Munkaügyi Tudástár

A generalista módú szakemberek képzése kell, hogy az alap legyen, vagyis a munkatársaknak olyan általános ismeretekkel kell bírniuk, amellyel az ügyek elvégzése elképzelhetetlen – mondta Emődi Ferencné. Mint azt az Oroszlányi Járási Hivatal vezetője elmondta, az itt dolgozók a közigazgatás motorja, s a generalisták és specialisták együttes munkája kell, hogy megjelenjen a hivatalban. „Mivel a kormányablakban a kollégák egy légtérben dolgoznak, így ki tudják segíteni egymást.”

„Nagy gondokkal küzdünk a jogi végzettségű kollégák hivatalhoz való odacsábításával” – mondta J. Nagy Éva. Ehhez véleménye szerint erősíteni kellene a gyakornoki képzéseket, hiszen így lehetne a fiatal munkaerőt odacsábítani. Emellett nehéz akollégák utánpótlása.

Naponta mintegy 23 ezer ember jár el Komárom-Esztergom Megyéből a közigazgatási határon kívülre dolgozni, miközben a helyi vállalatok munkaerő-hiánnyal küzdenek. Ezen a helyzeten próbál segíteni a kormányhivatal munkaerő-közvetítő szolgáltatásával. Mint azt J.Nagy Éva elmondta, a megyében lévő vállalatokhoz nemcsak kétkezi munkásra, de felsőfokú végzettségűekre is szükség lenne. Ezért nemcsak az álláskeresőknek, de az olyan állással rendelkezőknek is kínálnak lehetőségeket, akik eljárnak a megyéből dolgozni, de megfelelő ajánlat esetén szívesen dolgoznának a lakóhelyükhöz közelebb.

Emellett az ipari parkok igényeinek felmérését követően képzésekkel, átképzésekkel segítenek azon inaktív rétegeknek, akik jó ideje nem dolgoznak. Ezekre az oktatásokra a járási foglalkoztatási osztályon keresztül lehet jelentkezni – mondta a hivatalvezető.
(OrientPress )

A járműgyártás a feldolgozóiparon belül is a gazdaságpolitika egyik legfontosabb ágazatává vált: a kecskeméti Mercedes-gyár beüzemelése, az Audi újabb beruházásainak megvalósítása, valamint az Opel termelésének felfutása az elmúlt 2-3 évben további jelentős lökést adott az ágazat fejlődésének, amely ez idő alatt mintegy 40 százalékkal bővítette termelési volumenét. A válság előtti szinthez képest ez nem kevesebb, mint 70 százalékos növekedést jelent. A teljes feldolgozóipar ugyanebben az időszakban összességében 14 százalékkal bővült, vagyis a járműgyártás nélkül ez a terület még mindig csak a válságot megelőző szintet produkálná.

A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. Ebben a körben a külföldi tulajdonban lévők átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint. Előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől. Ezzel azonban nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő, hasonló termelékenységű külföldi versenytársaiktól.

A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de az ő termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Ha a nettó béreket vizsgáljuk, a munkabért terhelő hazai közterhek kiemelkedő mértéke miatt ez a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - olvasható a KFIB elemzésében.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét.

Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet.

Hosszabb távon elsősorban az oktatási rendszerben kezelhetőek a munkaerőpiac strukturális problémái.
(Napi.hu)

Ez a csökkenés annyi, mint az első hat legnagyobb ipari foglalkoztató (Audi, Bosch, GE, Videoton, Continental, Flextronics) összlétszáma. Az OECD utolsó hivatalos statisztikája szerint 2014-ben 394 ezer magyar lakott külföldön, számuk az utolsó öt év átlagában évi 48 ezer fővel növekedett, és ebben nincsenek benne a külföldön dolgozó ingázók.

Közben a halálozás évi 30-40 ezer fővel haladja meg a születésszámot. A rendelkezésre álló munkaerő drasztikus csökkenésében tehát a romló demográfia hatását meghaladja a kivándorlás okozta csökkenés.

A munkaerőbázis csökkenését okozó káros folyamatokat meg kellene szüntetni, illetve legalább lassítani. Ez kormányzati feladat, és nem könnyű. Elismerés illeti a népszaporulat növelését, családtámogatást célzó intézkedéseket. Ugyancsak üdvözlendő a törekvés az államigazgatás létszámának csökkentésére. A szent tehénként kezelt közfoglalkoztatás intézménye viszont ebben a formában idejétmúlt, s meggyőződésem, hogy a 200 ezer fő egy része, ha kismértékben is, de mobilizálható volna – különösen vidéken. A kivándorlás kérdését szőnyeg alá söpörve érzem: az elmúlt három év körülbelül 20 százalékos itthoni reálkereset-növekedése, a már látható jövő évi további növekedés, a Brexit és a fejlett Európát sújtó tömeges migráció minden bizonnyal sok magyar kivándorlót elgondolkodtatna a visszatérésben – ha ez a téma nem a kozmetikázott propaganda része lenne, hanem érdemben a közbeszéd részévé válna.

Mindenekelőtt azonban az oktatási rendszer fejlesztése az, ami olyan elsőrendű prioritássá kellene hogy váljon, amely messze megelőzi a sportot, az olimpiát, a paksi bővítést, hogy csak néhányat soroljak. Enélkül nincs lehetőség még a régióhoz való felzárkózásra sem, és egy a 2008–2012-eshez hasonló válság – amelynek több előjele is van – teljesen készületlenül érhet bennünket.
(Világgazdaság )

Több jogszabály módosítását is javasolja a közfoglalkoztatási program átalakítására felkért, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői által alkotott grémium – tudta meg a Világgazdaság. Az általuk megalkotott, nem végleges kormány-előterjesztésben többek között felvetik: az érintett előírásokat úgy módosítsák, hogy a jövőben a 25 év alatti személyek és azok, akik várhatóan képesek önállóan vagy az állami foglalkoztatási szerv segítségével elhelyezkedni a versenyszférában, ne kerülhessenek be a közfoglalkoztatási programokba. A közfoglalkoztatási jogviszonyban állók időszakonkénti újbóli bevonását a közfoglalkoztatásba meg kívánják gátolni, mégpedig úgy, hogy három éven belül egyéves időtartamban maximálnák a programban eltölthető időt. A szakképzettséggel rendelkezők pedig csak abban az esetben kerülhetnének be a közfoglalkoztatási programokba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt a munkáltató oldalán felmerülő okból, vagy ha három hónapig nem tudott a járási hivatal a közfoglalkoztatott számára megfelelő állást felajánlani.
Fontos, hogy jelenleg a járási hivatalok ilyen feladatot nem végeznek. Az előterjesztés szerint e tevékenység magas színvonalú ellátása érdekében úgynevezett tanácsadó- és fejlesztőközpontokat hoznának létre. Erre azért van szükség, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által jelenleg biztosított munkaerőpiaci szolgáltatások szerepe az elmúlt években jelentős mértékben visszaszorult, különös tekintettel az állások feltárására és az üres álláshelyekre történő közvetítésekre. A központok létrehozását a megyei és fővárosi kormányhivatalokban kívánják megvalósítani átlagosan öt fővel, két évig, vagyis 2018. december 31-ig tartó központi munkaerőpiaci program keretében. Ez, a húsz megyével számolva pontosan százfős bővítés lenne. Az alkalmazott személyek munkakörük szerint tanácsadók, mentorok, pszichológusok, illetve állásfeltárói munkakörben foglalkoztatott szakemberek lennének. A humánszakemberek és állásfeltárók munkáját a jelenleg uniós programokban ilyen feladattal megbízott szakemberek is segítik. A tanácsadó- és fejlesztőközpontokat éves szinten 2,6 milliárd forintból lehetne létrehozni és fenntartani. Emellett ugyanezen program keretében minden járásba egy-egy tanácsadó felvételét is javasolják. E szakember a közfoglalkoztatásba bevont, illetve álláskereső személyeknek nyújtana segítséget abban, hogy a versenyszférában találhassanak munkahelyet. A százfős megyei és a 174 fős járási tanácsadói hálózat éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintba kerülne.
A tervezet úgy számol, hogy a jogszabály átalakítások és forrásátcsoportosítások nyomán legalább tízezer fővel csökkenhetne a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, ami 12-15 milliárd forintnyi összeget szabadítana fel. A fennmaradó összeget pedig a versenyszférában történő elhelyezkedést ösztönző programokra és intézkedésekre költenék, például a munkahelyteremtő beruházások támogatására. E téren fontos célként tekintenek arra a javaslattevők, hogy azok az álláskeresők, akik önálló elhelyezkedésre részben képesek, vagy piacképes szakképesítéssel, diplomával rendelkeznek, vagy alacsony iskolai végzettségűek, de motiváltak a munkavégzésre, ne kerüljenek be a közfoglalkoztatás rendszerébe, hanem egy központi munkaerőpiaci program segítségével a nyílt piaci elhelyezkedésükhöz kapjanak segítséget. Ezt pedig egy öt hónapos, úgynevezett prevenciós program elindításával érnék el, ami egyéni és csoportos tanácsadásból, mentorálásból, továbbképzésből és keresetpótló juttatásból állna, éves költsége ötezer fővel számolva valamivel több mint 7,5 milliárd forint lenne.
(Világgazdaság)

Mindez annak köszönhető, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak.
A Konjunktúramutató értéke az áprilisi adatfelvételhez képest az építőipar és a kereskedelem esetében romlott, míg az ipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében javult. A legjelentősebb (8 pontos) csökkenés a kereskedelem (+47 pont) esetében következett be, az építőipar (+37 pont) esetében 4 pontos romlás történt. Az ipar (+61 pont) esetében 2 pontos, az egyéb gazdasági szolgáltatások (+33 pont) esetében egy pontos növekedés látható.
A gazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat az ipari cégek esetében 24 ponton áll a várható munkaerő-kereslet almutatója, a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok esetében pedig 14 ponton. Az építőipari cégek esetében 13 ponton, a kereskedelem esetében 12 ponton áll a mutató értéke. A döntően külföldi tulajdonban álló vállalatok körében számíthatunk a leginkább a munkaerő-kereslet növekedésére (körükben 35 pontos értéket vett fel a mutató), a döntően hazai kézben lévő cégek esetében 13 pont, a részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások esetében 14 pont a mutató értéke.
A vállalatokat exporttevékenységük szerint nézve elmondható, hogy a külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében. A 250 fő feletti létszám-kategóriákban lehet nagyobb mértékű munkaerő-felvételre számítani, ebben a szegmensben a mutató értéke 27 pont, a 100-249 főt foglalkoztató cégek esetében 24 ponton áll a mutató, míg a kisebb, de legalább 10 főt foglalkoztató vállalatokat magukba foglaló csoportban a munkaerő-kereslet szerényebb bővülése várható (10-49 fős: 10 pont). A legfeljebb 9 fős cégek körében a munkaerő-kereslet stagnálására számíthatunk (4 pont).
(Portfólió)

A temesvári találkozón mintegy 250 üzletember vett részt, bel- és külföldi tőkével működő vállalatok képviselői. A találkozó után Dacian Cioloș kormányfő a sajtónak elmondta: hasznos megbeszéléseket folytatott az üzleti élet reprezentatív képviselőivel, akiknek a legfőbb gondjuk a szakképzett munkaerő hiánya. Szó esett a duális szakmai képzés kiterjesztéséről szóló törvény-kezdeményezésről és a munkaerő mobilitásának javításáról, az ingázásért nyújtott támogatásról és a szabad munkaerő átköltöztetéséről.
A munkaerőhiány csökkentésére irányuló törekvések közé tartozik a Szerbiával aláírt munkaügyi és szociális megállapodás, amelynek célja az, hogy a szerb munkanélküliek Romániában vállalhassanak munkát. „Elsősorban Szerbiában élő román kisebbséghez tartozó személyekre gondolunk, akik beszélik a nyelvet, és keresik őket a munkaadók” – nyilatkozta Dacian Cioloș, aki szerint a szabad munkahelyek elfoglalásakor továbbra is előnyt élveznének a hazai munkavállalók, de lehetőség nyílna a határon túli munkaerő foglalkoztatására is.
(Nyugatijelen)

Tizenöt százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig négy százalékos járulékcsökkentést adnának: a ma délután folytatott tárgyalásokon ezt az ajánlatot tette a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Ez azt jelenti, hogy a most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (ami nettóban 73 815 forint) jövőre csaknem 130 ezer forintra emelkedik.
“A héten megkezdtük az egyeztetéseket amelyek a következő évi béremelések alapját képezhetik” – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. “A következő években abban gondolkodunk,hogy az elmúlt évek bérnövekedésének az elkövetkezőévekben folytatódnia kell. A béremelések mértéke a következő hat évben elérheti reálértéken a negyven százalékot is” – vélekedett a miniszter. Ennek érdekében a kormányzat jelentős mértékben, négy százalékkal csökkentené a munkáltatói járulékokat jövőre, míg 2018-ban további 2,8 százalékkal és a továbbiakban évente két százalékkal mérséklődnének a bérterhek. A minimálbér összege 2016-ban 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedhet jövőre, 2018-ban pedig minimálbér újabb nyolc, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet. A kormány javaslatáról pozitívan nyilatkoztak a szakszervezetek, ugyanakkor a munkáltatói képviseletek felhívták a figyelmet arra is,hogy a béremelési kényszer komoly terhet ró a vállalkozásokra, ezért további egyeztetést kérnek, az ajánlott négy százalékos járulékcsökkentésnél nagyobb mértékű kedvezményt kérnek.
Kevés és bizonytalan információja van a cégeknek arról is, hogy mivel lehetne a vállaltnál tartani az egyes dolgozókat. A kutatásban a legtöbben a magasabb bért jelölik meg a lelépés elsődleges okaként – vidéki tapasztalatok szerint 10.000 forint is számít, ez is mutatja, hogy egy bizonyos fizetési szintet muszáj lesz elérni ahhoz, hogy egyáltalán lehetőség legyen a sikeres toborzásra. Emellett viszont fontos a családi, magánéleti okok szerepe és az is, hogy a munkavállalók abban bíznak, az új munkahelyen jobban tudnak fejlődni, karriert építeni. Ez utóbbi szempontból nehéz helyzetben vannak az 50 fő alatti cégek, az Y generáció tagjai sokszor azért hagyják el ezeket, mert nem látnak megfelelő karrierutat, előrelépési lehetőséget. Itt láthatóan erősödik az elvándorlás, a multik könnyen elszipkázzák a fiatalokat.
(Piac és Profit)

A munkapszichológia megkülönbözteti a „szeretek sokat dolgozni és tudok is sokat dolgozni” típusú embert és a munkaalkoholistát, ugyanis míg az előbbinek magas a teljesítménye, hatékonyan végzi a munkáját, addig a munkamániás csupán inkább mappákkal a hóna alatt rohangál, és nélkülözhetetlennek láttatja magát, miközben a mérhető munkával kapcsolatos eredményei alacsonyak – mondta a hirado.hu-nak Kisházy Gergely munkapszichológus.
A munkamániás ember nem arra motivált, hogy jól teljesítsen, hanem arra, hogy kialakítson egy képet magáról, mintha a munkája lenne az élete, míg a “szeretek és tudok is sokat dolgozni” típusú munkaerő tud pihenni, lazítani, tudja függetleníteni magát a munkától, miközben jól és eredményesen dolgozik.
Valójában a munkamánia, ahogyan azt az angol megnevezése is mutatja workalkoholic (munkaalkoholizmus) is egy szenvedélybetegség. Éppen úgy függőséget tud okozni, akár az alkohol vagy a cigaretta.
A munkamániás emberek rögeszmésen szükségét érzik, hogy dolgozzanak. Egy-egy hosszú hétvégén vagy a nyári szabadság alatt szinte megőrülnek, akár vissza is mennek a nyaralásból is, hogy megkerülhetetlennek, fontosnak tűnjenek – mondta a munkapszichológus.
Aki időben észreveszi és segítséget kér, kigyógyulhat ebből a szenvedélybetegségből, de ahogy minden függőségre jellemző, ha későn kap észbe valaki, akkor kisebb az esélye rá, hogy teljesen felépüljön, és a visszaesés valószínűsége is nagyobb. Sokan, ha a munkamániából ki is gyógyulnak, valami másban például a megszállottságig túlzásba vitt sportban keresnek menedéket.
Alapvetően egyelőre nem tartják a betegségként számon a munkamániát, így a gyógyítása is nehézkesebb.
(Hirado.hu)

A munkanélküliek száma ugyan meghaladja a 200 ezret, miközben 50-60 ezer üres álláshely van. A munkaerő-kínálat nem passzol a kereslethez, tehát a cégek számára nem megfelelő a munkanélküliek képzettsége - állapította meg az elemző.
Problémát jelent az is, hogy az összesített munkaerő-piaci statisztikákat javító közmunkaprogramból kevesen jutnak el a versenyszférába. Ez ma körülbelül 13 százalék, de 50 százalékra kellene emelkednie ahhoz, hogy a javulás ténylegesen látható legyen. Mindehhez pedig képzésekre van szükség. A GDP-arányosan oktatásra költött pénz nem számít alacsonynak nemzetközi összevetésben, inkább az a probléma, hogy nem megfelelően költi el az ország.
Magyarországon a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas nemzetközi szinten, míg a felsőfokú végzettségűeké alacsony. Ez elsősorban azért probléma, mert leginkább a középfokú végzettségűek munkáját veszélyezteti a digitalizáció és a technológia fejlődése. Ugyanis náluk a legrizikósabb, hogy megmarad-e a jelenlegi munkahelyük - tette hozzá Németh.
Ezen azonban lehet segíteni, mégpedig az életen át tartó tanulással, de ebből a szempontból is lemaradásban van Magyarország. Az életen át tanulók aránya mindössze 7 százalék körül van, ami elmarad a 20 százalék körüli európai átlagtól. Márpedig ennek fokozásával lehetne az érintett középfokú végzettségűeket átképezni, hogy a munkaerőpiacon állást találhassanak.
Emellett a részmunkaidőben is komoly potenciál rejlik, jelenleg ugyanis 5-6 százalékos a részmunkaidősök kihasználtsága. 20 százalékos aránnyal már látványosan javulna a helyzet. Ehhez azonban több bölcsődére, óvodára lenne szükség, hogy a kismamák a gyerekeket el tudják helyezni, miközben részmunkaidőben dolgoznak - fogalmazott a szakértő.
(Napi)

Parragh László az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által negyedévente készített konjunktúra-vizsgálat legfrissebb eredményeiről megállapította: a vállalkozások továbbra is kedvezően ítélik meg a jelenlegi üzleti környezetet, további növekedéssel számolnak, várakozásaik lényegében nem változtak.
A kamara elnöke kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarország jó gazdasági helyzetben van, hiszen mindhárom nagy hitelminősítő befektetési ajánlású kategóriába emelte az országot.
Az eseményen kiadott közlemény szerint a konjunktúra mutató értéke az áprilisi plusz 49 pontról októberre plusz 48 pontra csökkent, ami a második legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az áprilisi adatfelvételhez képest a konjunktúramutató értéke a kereskedelemben és az építőiparban 8, illetve 4 ponttal romlott, míg az iparnál és az egyes gazdasági szolgáltatásoknál 2, illetve 1 ponttal javult – derül ki a felmérésből.
Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágak között az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb, 55 pontos értéket, a többi ágazatban ennél jóval kedvezőtlenebb – építőiparban 12 pontos, a kereskedelem 36 pontos – várakozások a jellemzőek.
(Hirado.hu)