Munkaügyi Tudástár

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet ezer vállalkozás körében végzett komplex agrár- és élelmiszeripari munkaerő-piaci felmérést. A megkérdezett vállalkozások vezetői a speciális ágazati szakismeretek mellett alapvetően az informatikai készségeknek, valamint idegennyelvtudásnak érzik a legnagyobb hiányát. A vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként.
Az agrárgazdaságban működő vállalkozások a munkaerő-ösztönzés terén a béremelés, természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő alkalmazotti kör képzésére – derül ki a felmérésből. A megkérdezett vállalkozások mindössze szűk harmada nyilatkozott úgy, hogy cége alkalmazottait egyáltalán nem képzi. A munkaerő képzését a megkérdezettek elsősorban iskolarendszeren kívüli, tanulói/hallgatói jogviszonnyal nem járó, zömmel saját szakemberek által tartott, a gyakorlati tapasztalatok átadására lehetőséget kínáló belső képzések formájában biztosítják.
A válaszadók bő ötöde bővítené munkaerejét, főként a szakmunkás képzettségűek iránt mutatkozik igény. A válaszadók szerint az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A szakképzési rendszert érintő javaslatként a legtöbben a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését, az élelmiszergazdasági vállalkozások szakképzési részvételének növelését, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti szorosabb együttműködést emelik ki, ami a megkérdezettek szerint a jogszabályi környezet további egyszerűsítését igényelné.

(Agrárszektor)

Az ADP kutatóintézet legújabb jelentése szerint a novemberi 216 ezres bővülést követően decemberben 153 ezerrel bővült a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma. A Reuters által megkérdezett elemzők 170 ezres foglalkoztatottság-bővülésre számítottak, vagyis a tényleges adat negatív meglepetést okozott.
A vállalkozások mérete alapján a kisvállalatok 18 ezerrel, a közepes méretű - 50-499 alkalmazottal rendelkező - vállalatok 71 ezerrel, a nagyvállalatok 63 ezerrel növelték dolgozóik számát.
Az ágazati bontást nézve változatlanul a szolgáltató szektor munkahelyteremtő-képessége jelentette a növekvő foglalkoztatottság kizárólagos forrását, decemberben ugyanis 169 ezer munkahely jött létre az ágazatban. Az ipari szektorban dolgozók száma eközben már harmadik hónapja folyamatosan csökken csökkent, ezúttal 16 ezerrel.
A dollár érdemben nem reagált az adatra: az euróval szembeni jegyzések változatlanul 1,052 körül mozognak.
(Portfólió)

A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó nem profitorientált szervezet 104 oldalas javaslatcsomagjának fő elemei közé tartozik a "londoni vízum" lehetőségének megvizsgálása. Ez a London First szerint azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.
A tanulmány hangsúlyosan kitér a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjának fontosságára is, kiemelve, hogy meg kell őrizni a City globális vezető szerepét a pénzügyi szolgáltatásokban. A London First szerint a londoni köz- és magánszektornak egyaránt a jelenleginél "sokkal erőteljesebb hangon", egységesen és világosan fel kell szólítania Theresa May brit miniszterelnököt, hogy egyértelmű nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a londoni pénzügyi szektor és professzionális kiszolgáló ágazatainak védelmére.
A szervezet szerint a szektor képviselőinek követelniük kell a kormánytól a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.
A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.
A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.
(Népszava)

Többször hangsúlyoztuk, de ismételten meg tudom erősíteni, hogy a Tesco cégcsoport átalakítását célzó portfólió-átvizsgálás befejeződött. Dave Lewis, a Tesco csoport vezérigazgatója júniusban, illetve októberben a munkatársaknak szóló videóüzenetben is megerősítette, hogy a Tesco elkötelezett a közép-európai – ezen belül a magyar – vállalat jövőbeni fejlesztése mellett, így ezeknek a spekulációknak nincsen valóságalapjuk.
Az előző év azonos időszakához képest az egész csoport forgalma, valamint értékesítési volumene nőtt. Ez bizakodásra ad okot, de rengeteg tennivalónk van még.
A 2015-ös év tapasztalata alapján a vasárnapi zárva tartás alapjaiban változtatta meg a vásárlói szokásokat: jóval tudatosabb fogyasztói magatartásformát eredményezett.
A vásárlás gyakorisága jelentősen csökkent, de egy-egy vásárlásnál jóval többet költöttek a fogyasztók, mint azelőtt, így felkészülve a hétvégére.A vállalat gyorsan alkalmazkodott az áprilisban megváltozott piaci környezethez: a boltzár eltörléséről szóló jogszabály hatályba lépését követő első vasárnapon 147, míg egy héttel később már az összes hazai áruház és a Tesco Online Bevásárlás is működött. A hosszú távon fenntartható működést a vásárlók visszajelzéseit figyelembe véve alakítottuk ki.
Szintén a tavalyi év újítása volt a Közép-Európában elsőként Budaörsön bevezetett Scan&Shop rendszer: a vásárlók klubkártyájuk beolvasása után a bejáratnál elhelyezett Scan&Shop készülékekkel saját maguk szkennelhetik be a megvásárolni kívánt termékek vonalkódjait. A szolgáltatás hamarosan újabb funkciókkal bővül: elindul az okostelefonon történő szkennelés, így egy ingyenes alkalmazás letöltése után a saját eszköz segítségével is lebonyolítható lesz a bevásárlás, illetve megnyitjuk a rendszert a Clubcard kártyával nem rendelkező vásárlók számára is.
(Agrárszektor)

Az Oxfam nevű szervezetet oxfordi egyetemi oktatók és a szegénység ellen küzdő civilek hozták létre 1942-ben. Azóta szinte minden országban jelen van, és rendszeresen készít tanulmányokat a társadalmi problémákról; kiemelten foglalkozik az adórendszerekkel és azok társadalmi hatásaival. Legfrissebb tanulmánya december 12-én jelent meg Adócsaták, avagy a veszélyes globális roham az egyre alacsonyabb cégadók felé címmel. A 46 oldalas dokumentum bemutatja az Európai Unióban működő adóparadicsomokat, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyre alacsonyabb cégadók miatt az országok ráfordításcsökkentésre kényszerülhetnek olyan, a jövő szempontjából kulcsfontosságú területeken, mint az oktatás és az egészségügy. Továbbá túlzottan alacsony cégadók esetén – hogy a szükséges költségvetési bevétel rendelkezésre állhasson – magasan tarthatják a fogyasztási adókat, ami az alacsonyabb keresetűeket érinti érzékenyebben.
Az efféle adócsökkentést a kormányok általában azzal indokolják, hogy így több működő tőkét tudnak vonzani a gazdaságba. A nemzetközi versenyképességi elemzések azonban azt bizonyítják, hogy az alacsony adó nem elég ahhoz, hogy komoly termelő- és szolgáltatócégek települjenek egy országba. Sokkal inkább a rövid távon nagy nyereséget elérni próbáló, termelést gyakran nem is folytató vállalatok figyelmét keltik fel a túlzottan alacsony adók. A komolyabb, hosszabb távon gondolkodó cégeket sokkal inkább érdekli az, milyen egy országban a tágabb értelemben vett infrastruktúra: az út- és vasúthálózat minősége, az elektromosenergia-szolgáltatás megbízhatósága, a légi forgalom kiterjedtsége, továbbá a munkaerő tudása, motiváltsága és egészségi állapota.
Az Oxfam elemzése szerint a tizenöt legnagyobb adócsökkentési lehetőséget kínáló országból öt – Hollandia, Svájc, Írország, Luxemburg és Ciprus – európai, de a továbbiak közül Bermuda, a Kajmán-szigetek, Jersey és a Brit Virgin-szigetek Nagy-Britanniához tartoznak. A lista annak alapján készült, hogy mekkora a cégadó az említett helyeken, illetve hogy milyen egyéb különböző adócsökkentési, adóelengedési lehetőségek kínálkoznak. Magyarországot még úgy említi a tanulmány, hogy a cégadó nagyon alacsonyra csökkentését tervezi.
(MNO)

Az egyik talán legfontosabb változás a minimálbérek drasztikus emelése. A minimálbér 15 százalékkal 127 500 forintra, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal 161 ezerre emelkedett. Az elfogadott bérmegállapodás értelmében a fentiek mellett 27 százalékról 22-re mérséklődik a munkaadók által a bruttó bér után fizetett szociális hozzájárulási adó. Ezzel összefüggésben a 27 százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) 22 százalékra csökken. A nyugdíjak 1,6, a közfoglalkoztatottak bére pedig 3 százalékkal lesz több idén, mint volt 2016-ban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.
Több mint 4 millió munkavállaló kaphat – a cafetéria részeként, kedvezményes adózás mellett - 100 ezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A dolgozók összességében akár 1,5 milliárd forintot is nyerhetnek jövőre azáltal, hogy a juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó - a jelenlegi 1,19-szeresről - 1,18-szorosra mérséklődik. A munkába járás adómentes költségtérítése 9 forint per kilométerről 15 forintra emelkedik.
Adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes. Vagyis se a munkavállalónak, se a munkáltatónak egy forint adót sem kell fizetnie. Ezzel összességében mintegy 1 milliárd forintot spórolhatnak a kisgyermekes családok.
A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója is egységesen 9 százalék lesz jövőre.
(Székesfehérvár.hu)

Közel két éve foglalta el állomáshelyét Ukrajna nyíregyházi konzulátusának első embere, aki nem egyszer vázolta elképzeléseit Ukrajna és Magyarország lehetséges közös céljairól.
A Gödöllőn agrármérnökként diplomázott, magyarul kiválóan beszélő ukrán diplomata, Arkady Gupalo a megyei ipartestületek és kisvállalkozások szövetségében beszélt először terveiről:
– A teljes magyarországi konzulátusi körzetemben – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Békés megyében – kiemelt figyelmet kívánok fordítani erre. Közös környezetvédelmi programokat indítanánk, de az árvízvédelem területén is van mit javítani, például az információs rendszerek kiépítésében, valamint a határ menti infrastruktúra fejlesztésében. Az idegenforgalomban, a biotermelésben és az energiahatékonyságban is látok potenciált.
Kárpátalján viszonylag olcsó a munkaerő, s ez kedvező feltételeket teremt a külhoni befektetők számára. Főleg a bérmunkában végzett termékgyártás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, ipari növények termesztése, fuvarozás és személyszállítás terén, továbbá a vadon termő gyümölcsök feldolgozásában, biotermékek előállításában, a turizmus különböző ágazataiban látom az együttműködésben rejlő perspektívát.
(Szon.hu)

Opauszki Zoltán városfejlesztési tanácsadó az MTI-nek elmondta: több mint 1,1 milliárd forintot nyert el a békési megyeszékhely úgynevezett helyi foglalkoztatási együttműködések kialakítására, a program célja a megyei jogú városok munkaerő-piacának bővítése, a foglalkoztatás fejlesztése.
Egymilliárd forintot nyert Békéscsaba a belváros rehabilitáció harmadik ütemének megvalósítására, a fejlesztés során felújítanak több teret, növelik a zöldfelületeket, rendezik az Élővíz-csatorna partját, felújítják az utcabútorokat.
Opauszki Zoltán elmondta: 766 millió forintból korszerűsítenek négy iskolát és 218 millióból három óvodát a városban. Hozzátette: 813 millió forintból 4,5 kilométeren három új szakasszal bővül Békéscsaba kerékpárút-hálózata, 250 millióból pedig három utcában építenek kerékpárutat és valósítanak meg útkorszerűsítést.
A városi piac – amely a Modern városok programban is szerepel – 740 millió forintból újulhat meg, a TOP-programból az elárusítótér lefedését, hőszigetelését, nyílászárócseréjét, valamint akadálymenetesítését valósítják meg.
Megújul, 350 millió forintból a jaminai egészségház, a Munkácsy Mihály Múzeum átépítésére, új kiállító- és közösségi fogadótér kialakítására 200 millió forintot nyert el a város.

(Hírado.hu)

Az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét elérhető teljes kapacitáskihasználás, az építőiparban pedig a lakáspiaci intézkedések miatt várható pozitív változás. Az EU-források felfutásával beindulnak a gazdaságfejlesztési beruházások, ami erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.
Mindezek hatására az NGM decemberben közzétett előrejelzése szerint jövőre4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Hornung Ágnes szerint az idei év tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a következő években a növekedés egyik legnagyobb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya lehet, ezért arra kell törekedni, hogy Magyarországon megfelelően képzett szakemberek, magas termelékenységi szintet elérő munkahelyeken, megfelelő fizetésért dolgozzanak.
Ennek érdekében jött létre novemberben a hat évre szóló bérmegállapodás, amelynek eredményeként európai színvonalú bérezés alakulhat ki Magyarországon, és jelentősen növekedhet a versenyképesség - mondta.
A GDP-arányos államadósság tovább csökkent, 2016 év végére várhatóan 74 százalékra mérséklődik az egy évvel korábbi 74,7 százalékról, eleget téve a belső szabályoknak, az alaptörvényben meghatározott kritériumoknak és az unió elvárásainak. Folytatódott az államadósság szerkezetének javulása, mind a devizaarány, mind a külföldiek kezében lévő államadósság aránya jelentősen csökkent.
Egyúttal erősödött a hazai befektetők szerepe, az önfinanszírozási program hatásaként a bankok részesedése az állampapír piacon 29 százalékra emelkedett, a lakosság kezében tartott állampapírok aránya pedig szeptemberre 20 százalék körülire nőtt.
(Promenád)