Munkaügyi Tudástár

A bérek határozott emelését és ezzel együtt a magyar gazdaság átfogó versenyképességi átalakítását szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján. Kitért arra is, hogy a nemzetgazdasági miniszter pénteken egyeztetést kezdett a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel, a szakszervezetekkel a megfelelő bérezési rendszer kialakítása érdekében. A járulékcsökkentések mértékéről a folyamatban lévő egyeztetés miatt még nincs információ, több szempontot kell figyelembe venni - jelezte. Hornung Ágnes kiemelte: az intézkedésekkel az ország fenntartható versenyképességét célozza meg a tárca. Elmondta, hogy Magyarország adórendszere jelenleg is versenyképes, ezért korábban is számos beruházás érkezett az országba. A társasági adó csökkentésével nemcsak a beruházók fejlesztése térül meg, hanem más, például exporttevékenységet is Magyarországra hozhatnak. A minisztériumban a társasági adó csökkentését is vizsgálják, a végső döntést a kormány hozza meg.
(ProfitLine)

Mint írják, a képzésre várják oktatási és képzési szakemberek, tanulmányi előadók, képzések tervezésével, engedélyeztetésével, minőségbiztosításával, szervezésével foglalkozó köztisztviselők, innovatív pedagógusok jelentkezését, akik minőségibb oktatásra törekednek a szakképzés területén, továbbá a munkaerő-közvetítéssel, karrier- és HR-tanácsadással, toborzással és kiválasztással foglalkozó és egyéb szakembereket.
A képzés két napig tart, 8-8 órában és elsősorban gyakorlatokon keresztül ismerteti meg a résztvevőket a tanulási eredmények alkalmazhatóságával a munkájukhoz kapcsolódóan. Pl: gyakorlati oktatás, tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelmények, felnőttképzési szakmai programkövetelmények.
A képzés a kötelező pedagógus-továbbképzések időtartamába beszámítható intézményvezetői döntés alapján. Az eseményre december 12-13-án kerül sor.
Az eseményre regeisztrálni kell.
(Eduline)

A hazai beruházások jelentős visszaesése miatt, immáron második esztendeje a fogyasztás vált a GDP növekedésének első számú motorjává. A KSH tegnap közölt adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom - az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva - 5,1 százalékkal növekedett, és különösen látványos az üzemanyag-kiskereskedelem 7,7 százalékos bővülése. Az utóbbi oka kettős, egyrészt a kőolaj világpiaci ára csökkent, és ezt a Mol hellyel-közzel követte is, emellett a magyar gépkocsiállomány már 3,4 millió darabra bővült, köszönhetően a három esztendeje töretlenül bővülő használt autó importnak. Az olcsó világpiaci árat büntető adó nélkül még jobb lenne az üzemanyag-fogyasztási mérleg. Az élelmiszer-forgalom viszont elmaradt az üzemanyagokétól a maga 3,9 százalékával. Az iparcikkek vásárlása is mutat némi visszaesést, de ez részben visszavezethető az év közben egyébként is jellemző hullámzásra.

A 0 százalék közeli infláció mellett lényegében csak egyes idénycikkek ára növekedett, ugyanakkor a sertéshúsé - az áfa mérséklése miatt - csökkent. Azt lehetett tapasztalni, hogy a vevők - a gazdasági válság óta először - ismét kezdenek vásárolni a kissé drágább élelmiszerekből.

A várakozások szerint idén a legnagyobb ütemben a webköltekezés nő, 10 százalék körül lehet majd a ruházati vásárlások éves növekedési üteme, és a nagy értékű tartós cikkek forgalma is átlag feletti lehet majd.

Jövőre a már magasabb bázis, valamint a növekvő infláció miatt mérsékeltebb ütemű reálbér növekedésre lehet számítani, így a kiskereskedelmi forgalom bővülésének mértéke is 3,5 százalékra eshet vissza. Ennél azonban erőteljesebb lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése, amennyiben egy markáns munkáltatói bérteher csökkentés hatására lényegesen gyorsul a bérkiáramlás - tette hozzá Suppan Gergely.

Ezzel szemben az euróövezet 19 és az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 0,2 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be szeptemberben az előző havihoz képest. (Magyarországon 0,6 százalékos volt a havi növekedés.) A 2015 szeptemberi adatokkal összevetve az euróövezetben még mindig 1,1 százalékkal, az Európai Unióban 2,2 százalékkal bővült a forgalom.
(Népszava)

Az NGM kiemelte: a kiszámíthatóságot és a stabilitást célzó intézkedések eredményeként mérséklődött az ország pénzügyi sérülékenysége, amit a nemzetközi szervezetek és a piaci befektetők után már mind a három nagy hitelminősítő elismer.

A tavalyi évre vonatkozó legfőbb makrogazdasági mutatók rendre kedvezően alakultak. Az uniós módszertan szerinti hiány a 2,4 százalékos hiánycélnál sokkal alacsonyabb, a GDP 1,6 százaléka lett, a maastrichti államadósság pedig a GDP 74,7 százalékára csökkent. A gazdasági növekedés a tervezett 2,5 százalékkal szemben 3,1 százalékot ért el, meghaladva ezzel az uniós országok gazdaságának átlagos bővülését - olvasható a közleményben.

A tárca álláspontja szerint e mutatók mögött főként a reálgazdasági folyamatok húzódtak meg, amelyek eredményeként az év egészében 2,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, és ezzel párhuzamosan 4,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Ezáltal több pénz maradt a családoknál, ami az alacsony inflációs környezetben még inkább serkentette a fogyasztást. Emellett a vállalkozások erősödése nagyban hozzájárult a hazai export 7,7 százalékos növekedéséhez. Mindezt érdemben támogatták azon kormányzati intézkedések - adókedvezmények, a devizahitelek kivezetése, az uniós források hatékony elosztása, az online pénztárgépek és az ekáer -, amelyek nyomán a költségvetési bevételek úgy tudtak emelkedni, hogy az senkinek sem jelentett többlet adóterhet.

A foglalkoztatás további bővítése, a fenntartható állami nyugdíjrendszer, az időskori ellátások értékállóságának biztosítása, a lakosság és az önkormányzatok jövőbeli eladósodottságának megakadályozása változatlanul fontos kormányzati prioritások az elkövetkezendő időszakra - szögezték le a közleményben.
(WebRádió)

Az álláslehetőségek és a gyakornokoskodás mellett a jelentkezők részt vehetnek egy olyan műhelyfoglalkozáson, amely minden mérnök számára hasznos. A Faist Mekatronic-kal közösen szervezettről van szó, a Siker útja a mérnöki pályán címűről.

A 30 vállalkozás és szervezet különféle tevékenységi területeket képvisel. Így például a Corporative Consulting keres alkalmazottakat olyan területeken, mint az elárusítás, gazdaság, műszaki, termelés és vendéglátás; az Emersonnak harminc mérnöki és IT posztja van, a Faist Mekatronic keres programozókat, mérnököket, hegesztőket, tanácsadókat, adminisztrátorokat, projektmenedzsereket, a Lidl pedig HR-munkatársakat, projektmenedzsereket, üzletvezetőket, kereskedelmi vezetőket és műszaki alkalmazottakat.

„Októberben és novemberben folytatjuk az országban az ilyen rendezvényeket, amelyeket idén tavasszal kezdtünk. Nagyon örülünk az eddigi eredményeknek, és ahogy folytatódik terjeszkedésünk, széles kínálatunk van állásokból a Lidl-nél, főleg, hogy most ősszel adjuk át a lugosi logisztikai központunkat. Így keresünk a profilunkkal kompatibilis munkatársakat, akik ambiciózusak, alkalmazkodóak, minél több tevékenységi kör érdekli őket, motiváltak az állandó tanulásban és a karrierfejlesztésben, úgy üzleteinkben, mint lerakatbeli csapatainkban és központunkban” – mondják a Lidl képviselői.

Fontos álláslehetőségeket kínál még a rendezvényen számos cég: Celestica, Cerved Credit Collection Spa, Continental, Eberspächer Exhaust Technology Romania, Inteva Products, Plexus, Sykes. Ugyancsak részt vesz a rendezvényen az Adecco, az Bihar megyei Munkaerő és Foglalkoztatási Ügynökség, az AIESEC, a Connect Group, a DoubleTree by Hilton, a H.Essers, az Integra Document Management, a JYSK, a KFC, a KUKA Systems, a LEROY MERLIN, a Penny Market, a Star Transmission & Star Assembly, a T-Systems, a Nagyváradi Egyetem, a Valiant TMS, a Vernicolor, a Xerox.
(Erdon.ro)

A FAZ szerint Matolcsy György kiemelte, hogy „az úgynevezett migrációs politika gyengítette az EU stabilitását”, és „ettől szenved a verseny- és reformképesség”. Kifejtette, hogy az EU-ban a vezető politikai osztály egyre inkább elveszti az emberek támogatását, mert az uniós intézmények és egyes nyugati tagállami kormányok nem vették komolyan a migránsok beáramlása körüli lakossági aggodalmakat, ami a gazdasági reformok halogatásához, a politikai szélsőségek megerősödéséhez és Európa-ellenes hangulathoz vezet, Nagy-Britannia esetében pedig hozzájárult a kilépéshez az EU-ból.

Matolcsy György aláhúzta: a sikertelen és népszerűtlen menekültpolitika miatt sok politikus befolyása gyengül az európai intézményekben és tagállamokban, és ezért nem tudnak többséget szerezni a gazdaság-, pénzügy-, a munkaerő-piaci és a szociálpolitika sürgetően szükséges átalakításához. Mivel „Európa nem halad előre a strukturális reformokkal, kontinensünk már nem versenyképes Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben” – mondta az MNB elnöke.

Kiemelte, hogy valamennyi tagállam közül Magyarország profitál leginkább az uniós pénzekből. Az uniós tagság „létfontosságú Magyarországnak, de ez nem jelenti azt, hogy az EU eljárása mindig helyes” – mondta. Példaként említette az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság idején kért segítséget. A támogatók által ajánlott „megszorítási politika önmagában véve sehova sem vezetett”, a kilábalás nem is ennek tulajdonítható, hanem a nemzeti döntéseknek, a „hagyományos és nem hagyományos gazdaság-, költségvetés- és pénzpolitika keverékének”. Ennek révén sikerült a gazdaságot újra növekedési pályára állítani, beindítani az államháztartási konszolidációt és csökkenteni az államadósságot – emelte ki Matolcsy György.

Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) „körülbelül 3 százalékos” növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.
(Mno)

Hogyan lehet digitális megoldások segítségével küzdeni a világjárványok terjedése ellen, miként segíthetnek az online eszközök felkarolni a fiatal tehetségeket a közoktatásban, milyen alkalmazások csökkenthetik a közúti balesetek számár? Néhány olyan téma, amelyeket a ma indult, november 7-9. között Budapesten tartott Innovation Boot Camp során érinthetnek majd a világ különböző pontjairól érkező, valamint magyar innovátorok. Az IT Services Hungary (ITSH) által a magyarországi jelenlétének tizedik évfordulója alkalmából meghirdetett kezdeményezés célja, hogy külföldi és hazai innovátorok bevonásával Magyarországon találjanak ki egy olyan digitális megoldást, amely segíthet megoldani egy globális problémát.

„Az ITSH elkötelezett híve a digitális megoldások fejlesztésének, amellyel hozzá kíván járulni a társadalmi problémák megoldásához is, ennek szellemében szerveztük meg az Innovation Boot Campet a magyarországi jelenlétünk tizedik évfordulója alkalmából” – mondta Chris Wilson, az IT Services Hungary ügyvezető igazgatója.

A diskurzusban olyan innovátorok vesznek részt, mint Dave Hakkens feltaláló, a Phonebloks megalkotója, Sakthy Selvakumaran építőmérnök, aki innovatív megoldásaival nagy sikereket ért el az afrikai vízellátási problémák megoldásában, vagy Kees Plattel, aki olyan ügyfelek számára szállít kreatív megoldásokat, mint a Google, a Volkswagen és a Philips. A nemzetközi vendégek mellett az innovatív megoldások hazai reménységei is ott lesznek, többek között Haidegger Tamás, aki orvostechnikával és sebészrobotikával foglalkozik, illetve Cseh József feltaláló/mérnök, aki a FUTI energiatermelő térburkoló elem megalkotásával hívta fel magára a figyelmet. Az innovátorok csapatával a nagyközönség is találkozhat szerda 17 órakor a Dobozban (VII. kerület Klauzál utca 10.).

„Az Innovation Boot Campen születő ötleteket magyar szakemberek segítségével fogjuk megvalósítani a következő hónapokban, az így létrejövő megoldásokat pedig az ENSZ rendelkezésére bocsátjuk” – emelte ki Christopher Wilson. „Ezzel azt is be kívánják mutatni, hogy Magyarország, illetve az itthon dolgozó magasan képzett munkaerő tevékenyen részt tud – illetve részt is kíván venni – a világ jobbá tételében” – mondja.
(Eco.hu)

A találkozót a Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezték, az egyetemen belül megalakult Darma elnevezésű vállalkozói központ rendezvényein belül. Amint Dr. Gabriela Bologa rektorhelyettes elmondta, a központ évekkel ezelőtt alakult meg abból a célból, hogy vállalkozásokkal kapcsolatos tanácsokat nyújtson, uniós projektekben is részt vett, jelenleg pedig az elképzelésük az, hogy rendszeres találkozókat szerveznek, hogy tájékozódjanak, mik a munkaerő piac kérelmei és egyúttal tájékoztassanak is továbbképzési lehetőségeikről.

A kereskedelmi és iparkamara gyűléstermében megszervezett találkozón Constantin Badea, az intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd az Agora megalapítója, Mişu-Jan Manolescu elnök szólalt fel. Az Agora alapítvány, majd egyetem megalapításáról, eredményeikről, elképzeléseikről szólt. Szó esett külföldi kapcsolatokról és arról is, hogyan állják meg a helyüket azok a fiatalok, akik itt végeztek. Sajnos tudvalévő – hangzott el – hogy a kötelező oktatásban részesülő gyerekek, fiatalok egyre gyengébben képzettek, több mint negyven százalékuk fél-analfabéta, s például sokat mondó, hogy az idei nyári érettségire a líceumok végzőseinek negyven százaléka fel sem iratkozott, a fennmaradók fele pedig megbukott.

A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal részéről Dacian Palladi városmenedzser szólalt fel. Elmondta: az önkormányzatot közelről érintik mind a vállalkozások, hiszen ezek fizetik az adó legnagyobb részét, de az egyetemek is. Sajnálatos módon ez utóbbiakkal kapcsolatban azt konstatálják, hogy „nehezen ébrednek a realitásra”, a kínálatuk nem alkalmazkodik időben az igényekhez, s „a vállalkozók, akik Nagyvárad kapujában álldogálnak, elmennek, mert nem találnak megfelelően képzett munkaerőt”. Ha pedig így áll a helyzet, meglehet, hogy a város megelőzi az egyetemeket és olyan, két-hat hónapos tanfolyamokat fog szervezni, melyek elvégzői azonnal munkába is állhatnak. „Kérem Önöket, mozogjanak gyorsabban, mert a realitás jóval előbbre jár” – intézet felhívást az egyetemek felé a városmenedzser, aki a későbbiek során azt is elmondta, hogy nincsenek emberek, akiket alkalmazhatnának a váradi ipari parkban, az ott dolgozó menedzserek háromnegyede nem Bihar megyéből származik.

Az elkövetkezendőkben párbeszéd alakult ki a meghívottak és a házigazdák között, egyebek mellett szó esett az Agora képzéseiről és arról, hogy milyen módon lehet uniós projekteken keresztül munkahelyet találni, illetve vállalkozást indítani és fejleszteni.
(Erdon.ro)