekkor újragondoltuk a kérdést, s marketing ügynökségünkkel, az Isobarral együtt megfogalmaztuk a megoldást: ahhoz, hogy ezt a korosztályt elérjük üzeneteinkkel, figyelembe kell vennünk a generáció megváltozott tartalom fogyasztási szokásait. Fontos felismerés volt az is, hogy a keresleti piacon a munkáltató márkává válik, a pozíció pedig termékké. Így született meg a toborzó videó ötlete” - mondta el a HR vezető.

„Az ügynökségünk tapasztalataiból és a kutatási adatokból tudtuk, hogy a pályakezdő fiatalok eléréséhez személyesebb toborzási eszközt kell keresnünk. A leghatékonyabban a közösségi térben tudjuk elérni őket, s a videó erre a legalkalmasabb eszköz. A kutatási adatokból világossá vált, hogy mindent meg kell mutatnunk benne, ami az Y generáció számára fontos lehet a céggel és az adott munkakörrel kapcsolatosan, hiszen ez mind-mind döntő fontosságú. A sikerhez szükséges volt a megfelelő kommunikációs platformok kiválasztására is: a két fő média csatornánk a YouTube és a Facebook volt, de együttműködtünk tizenhat felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatával is a videó terjesztésében” - tette hozzá Tőzsér Máté, az Isobar Budapest Content Marketing Producere.

Az elkészült toborzó videót 17 ezren tekintették meg Facebookon, 19 ezren YouTube-on, a végeredmény pedig kézzelfogható volt: mind a három munkavállalóját megtalálta a Bunge HR osztálya, méghozzá rövid időn belül. „Nagy fejtőrést okoz a vállalatoknak napjainkban a toborzás, azonban egyértelműen látható, hogy az Y, majd pedig a Z generáció2 esetében hatványozottan fontos, hogy kövessük a kommunikáció fejlődését. Ők ugyanis már az okostelefonok digitális világában szocializálódtak, így ezen a felületen kell a megfelelő időben, s megfelelő mondandóval eljuttatnunk az üzenetünket ahhoz, hogy azok célba érjenek. Az adott munkahelyeket pedig az ő ízlésüknek megfelelően kell vonzóvá tennünk, hiszen nem csak a tájékozódási attitűdök változnak, hanem a munkáltatóval szemben támasztott elvárások is” - zárta gondolatait Lajkó Erika.
(OrientPress )

Hirdetés

A kérdőívet 97 vállalati szakember töltötte ki 2016 októberében. Az általuk képviselt cégek 35 százaléka 50 főnél többet, 48 százaléka 250 főnél többet foglalkoztat; és regionálisan jellemzően a közép-magyarországi és a dunántúli régióban találhatók. Az iparági besorolás szerint több mint 50 százalékot tesz ki a következő három szektorból érkező válaszok száma: a szolgáltatás, a járműipar és közlekedés, valamint az élelmiszeripar és mezőgazdaság.

A szervezet arra kereste a választ, hogy a vállalatok a következő 6-12 hónapban hogyan látják a munkaerő létszám alakulását a cégüknél. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége (65 százaléka) munkaerő felvételt tervez, 34 százalékuknál pedig változatlan helyzettel számolnak, mindössze 1 százalékuk tervez elbocsátást. A kialakult hiányhelyzetet jellemzően munkaerő felvétellel kívánják enyhíteni, emellett azonban a belső hatékonyság javítása, a folyamatok újragondolása, vagy a belső átképzések is a tervezett eszköztár részét képezi.

A válaszadók többsége meghirdeti megüresedett pozícióit, a hirdetési csatornák között a saját honlap a legnépszerűbb, ezt követi a fejvadász megoldás, illetve a közösségi oldalak használata. A sajtóban és kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenő, a munkaerő-piaci gondok enyhítésére alkalmas megoldások működőképességét is véleményezték a kitöltők.

Vezető helyen a béremelés szerepelt, a járulékcsökkentést és a képzési rendszer átalakítását a külföldi munkaerő alkalmazása követi. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók tisztán látják helyzetüket, a kialakult munkaerő-hiányt és vannak elképzeléseik annak kezeléséről.
(Napi.hu)

Hirdetés