Munkaügyi Tudástár

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a pénteki sajtótájékoztatóján azzal indokolta az önerőre támaszkodásuk filozófiáját, hogy jelenleg 55-59 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván Magyarországon, és bíznak abban, hogy a kormányzatnak a belső munkaerő-mobilitást elősegítő intézkedései, a béremelések és az adócsökkentések eredményesek lesznek, így nem lesz szükség külföldi munkavállalókra.
Egyébként az unión kívüli országokból származó munkavállalók magyarországi foglalkoztatását szabályozó jogszabály szerint 50 ezer fős keretszám terhére eddig csak 7 ezren érkeztek hozzánk - érvelt az államtitkár. Így abban reménykednek, hogy egyrészt a közfoglalkoztatottakból és az inaktívakból képesek - ahogy fogalmazott - az elsődleges munkaerőpiacra átterelni munkavállalókat, akiket külső és vállalatokon belső képzésekkel oldhatják a helyi munkaerőhiány okozta feszültségeket.
Sokkal kevésbé optimista az MGYOSZ, amelynek alelnöke, Rolek Ferenc a héten a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, hogy lasszóval fogják a cégek az új munkavállalókat, majd hozzátette: a munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Ezért az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.

Meglehetősen gyengén muzsikált a magyar gazdaság 2016-ban. Mint az elmúlt években többször is látható volt, az Európai Unió adta pénzek nélkül Magyarország tavaly sem tudott érdemi növekedést produkálni. Az EU-s finanszírozás ciklikussága miatt ezek a források korlátozottan voltak elérhetők 2016-ban, így a növekedéshez is kevésbé járulhattak hozzá.
Ennek következtében miközben az Eurostat adatai szerint az unióban 2016 első felében a növekedés 0,3-ról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat – legrosszabbként az EU-ban – 0,8 százalékos visszaesést jelzett. Régiós versenytársaink viszont két balti ország kivételével legalább 2 százalékkal, sőt Csehország 3 százalékkal, Szlovákia 3,7 százalékkal, Románia pedig 4,2 százalékkal növelte GDP-jét. Az év második felében is elmaradt a fellendülés: a harmadik negyedévi magyar növekedés – az EU módszertana szerint 1,4 százalék – már nem csak a regionális versenytársak többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt – de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. 2016-ra így összességében 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol a legtöbb elemző, és az Európai Bizottság előrejelzése is, amelyben lerontották a tavalyi 2,2 százalékos növekedési prognózist.
A jelek szerint tehát újra kell gondolni az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégiát. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. (A legfrissebb adatok szerint 280 ezer embernek azonnal lenne még munka.) Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. A rossz magyar teljesítményben a világgazdaság vártnál rosszabb teljesítménye is szerepet játszott. A Brexit népszavazás nyomán kialakuló politikai bizonytalanság az Európai Unióban, az ukrán krízis, a szíriai válság, a felénk áramló menekültek, az Európát megrázó erőszakos cselekmények komoly bizonytalanságot hoztak. Alapjaiban rengette meg a transzatlanti kapcsolatokba vetett bizalmat Donald Trump megválasztása – ez pedig 2017-ben is hatással lehet ránk.
(Piac és Profit)

Aki követi a magyar gasztronómia fejlődését, nem talál különösebben nagy meglepetést abban, hogy egyre több jó, sőt kiváló étterem van Budapest határain kívül is. Egyrészt a főváros már egyre inkább telítődik, a fine dining csúcsgasztronómia mellett évről évre bővül a színvonalas bisztrókonyha rétege is, a magas szakmai színvonal pedig a street food szintjén is megtalálható.
Ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban is sokan vannak, akik hajlandók kicsit többet áldozni arra, hogy új ízeket, izgalmasabb konyhatechnológiát és minőségi alapanyagokat kapjanak.
A gasztronómia iránt nyitott utazó pedig nyugodt szívvel elindulhat az ország bármely részébe: egy hétvége alatt akár két-három minőségi éttermet is kipróbálhat, jellemzően a fővárosinál alacsonyabb árakon. A gasztronómiai szaklapok listáin két-három éve egyre előkelőbb helyen szerepelnek a vidéki éttermek: a legismertebbek, mint az encsi Anyukám Mondta, a veszprémi Chianti, a debreceni IKON, a fertőrákosi Ráspi, a balatonszemesi Kistücsök vagy a pannonhalmai Viator mellé már felsorakozott egy nagyon erős, megbízható és izgalmas vonal. Ide sorolhatjuk például az egri Macok Bisztrót, a tatai Platánt, a pécsi Susogót, a miskolci Végállomást vagy Tokaj-Hegyalja legjobb éttermét, a mádi Gusteau Kulináris Élményműhelyt.
(Agrárszektor)

Egy ipari robot állandó, magas minőségű termékeket tud előállítani, nem fárad el, ezáltal akár 24/7-ben is végezheti munkáját, így tulajdonképpen a teljesítménye megegyezik 3 teljes munkaidőben foglalkoztatott emberével. Ebből adódóan a gyártás költségei csökkennek, amelyeket még jobban redukál a jobb anyaggazdálkodás is. Az állandó minőség kevesebb hibás terméket eredményez, tehát kevesebb lesz az elvesztegetett alapanyag. Ezek a nyilvánvaló előnyök, ugyanakkor több rejtett pozitívummal is jár az automatizáció.
A legújabb fejlesztésű robotok kezelése és programozása nagyon egyszerű, bárki számára elsajátítható feladat. Míg a gyári munkások nagyrészt csak a saját feladatrészük elvégzésére vannak beosztva, betanításuk pedig időigényes, addig a robotok gyorsan átprogramozhatóak, ezáltal rövid időn belül egy számukra teljesen új feladatot is hatékonyan elvégeznek. Emellett a robotok, ezen belül is az úgynevezett könnyű robotok sokkal kevesebb helyet foglalnak, így a vállalatok optimalizálni tudják helykihasználásukat is. Ezek az előnyök mind hozzájárulnak a termelési költségek csökkentéséhez, amely talán a robotok egyik legnagyobb erőssége. Mindezt több iparág is felismerte, ami a robotika gyors fejlődését hozta el.
Az alacsony költségű, rövid élettartamú robotok tömeges alkalmazása szintén előtérbe kerülhet. Az elektronikai összeszerelő ipar részéről egyre nagyobb az igény ezekre az olcsón fenntartható, egyszerűbb szerelési feladatokra alkalmas robotokra. Természetesen nem helyettesíthetik a high-tech robotrendszereket, de kifejezetten alkalmasak okostelefonok, tabletek összeszerelésére. Az elmúlt években Koreában figyelhető meg az olcsó robotok nagyarányú elterjedése.
(Piac és Profit)

127 500 forint a havi minimálbér, és 161 ezer a szakképzettséget igénylő pozíciókban a garantált bérminimum. Nő a közmunkások bére is, a teljes munkaidőben dolgozók 79 155 helyett 81 530 forintot fognak kapni. A középfokú végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörökben 101 480 forintról 106 555 forintra emelnek. A Polgármesterek az illetményüket ezentúl a helyettes államtitkári helyett az államtitkári javadalmazáshoz kötik, a változás a legkisebb, 500 fő alatti településeken a legnagyobb, ott lényegében duplázást jelent. Az ő illetményük 69 570 forintról 139 140 forintra emelkedik.
Minimálbér és bérminimum:
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint,b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése eseténa) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint,b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.A munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkentek- a munkaadói járulékok 2017-ben 5%-al (2016-ban 27 % volt, 2017 évben 22 %), egy évvel később pedig még 2 százalékkal (2017 évben 22 %, 2018 évben 20%) csökkenjenek. - A közmunkások bére is, a teljes munkaidőben dolgozók 79 155 helyett 81 530 forintot fognak kapni. A középfokú végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörökben 101 480 forintról 106 555 forintra emelnek.
Cafetria 2017
2017 évben a cafeteria juttatások esetében az alábbi változásokat kell figyelembe venni:- a béren kívüli juttatások teljes adóterhelése így 34,51%-ról 34,22%-ra, az egyes meghatározott juttatások adóterhelése 49,98%-ról 49,56%-ra csökkent.- az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vállalati üdültetés, iskolarendszerű képzés, biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkáltató 49,56% adóval- bekerült az egy éven belül 100 000 Ft értékig kedvező adózású pénz kifizetésére is lehetősége lesz a munkáltatónak. (jelenleg 34,51% közteher mellett)- bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagyis speciális esetben az albérleti díj térítése. A juttatás a foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 40 százalékáig terjed ki. A következő 2 évben a minimálbér 25%-a lehet a támogatás, majd még egy évig a 15%-ot érheti el. Feltétel: a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát,)- adómentes elemként megjelent a különböző egészségügyi szolgáltatások munkáltató általi térítésének lehetősége. - az óvodai szolgáltatások és ellátások díja is adómentesen kifizethető a munkáltató részéről.- saját gépkocsival munkába járó munkatársak részére 9 Ft/km költségtérítés adómentes értéke 2017-re 15 Ft/km értékre növekedett.- a lakáscélú támogatások szabályozása alapján, jövőre a munkáltatónak az adómentességhez a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. A módosítás elfogadását követően változhat az együtt lakó személyek meghatározása. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe vehetnénk a lakók számának meghatározásakor.
Adózás - Bővült a kétgyerekes családok adókedvezménye az eddigi 12 500 forint/gyerekről 15 000 forintra, egyúttal csökken az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teher. Első házasoknak 24 hónapig jár a havi 5000 forintos állami nászajándék akkor is, ha közben megszületik a gyerekük.- Lazulnak a csok felvételének feltételei.- Átalakult a bölcsődei rendszer, négyféle típusú gyerekvigyázó intézmény lesz: klasszikus bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde. A kezdeményezés pozitív, ugyanakkor az önkormányzatoknak gondokat okozhat. - 178 500 forintra emelkedett a gyed legmagasabb összege. (A plafon most 155 400 forint.)- 6 millió forintról 12 millió forintra bővült, ezen belül 8 millió forintig áfamentes lesz a katás adózás árbevételi határa.- Az szja-kulcs marad, de számos kisebb változás jött az adónemben (módosul például a munkába járás költségtérítése).- Egységesen 9 százalékos vállalati nyereségadó. - Adókedvezményt kapnak a startupokba fektető vállalkozások, az energiahatékonyan beruházók, a műemlékeket felújítók (köztük sok-sok kormányközeli üzletember), és a vendéglátósok, akik zenészeket alkalmaznak a helyükön.- Szűkül az adóelkerülés lehetősége, ugyanakkor az ezt elősegítő gumiszabállyal könnyebben rászállhat az adóhatóság a cégekre (A jelenleg hatályos megfogalmazás szerint akkor lehet elmeszelni egy céget egy adott adóelkerülő művelet miatt, ha megállapítható, hogy "annak célja csak az adóelőny az egyik fél vagy a felek számára". A mostani módosítás arról szól, hogy minden olyan ügyletre lecsaphatnak majd, ahol a művelet "fő célja az adóelőny").- Dohánytermékké válik, az e-cigaretta folyadéka, és tovább nő a dohánygyártmányok adója, hogy elérje 2017 végéig a 29 százalékos szintet. Ez mintegy 250 forintos drágulást jelent majd összesen. - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új szolgáltatása, az úgynevezett támogató eljárás, amelynek lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.- Kötelező bejelenteni, ha valaki székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és kockázatos adózóvá is minősítik azokat a cégeket, amelyek székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre.- Az úgynevezett. „alvó” cégek esetében kizárják a pozitív minősítés lehetőségét, kizárólag a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést.- A megbízható adózókra vonatkozó automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetést lehet majd kérni, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik, az értékhatár pedig 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik.
CSOK rendszer - - Lazulnak a csok igénybevételének feltételei. - az igénylésnél mostantól akkor is figyelembe veszik 25 éves korukig a gyerekeket, ha azok nem járnak egyetemre vagy főiskolára (eddig csak akkor lehetett figyelembe venni 25 éves korig a gyermeket, ha felsőoktatásban tanult, egyébként pedig csak 20 éves koráig számított a gyerek a csoknál);- A megváltozott munkaképességű gyermekeket korhatár nélkül figyelembe lehet venni az igénylésnél. - az úgynevezett tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt;a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni - a korábbi 24 helyett - az igénylésnél (ez például a 40. évüket betöltött igénylőket érintheti, akiknek a kérelmét eddig elutasították);- ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a csokot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll;azok is igénybe vehetik a csokot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség;- az osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul; - az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a csokot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet (ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget); - az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csokra;- ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a csokos ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást. Munkaszüneti napok: 2017. január 1. Új Év első napja, vasárnap 2017. március 15. szerda2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége)2017. május 1. hétfő, Munka Ünnepe (hosszú hétvége)2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége)2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe2017. október 23. hétfő, 1956-os Forradalom Ünnepe (hosszú hétvége)2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja2017. december 24. vasárnap, Szenteste2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony (hosszú hétvége)
(M-T Munkaügyi Tanácsadó iroda)

A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról: A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése eseténa) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint,b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése eseténa) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint,b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint,b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint.(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránála) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.(5) Részmunkaidő eseténa) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.3. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellalkalmazni.(3) E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonybanállót,c) alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.(4) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny)

A KSH közölte: tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után. A munkanélküliek száma egy év alatt 71 ezerrel 219 ezerre csökkent a 15-74 éves korosztályban. Augusztus-októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 404 ezer volt, 138 ezerrel több mint egy évvel korábban. Az előző három hónapos időszakban 4 millió 391 ezren voltak állásban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,4 százalékra emelkedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az augusztusban és szeptemberben látott stagnálást követően októberben újra csökkent a munkanélküliségi ráta. A jelentős csökkenés mellett az aktivitási ráta emelkedett, és elérte a 61,6 százalékot, ami új csúcsnak számít – tette hozzá. A közmunkaprogramban résztvevők, illetve a külföldön munkát vállalók száma érdemben nem változott, így vélhetően az elsődleges munkaerőpiac szívhatta fel a munkanélkülieket.
A vezető elemző szerint a munkaerőpiac még feszesebbé válhat jövőre, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt maradhat. A munkanélküliségi ráta az idén 5,2 százalék lehet, jövőre pedig 4,5 százalék körül alakulhat, ha folytatódik az idén látott tempó. Azonban nagy kérdésnek nevezte, hogy a gazdaság miként tud alkalmazkodni a bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emeléshez, így az előrejelzési bizonytalanság megnőtt a 2017-es évre vonatkozóan – tette hozzá.
A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban segítheti a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.
(Piac és Profit)

A SZÉCHENYI 2020 program támogatásával megvalósuló GINOP-5.3.1 projekt célkitűzése, hogy hazánkban közel 800 kkv-nál mérje fel – cégre szabottan – a különféle rugalmas foglalkoztatási formák bevezetési lehetőségeit és feltételeit. A 2,007 milliárd forintból, európai uniós támogatás segítségével megvalósuló program kétkörös: az első körben, az e pályázaton nyertes szervezetfejlesztők munkája eredményeként, azok az átvilágítási jegyzőkönyvek és átszervezési tervek készülnek el, amelyek egyéni útmutatóul szolgálnak a vállalati foglalkoztatási reformokhoz. A második körben (GINOP-5.3.2) – az első fázis (GINOP-5.3.1) folytatásaképpen – az „átvilágításon” átesett cégek pályázhatnak az intézkedések végrehajtására.
A pályázat nem csupán azt a jelentős számú hazai kkv vezetőt érinti, akiket a rugalmas munkaszervezésnek és a munka és magánélet összehangolásának jó megoldásai érdeklik, de azt a közel 27 ezer munkavállalót is, akik ezeknél a vállalkozásoknál dolgoznak, vagy dolgozhatnak a jövőben. A tapasztalatok szerint a sok szakmában munkaerőhiánnyal küzdő profitorientált szervezetek egyre nyitottabban állnak azokhoz a foglalkoztatási formákhoz, amelyek áttételesen bár, de munkaerő problémáik egy részére válaszolni képesek. A piaci rugalmasságot, alkalmazkodóképességet támogató munkahelyi megoldások ugyanis közvetetten segítenek leküzdeni a munkaerőhiányt is: a már munkaerőpiacon lévő csoportok mellett olyan inaktív rétegek számára adnak esélyt a munkaerő-piaci belépésre, amelyek – ezek hiányában – távol maradnának a munkavállalástól. Jellemzően ebbe a csoportba sorolhatók a kisgyermekes szülők, a nyugdíjasok vagy a megváltozott munkaképességűek, de bizony a munkanélkülieknek, vagy átképzésben résztvevőknek is jobb kilátásokat teremthet a részmunkaidős, kötetlen munkaidejű vagy törzsidős-peremidős rendszerek elterjesztése.
A pályázat első körében 11, a rugalmas foglalkoztatás bevezetésében már tapasztalattal rendelkező szervezetfejlesztő konzorcium vagy szervezet nyert: 2016. január óta ezek kaptak felhatalmazást a kkv-k átvilágítására. Az utóbbi tevékenység hátterét jelentő egységes szakmai módszertan és végrehajtási terv nem csupán az első kör munkájának minőségbiztosításaként szolgál, de egyben az adatok egységes feldolgozását, elemzését és az eredmények kiértékelését is lehetővé teszi.
(Piac és Profit)

Az európai uniós irányelv abból indul ki, hogy a munkaerő-kölcsönzés átmeneti jellegű foglalkoztatási forma. Számos esetben azonban, főként speciális hiányszakmákban, illetve egyes szellemi területeken kifejezett igényként jelentkezett a kölcsönvevők részéről a hosszabb távú kikölcsönzés fenntartása - olvasható a hr-szolgáltató közleményében.
Országos szinten ez a törvényi rendelkezés azonnali hatállyal, automatikusan megszünteti az 5 évet elérő dolgozók kikölcsönzését, és az ötéves időszak fokozatos betöltésével ez egyre magasabb létszámot érinthet majd.
A rendelkezés hatása az összes érintett szereplőt többnyire negatívan érintheti: a munkavállalónak megszűnhet az addig már jól bevált állása, ha a kölcsönvevő esetleg nem veszi át saját állományába, a kölcsönvevő elveszít egy általában szakmailag folyamatosan képzett munkaerőt, míg a kölcsönbeadónak gondoskodnia kell a kieső létszám megfelelő pótlásáról.
Az ötéves korlát túllépése jogellenes, ilyen esetben a munkavállaló további kölcsönzése az adott kölcsönvevőhöz törvényileg tiltott tevékenység. Lehetséges szankció egy munkaügyi ellenőrzés során, hogy a hatóság a volt kölcsönvevőnél állapítja meg a munkavállaló munkaviszonyát, vizsgálva és szankcionálva akár azt is, hogy bejelentés nélkül történt a munkavállaló foglalkoztatása.
A munkaerő-kölcsönzési piacon december elsejétől egy újabb, folyamatosan fennálló adminisztrációs teher jelentkezik, miközben a kölcsönbeadó cégeknek egy újabb problémát kell megoldaniuk annak érdekében, hogy minél nagyobb számban tudják hosszú távon is megtartani értékes munkatársaikat - teszi hozzá a Trenkwalder szakembere.
(Napi)