Munkaügyi Tudástár

Nagy felhördülést okozott a munkavállalói szervezetek körében a sokak által már csak "rabszolgamunka-törvényként" emlegetett új kormányzati indítvány, amely a munkaidő szervezés egyes kérdéseit módosítaná. A tervezet lényegében két ponton - a munkaidőkeret meghosszabbítása, illetve a túlórapótlék lehetséges megvonása kapcsán - javasol érdemi és első látásra átütő erejű változásokat, ám a nagy része inkább szövegezésbeli pontosítás.A tervezet - vélhetően nagy autóipari szereplők nyomására - váratlanul, bármiféle érdekegyeztetést mellőzve került a parlament elé, ami részben magyarázhatja, hogy laikusok számára rendkívül nehezen értelmezhető. Ennek az is oka lehet, hogy számos pontatlanságot, elírást tartalmaz, illetve még az érdemi pontokon is félreértésekre ad okot.A javaslat szerint július 1-től, a nem általános formában (jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben), hanem úgynevezett munkaidő keretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak, a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt - feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik.A munkavállalók már most is teljesen túl vannak terhelve, mivel a létszámhiányt a cégek túlórával próbálják kompenzálni. A munkaerőhiány viszont akkora gond, hogy például egy komolyabb influenzajárvány még egy nagyvállalat életében is jelentős problémákat tud okozni - állítja Molnár.

Az Mt.-módosító javaslatokhoz, az emberhiány mellett a modern termelési rendszerek - Just-in-time, Just-in-sequence - is ösztönzőt jelenthettek. A nagy ipari szereplőknél ugyanis nincs raktározás, csak azonnali, rögtön a vevőhöz történő kiszállítás működik. Ez olyan mértékű rugalmasságot kíván, a szervezeti egységek olyan szoros együttműködését követeli, amelyhez szükséges a munkaerő flexibilitása.
(Napi)

A szocialista politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a kormány által húsvét előtt közzétett javaslatcsomagról beszélt. Eszerint egyes régiókban egyes tárgyakat tanári képesítéssel nem, de a tárgyhoz kapcsolódó felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők is taníthatnának legfeljebb öt évig, lehetővé tennék, hogy bizonyos tantárgyakat ne csak gyógypedagógusok taníthassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak - írta az MTI.Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól.Kunhalmi Ágnes kijelentette: sem a pedagógus-, sem a gyógypedagógushiányt nem lehet színvonalcsökkentéssel megoldani. A következő tíz évben 40 ezer pedagógus fog nyugdíjba vonulni, tehát egyre fokozódó problémára a megoldás az lenne, ha a nyugdíjas tanárokat ösztönöznék a tanításhoz való visszatérésre. Vagyis pont az ellenkezője annak, amit a Fidesz tett azzal, hogy néhány éve kényszernyugdíjazta a tanárokat - tette hozzá.Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke úgy folytatta: ha a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő - például diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás - gyerekektől elveszik a szöveges értékelést, az sikertelenséget, kudarcélményt fog nekik okozni. Tudván, hogy a gyerekek az iskolába magukkal viszik szociális körülményeiket, családi hátterüket, a jelenleginél sokkal érzékenyebb oktatáspolitikára lenne szükség - hangsúlyozta.

Az MSZP mindezért arra kéri a kormányt, hogy "lehetőleg ne döntsön semmiről a közoktatásban" 2018-ig, amíg az akkor felálló Botka-kormány át nem veszi az oktatáspolitikát - közölte.
(Napi)

Tízezerrel több harmadik országbeli személy magyarországi foglalkoztatását engedélyezi idén a nemzetgazdasági miniszter, mint amekkora kvótát az előző évben megállapított. A Határozatok Tárának legutóbbi számában megjelent miniszteri rendelet szerint 2017-ben Magyarországon egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát 59 ezer főben határozzák meg.Egy éve 49 ezer főben maximálta ezt a létszámot a kormány. A kvóta megemelésének indoka nem ismert, az viszont igen, hogy a magyar munkaerő-piacon nagyon nagy kereslet van jó szakemberekre. Sok magyar állampolgár keres boldogulást Nyugat-Európában, és a hazacsábításukra kitalált kormányzati program sem volt elég vonzó nekik, hogy összecsomagoljanak.Feltételezhető, hogy az emiatt kialakult munkaerő-hiányt kívánja orvosolni a kormány azzal, hogy emeli a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási keretét. A fő cél természetesen az maradt, hogy lehetőleg magyar állampolgárokkal töltsék fel az üres álláshelyeket, de úgy tűnik, a kormány is felismerte, elkerülhetetlen, hogy kaput nyissanak a külföldiek előtt. Ezt egyébként a vállalkozások érdekképviseletei már jó ideje szorgalmazzák. A vonatkozó jogszabályok alapján egyébként minden évben február elsejéig kellene közzétenni a kvótára vonatkozó szabályt.
(Mfor)

Tavaly történelmi mélységbe, 5 százalék közelébe süllyedt a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ha azonban az emberek véleményére kíváncsiak a statisztikusok – vagyis ha azt akarják megtudni, hogy munkanélkülinek tekinti-e magát a megkérdezett –, akkor máris 8 százalékra kúszik fel a ráta.A felmérésük definíciója szerint (nincs munkája, aktívan keres állást, és rendelkezésre áll a munkába álláshoz – ezt használja az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is) 2016-ban 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 73 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor önbesorolás alapján 370 ezer embernek nem volt állása, vagyis ennyien tekintették magukat munkanélkülinek - írta a Világgazdaság.

A regisztrált álláskeresők száma a kettő között helyezkedett el, 314 ezren voltak. „A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint a munkaerő-felmérésben az ILO-definíció szerinti munkanélkülieké, illetve az önbesorolás szerintieké. Valószínűleg azért, mert a közfoglalkoztatottak jelentős része az álláskereső munkanélküli és a foglalkoztatotti státusz között mozog” – vélekedett elemzésében a KSH.
(InfoRádió)

A munkaerőhiány kapcsán elmondta: 2013 óta jelentősen megnőtt azon cégeknek a száma, akik toborzási nehézségekkel küzdenek, ám ez bizonyos szakmákra és régiókra igaz különösen. Az államtitkár többféle statisztikát is ismertetett a munkaerőhiányhoz kapcsolódóan. Az egyik szerint a fizikai munkaerőt alkalmazó cégek 22 százalékának problémát jelent a szakképzett fizikai munkaerőt megtalálása, és 15 százalékuk szakképzetlen fizikai munkást sem talál eleget.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonnali elhelyezkedési segítséget ajánlott a móri Lear dolgozóinak.Kozma Zsolt közleménye szerint a Lear december 31-ig fokozatosan építi le a létszámot, a termelés egy részét befejezi, egy részét alacsonyabb költségű országokban található telephelyeire helyezi át. Mint írta, a munkavállalókat sokként érte a hír, hiszen semmi sem utalt a drasztikus lépésre. A móri telephely több mint 24 éve működik – tette hozzá. A szakszervezet tájékoztatása szerint a prémium kategóriás személygépjárművek autóülés-huzatát készítő vállalat munkatársainak túlnyomó többsége szakképzett varrónő, akik számára az elhelyezkedés szakmájukon belül nehezen megoldható.A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében hangsúlyozta: fokozott figyelemmel kísérik a Lear munkavállalóinak sorsát. Jelezték, hogy Fejér, illetve a szomszédos megyékben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat március végi adatai szerint közel nyolcezer betöltetlen versenypiaci álláshely volt, ami a cég munkavállalóinak gyors elhelyezkedését nagyban segítheti. Az NGM közölte, hogy az OFA Nonprofit Kft. folyamatos kapcsolatban van a Fejér megyei kormányhivatallal, a szakszervezettel, illetve a leépítést bejelentő móri vállalattal. Az OFA kész azonnali beavatkozásra a móri cég esetében is, még a tényleges elbocsátások kezdete előtt. Mint írták, az érintett 800 munkavállalónak szükség esetén átképzésekkel, munkaerő-közvetítéssel, illetve különböző munkaerőpiaci programokba való bevonással segíthetnek. A kormányzat új mobilitási támogatásai is könnyíthetik a dolgozók újbóli munkába állást – tették hozzá. A nyilvános céginformációk szerint a Lear Corporation Hungary Kft. nettó árbevétele 2014 végén 744,3 millió euró volt, míg egy évvel később 747,9 millió eurót tett ki. Adózott eredménye ugyanezen években 16,1 millió euró és 36,6 millió euró volt. A cégcsoport 2015 végén 3311 főt foglalkoztatott Magyarországon. Gödöllőn és Gyöngyösön személyautókba épített elektromos kábelkötegeket gyártanak, Móron konfekcionált autóülés-huzatokat, Győrben komplett autóüléseket állítanak elő, míg Fóton raktározást végeznek.
(Lokál)

A sportlétesítmények és az azok kiszolgálásához kapcsolódó építmények kialakítása, illetve az ipari beruházások jelenthetik az építőipar legfőbb mozgatórugóit az idei év első felében is. A lakásépítési projektek felgyorsítása és a lakossági piac bővítése adhatja az építőipari bővülés nagy részét 2017-ben, ehhez azonban a munkaerőpiac beszűkülése miatt új munkaerő bevonására lenne szükség – derült ki a biztonságizár- és ajtóforgalmazó Assa Abloy Hungary közleményéből.Továbbra is a szakemberek hiánya jelenti a legnagyobb problémát a kivitelezők számára, ami időről időre a beütemezett határidők csúszását hozza magával a beruházásokban. Az ebből adódó kötbérek komoly fenyegetést jelentenek számukra, ezért egyre többen választják a biztos utat. „Az elmúlt 2-3 évben sokat tisztult a piac, a versenyben maradók óvatosabbak lettek. Jól látszik, hogy a kivitelezők egyre jobban megbecsülik mind a velük dolgozó szakembereket, mind a beszállítói partnereket, ritkábban vágnak bele komoly váltásba, ami azt is magával hozta, hogy kevésbé árérzékeny most a piac, mint a válság idején” – magyarázta Ónody Csaba, az Assa Abbloy Hungary ügyvezetője.Az építőipari volumen jó része tavaly is a nagyobb ipari létesítmények építéséből eredt, melyek többsége a nagyobb megyeszékhelyeken és vidéki városokban valósult meg, többek között Szeged, Pécs, Győr és Kecskemét környékén. „Megfigyelhető, hogy az ilyen beruházásokat követően nagyon hamar megindulnak a vendéglátó-ipari és turisztikai fejlesztések is a környéken, ami komoly előnyt jelent az adott térségnek” – emelte ki Ónody Csaba. A leggyakoribb ezeken a helyeken, hogy 20-50 szobás apartmanok és kisebb hotelek épülnek a fellendülő vendégforgalom kiszolgálására, a nagy szállodai beruházások viszont továbbra is a fővárosra koncentrálódnak.
(Piac és profit)

Az elnök felhívta az ilyen vízumot külföldi munkavállalói számára rendszeresen kérő technológiai, illetve a munkaerő-kihelyezést alkalmazó cégek figyelmét arra, hogy változások várhatók a vízumprogramban.

Trump kedden, azon választási ígérete keretében írta alá a H-1B jelű vízummal kapcsolatos rendeletét, hogy politikájában minden szempontból az Egyesült Államokat helyezi majd az első helyre. A Reuters hírügynökség szerint a rendelet több szempontból homályos, de a Fehér Ház sajtótájékoztatóján elmondottak és a rendeletet ismertető írásos anyag tartalmazta a fő célokat.

Az elnök tanácsadói elmondták, hogy az egyik cél a vízumlottó megszüntetése, és helyette egy olyan programot vezetnének be, amelyben csak jól képzett külföldi munkavállalók kaphatnának ilyen vízumot. Évek óta már indiaiak kapnak a legtöbben ebből az engedélyfajtából.

A változás leginkább azokat a Szilícium-völgybeli cégeket érintené, amelyek több ezer mérnököt és programozót alkalmaznak. Egyelőre egyik cég sem reagált a Reuters kérésére, hogy mondjanak véleményt.A jelenlegi H-1B jelű vízum bírálói azt mondják, hogy a vízumlottóban évente kisorsolt 65 ezer vízumra a munkaerő-kihelyezést alkalmazó cégek rengeteg pályázatot adnak be, és ebből kifolyólag sokat el is nyernek, de az elnyert vízumokat kevésbé jól fizetett állások betöltésére használják, így jórészt az amerikaiak munkalehetőségét veszik el, és nem az amerikaiakkal nehezen betölthető, különleges képességeket igénylő állásokba toboroznak külföldi munkaerőt. A kormány a vízumlottón felül évente véletlenszerűen kioszt 20 ezer vízumot diák-munkavállalóknak.
(Adózóna)

Hangoztatta: biztató jel, hogy az olasz vállalatok számára már nem az olcsó munkaerő a legnagyobb vonzerő Magyarországon. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára elmondta, a magyar kormány számára fontos az olasz üzletemberek véleménye, hiszen Olaszország jelentős befektető Magyarországon. Beszélt arról is, hogy van egy természetes gazdasági és logisztikai egység Nyugat-Magyarország, Alsó-Ausztria, Szlovénia, Bajorország és Észak-Olaszország között, amelynél megvan a potenciál egy komoly gazdasági régió kialakulására. Kitért arra, hogy Magyarország nem az olcsó munkaerő országa szeretne lenni, ezzel pedig együtt jár, hogy a versenyképességet ezentúl hatékony szakképzéssel és modern technológiai megoldásokkal lehet fenntartani.Arra a kérdésre, hogy a béremelkedés miatt esetleg több, eddig Magyarországon működő vállalat áthelyezi más országba a termelését azt válaszolta, reméli, minél kevesebb cég megy el emiatt. Mint fogalmazott, látni kell azt is, hogy ez kétoldalú folyamat, munkavállalók azért is elhagyják az országot, mert nem kapnak megfelelő jövedelmet, és a bérek növekedése magától is megindult már Magyarországon a minimálbér emeléstől függetlenül. Az államtitkár szerint a munka miatt külföldre települt 200-250 ezer ember is komoly munkaerő tartalékot jelent, ők akkor térnének vissza Magyarországra, ha tovább emelkednének a jövedelemszintek, és ha meg tudják teremteni azt az egzisztenciát, amit megszoktak a határon túl. Hozzátette, hogy tavaly kiegyenlítődött az országból távozók és a visszatérők száma.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint dinamikusan nő az olasz-magyar kereskedelmi termékforgalom. A januári adatok szerint a behozatal Olaszországból 91,2 milliárd forint volt, ami 1,8 százalékos növekedés 2016. januárhoz képest, míg a kivitel 126,3 milliárd forintot tett ki, ami 27,2 százalékos növekedés. Tavaly egész évben 7,5 százalékkal nőtt a behozatal Olaszországból Magyarországra az egy évvel korábbihoz képest, így 1245,6 milliárd forintot tett ki, míg a kivitel 1380,1 milliárd forintra rúgott, ami 6,0 százalékkal haladta meg a 2015-ös adatot.
(Híradó)

Magyarországon a munkapiaci aktivitás és foglalkoztatás az elmúlt években jelentősen emelkedett. A 15-74 éves korosztályban 2010 és 2016 között az aktivitási ráta 54,8 százalékról 60,9 százalékra, a foglalkoztatási ráta 48,7 százalékról 57,7 százalékra nőtt, az éves adatok alapján az aktívak száma 384 ezer fővel, a foglalkoztatottaké 619 ezer fővel emelkedett. Ezáltal közelebb kerültünk az uniós átlaghoz, hosszú távon azonban még van tér az aktivitás bővülésére. A hazánkhoz méretében és történelmi hátterében hasonló, regionális összevetésben kiemelkedő mutatókkal rendelkező Csehországhoz képest Magyarországon az aktivitási ráta 2016-ban 4,3 százalékponttal volt alacsonyabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miből fakad a munkapiaci aktivitás eltérése a két ország között, azaz, mely csoportokban jelentkezik a különbség a népesség munkapiaci aktivitásában, iskolai végzettség és kor szerinti bontásban. A magyar és cseh aktivitási ráta eltérése a népesség demográfiai és iskolázottsági összetételével részben magyarázható. Az összetétel-hatás számszerűsítéséhez a rendelkezésre álló legfrissebb, 2015-ös év részletes adatait használtuk. Az aktivitási ráták eltérése két hatás eredőjeként adódik: egyrészt a népesség összetételének, másrészt az egyes csoportok aktivitásának különbözőségéből.

Az iskolai háttér tekintetében az aktivitási hányad különbségének közel fele összetétel-hatásokból adódik (ld. az alábbi ábra bal oldalát). A munkaképes korú népességben Magyarországon nagyobb az alapfokú, és kisebb a középfokú végzettségűek aránya, mint Csehországban. Mivel a középfokú végzettségűek nagyobb hányada aktív, az alacsonyabb magyar aktivitás részben e csoport alacsonyabb arányából fakad. Emellett nálunk a középfokú végzettségűek aktivitási rátája is alacsonyabb, mint Csehországban.Eredményeink alapján úgy látjuk, hogy a cseh és magyar aktivitás még fennálló különbségének hozzávetőlegesen a felét lehet rövid távú munkapiaci eszközökkel kezelni. A fennmaradó rész hosszú távú beavatkozásokkal, az oktatási és egészségügyi rendszeren keresztül csökkenthető. Az átlagos iskolai végzettség emelkedése növelné a munkapiaci aktivitás valószínűségét, a munkapiac által elvárt készségek és képességek fejlesztése pedig a súrlódások csökkentésével segítené a munkát keresők elhelyezkedését.
(Portfólió)