Mit érne a 40 százalékkal több fizetés?
Több - egymástól kevésbé független - kormányközeli vélemény szerint is teljesen reális elgondolás, hogy 4-5 éven belül akár 40 százalékkal is megugorjanak a hazai fizetések.
Részletek
Így köthetjük magunkhoz a tehetséges dolgozót
Bár sok magyar cégnél már az is gond, hogy elegendő dolgozót találjon, valójában ez még semmi. A valódi sikerhez kiemelkedő tehetségekre van szükségünk, akiket nem elég megszerezni, de meg kis kell tartani. Nem is várnak olyan sokat, mint gondolnánk.
Részletek
(Piac és Profit)
Mindent maguknak akarnak az óriásvállalatok
A McKinsey kutatásai szerint: a világ legnagyobb vállalatainak 10 százaléka termeli az összes profit 80 százalékát.
Részletek
Theodore Roosevelt 1910-ben figyelmeztetett, hogy az egyenlőség alapjaira épített ország ideája egyre inkább veszélybe került, mivel egyre több kiváltság jut az óriásvállalatok és az azok élén álló elit számára. A helyzet azóta sem sokat változott, sőt. Az amerikai vállalati profitok GDP-hez való hozzájárulása magasabb, mint bármikor az 1920-as évek óta. Az Apple, Google és Amazon valószínűleg ugyanannyira befolyásos gazdasági szereplő napjaikban, mint a US Steel, a Standard Oil vagy a Roebuck and Company volt Roosevelt idejében.
Óriási tőkén ül az Apple, amelyet valószínűleg nem akar felvásárlásokra használni, de ha a cég mégis ötleteket keres, akár Magyarország megvételét is megfontolhatná - viccelődik a LinkedIn közösségi oldal egyik alapítója a Fortune magazinban. A vállalatnak ugyanis éppen annyi szabadon felhasználható pénze van, mint amennyi Magyarország GDP-je.
Az úgynevzetett „szupersztár”-hatás, vagyis hogy kisszámú óriáscég termeli a profitok legnagyobb részét, leginkább Amerikában figyelhető meg. A Fortune 100 legnagyobb vállalata által termelt nominális GDP az 1994-es 33 százalékról, 2013-ra mintegy 44 százalékra nőtt, ráadásul ugyanebben az időszakban az általuk termelt bevétel aránya is 57 százalékról 63 százalékra emelkedett. Mindez úgy, hogy a vállalatok száma 1997 és 2013 között mintegy megfeleződött, a 6797-ről 3485-re csökkent. Az induló cégek száma is kisebb, mint 1970-ben volt, és több vállalat is megy csődbe, mint amennyit alapítanak.
(HVG)
Jelentős járulékcsökkentés kell
A járulékcsökkentés jelentős, legalább tíz százalékpontos mérséklésére lenne szükség Magyarország versenyképességének javítása érdekében szakértők szerint.
Részletek
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a versenyképesség javítása érdekében szükségszerű a járulékcsökkentés, és úgy vélte, legalább tíz százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés.
A szakember rámutatott, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös -nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól.A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas.
A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan mintegy 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék.
Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra is. Ha pediga járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
(Origo)
Orbán és a "londoni formula"
Orbán Viktor a jövő héten Londonban tárgyal Theresa May brit miniszterelnökkel. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta tehát a látogatásról a nemzetközi sajtóban keringő hírt. Úgy hírlik viszont, a kormányzat már jó ideje tervbe vette a találkozót.
Részletek
A köd pedig nem kedvez senkinek: európai körökben attól tartanak, az Egyesült Királyság megpróbálja megosztani az uniós tagállamokat, hogy kedvezőbb pozícióból indulhasson a kilépési tárgyalásokon – írta a Politico brüsszeli hírportál.
A BuzzFeed - amely először számolt be Orbán lehetséges útjáról - úgy tudja, vezető uniós és európai illetékesek magánbeszélgetéseikben azzal vádolták a brit kormányfőt, hogy az oszd meg és uralkodj elve mentén szorosabbra próbálja fűzni a kapcsolatot Orbán Viktorral. A hírportál szerint Theresa May és magyar kollégája közös nevezőre juthat a mozgásszabadság kérdésében, mert a magyar miniszterelnök valószínűleg nem ellenezné Anglia ragaszkodását ahhoz, hogy korlátozza az uniós állampolgárok munkavállalását a szigetországban.
Mi pedig úgy gondoljuk, ha létrejön a találkozó, mindenképpen téma lesz a Nagy-Britanniában ma dolgozó nagyjából 300 ezer magyar vendégmunkás sorsa. Ha ugyanis ők a szigorodó brit törvények miatt elhagyni kényszerülnének a szigetországot, esetlegesen hazatérve komoly gondokat okoznának a kormányfőnek, hiába beszél munkaerő-hiányról. Ennél fontosabbnak gondoljuk, hogy a magyar kormányfő esetleg közelebbről is meg akarhat ismerkedni azokkal a brit tervekkel, amelyek a Brexit ellenére garantálni kívánják Nagy-Britannia szabad mozgását az uniós piacon.
E "londoni formula" hosszabb távon annak ellenére érdekelheti Orbánt, hogy az ország jelenleg az uniós pénzügyi köldökzsinóron lóg. Érdekes tapasztalat lehet viszont a "kinn is, benn is" állapot tanulmányozása: hogyan maradhat a nyitott magyar gazdaság szoros együttműködésben az EU-val, miközben formálisan - politikai értelemben - nem is tagja a közösségnek.
(Népszava)
27 százalékos béremelést javasol a szakértő
Angyal József szerint magasak a bérterhek, ezért nem találnak képzett munkaerőt. Azt javasolja, töröljék el a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
Részletek
A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének – mondta az adószakértő.
Hozzátette, a családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának.
Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek - mondta Angyal József.
(Hírado.hu)
Van ahol már a dolgozók fele távmunkás
Az előnyöket a munkavállalók után a munkáltatók is egyre többen ismerik fel.
Részletek
A kisebb irodatérrel és kevesebb energiafogyasztással járó spórolási lehetőségek mellett az otthoni munkavégzés lehetőségére pluszjuttatásként tekintenek a dolgozók – ez különösen igaz az X és Y generáció tagjaira. A 2. Távmunka Meetupon technológiai cégek képviselői számoltak be az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról.
Egy friss kutatás szerint az Egyesült Királyságban jelenlévő cégek 34 százaléka szerint a dolgozóik több mint fele már otthonról végezheti el a feladatait 2020-ban. Ez nemcsak az alkalmazott és a munkáltató számára jelent előnyt, de a többi között csökkenti a városok közlekedési hálózatának terhelését is. A nemzetközi példákhoz hasonlóan Magyarországon is egyértelműen pozitív tapasztalatok fűződnek a távmunkához, a cégvezetők között viszont sokan még tartanak annak bevezetésétől.
Számos munkaerő-piaci probléma megoldását jelenthetné a távoli munkavégzés, hiszen a kereslet és kínálat közötti strukturális különbségekre és a nők a férfiakéhoz képest alacsonyabb foglalkoztatási rátájára, valamint a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációjára is megoldást kínál. Ráadásul hosszú távon a munkaadók számára is jól mérhető előnyökkel járna.
(24.hu)
Kósa: folyamatosan emelkedik a bérszínvonal
A bérszínvonal most is folyamatosan emelkedik, november-januárban állapítják majd meg, hogy lehet-e jelenleginél nagyobb mértékben növelni a reálbért, és mit jelent a további emelkedés a foglalkoztatásban, gazdasági egyensúlyban, növekedésben.
Részletek
Kósa Lajos hozzátette: mindezt a parlament újraindulásakor, február 15-én kell majd valamilyen módon, jogszabályi szinten megjeleníteni.
A fideszes politikus szerint olyan béremelés, amely után a magyar emberek azt mondják, “most már elégedett vagyok a béremmel”, biztos nem lesz. Mindig lehet két forinttal többet keresni – mondta -, és “hajlamosak vagyunk elfelejteni, honnan indultunk”. Emlékeztetett arra, hogy az év első 8 hónapjában 7,5 százalékkal nőtt a reálbér, és ezzel 44 hónapja folyamatos a növekedés.
Azt mondta: bár Magyarország az európai uniós országok közül nem a legfejlettebbek között van, de a hasonló adottságú országok feltételei alapján Magyarország jól teljesít. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője rámutatott: soha nem látott előrelépés történt, hogy bekövetkezzen a teljes foglalkoztatás, a foglalkoztatottak száma a korábbi 3,4 millióról 4,3 millióra nőtt, emellett a magyar munkaerő egy része, mintegy 340-350 ezer ember az unióban dolgozik.
Kósa Lajos hangsúlyozta: a bérpolitikát úgy kell alakítani, hogy a nem Magyarországon dolgozó magyar munkaerő száma kezelhető maradjon, nem úgy mint Bulgáriában, ahol a lakosság mintegy harmada elment az országból. Magyarországon ez az arány 10 százaléknál kevesebb, ami “belesimul az európai országok átlagába”.
A frakcióvezető képtelenségnek nevezte azt, amit az ellenzék állít, hogy a “rettenetes” magyar élet-, munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt “menekülnek el” sokan az országból. Kósa Lajos véleménye szerint akkor kell valamilyen magyarázatnak lennie arra, hogy a legnagyobb népesség, amely nem hazájában dolgozik, az a német, több mint 1,5 millióan nem a hazájukban dolgoznak.
(Boon.hu)
Jóval pesszimistább Magyarországra most a Morgan Stanley
Az eddigi 2,6%-ról hirtelen 1,8%-ra vágta le a magyar gazdaság átlagos idei GDP-növekedési ütemére adott előrejelzését a Morgan Stanley és a jövő évi előrejelzését is lehúzta 2,7%-ról 2,5%-ra - derült ki a régiós összefoglalóból.
Részletek
A második negyedéves magyar GDP-növekedési ütem 1,8%-os lett, azaz amint akkoriban fogalmaztunk: nem volt "acélos a felpattanás" és így az első félév átlagos bővülési üteme 1,4%-os volt. Részben éppen ezzel, azaz a korábban gondoltnál lassabb átlagos első félévi növekedéssel indokolta most a Morgan Stanley elemzői csapata a vaskos előrejelzés rontást, illetve ezzel együtt a korábban gondoltnál lassabb EU-forrás lehívási pályát, valamint az eurózóna lassabb növekedési pályáját is megjelölte az okok között.
Inflációs fronton az MS elemzői csapata arra számít, hogy egyértelműen gyorsulás lesz, azaz megváltozik az a helyzet, hogy a várakozásokat sorozatosan alullövő inflációs adatok jöttek. Az infláció felpörgésére az ad okot szerintük, hogy a munkapiaci körülmények jóval feszesebbé váltak (szakképzett munkaerő hiánya) és a termékegységre eső bérköltségek jóval gyorsabban emelkednek (ULC), mint a maginfláció. A gyors béremelkedés és a bázishatások együttesen jócskán felfelé húzzák majd az éves alapú inflációs számokat, illetve velük együtt az inflációs várakozásokat.
Mindezekkel párhuzamosan a befektetési bank londoni csapata arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank rövid távon még akár további monetáris lazító lépéseket is tehet, elsősorban likviditásmenedzsment lépéseken keresztül (az alapkamat várhatóan nem csökken tovább meglátásuk szerint).
Összefoglaló anyaguk magyarországi részében arra számítanak a Morgan Stanley elemzői, hogy november 4-én, azaz most pénteken a Moody's Investors Service is a befektetésre ajánlott kategóriába emeli a magyar hosszú lejáratú devizaadósság besorolását, azaz a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő is így tesz idén.
(Portfólió)
Közös Agrárpolitika "katasztrofális hatással" van a foglalkoztatottságra
Az Európai Parlament terjedelmes riportot készített Éric Andrieu francia EU képviselővel, aki szerint a Közös Agrárpolitika katasztrofális hatással van a foglalkoztatottságra a tagországokban.
Részletek
A képviselő visszásnak tartja, hogy miközben az EU vezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja. Állítólag kiemelten kezelik a foglalkoztatottság kérdését is, ám ez a gyakorlatban nem tapasztalható. A tények mást mondanak, mivel 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma pedig ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4 százalékot.
Andrieu szerint a jelenlegi KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, mindent terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítást Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít.
Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahely teremtéshez“ – mondta.
(Agroinform)
