Munkaügyi Tudástár

Kevés kártékonyabb, a közgondolkodásba hamis ígéretet csempésző kifejezést ismerek, mint a bérfelzárkóztatás. Lehetne persze jól érteni a fogalmat, miszerint ügyeljünk arra, hogy a gazdasági fejlődésből a munkaerő is igazságos mértékben részesedjen. Ingoványosabb talajra merészkedünk, amikor azt fejtegetjük, hogy időnként megengedhetjük magunknak, hogy a bérek gyorsabban növekedjenek a hosszabb távon fenntartható ütemnél, de még ennek is lehet időnként értelme. (Ennek jellemzően ciklikus megfontolásai lehetnek, például a high pressure economy koncepciója fejteget ilyesmit.)
A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna.
Ezt az értelmezést erősíti a Jobbik újramelegített bérfelzárkóztatási javaslata, a "bérunió". Az ellenzéki párt ötlete szerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kellene fizetni az egész Európai Unióban.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a mai magyar jövedelmek között ne találhatnánk olyat, ami sérti az igazságérzetünket. Ezek emelését azonban nem lehet úgy megoldani, hogy egy országtól erőn felüli bérek kifizetését kérjük, mert annak csőd a vége. Vagy esetleg még megkérhetjük a németeket, franciákat, hogy a bérunió érdekében ugyan egyenlítsék már ki a jövedelmeket úgy, hogy az adójukkal dotálják az alacsonyabb bérszínvonalú országok dolgozóit. Valószínű azonban, hogy ők nem így képzelik az Európai Egyesült Államokat. Addig is, amíg rájönnek, micsoda zseniális ötlet a bérunió, érdemes lehet azon is gondolkodni, hogy milyen nemzeti gazdaságpolitika szolgálhatja valóban a magasabb jólét megteremtését. Mert az igazán ránk férne.
(Portfólió)

Jozef Mihál független ellenzéki honatya kifejtette, hogy a minimálbér emeléséből elsősorban az állam profitál, mivel nőnek az adó-és járulékbefizetések, így az államkasszába kerül a minimálbér megemelt összegének 57 százaléka. „Ez egy álságos intézkedés, melynek segítségével a pénzügyminisztérium kasszája gyarapodik”- magyarázta.
„A jövő év folyamán előkészítjük az úgynevezett éves járulékelszámolást. Amint ezzel megleszünk, nagyon mélyrehatóan foglalkozunk majd a járulékokkal, adott esetben azok csökkentésének lehetőségével. Az új elszámolás bevezetésével ugyanis objektívebb információk állnak majd a kormány rendelkezésére “ – közölte Richter.
A tárca vezetője nem ért egyet a munkáltatók azon követelésével, miszerint elvárják, hogy ha emelik az alkalmazottaik bérét, akkor azt az állam állja. „Csakhogy ez nem így van, a munkát a munkáltatónak végzik el, akinek erre megfelelő módon, azaz alkalmazottai bérének emelésével is reagálnia kell“ – vélekedett Richter.
Ján Richter a munkaerő mobilitását magasabb utazási költségtérítéssel, bőkezűbb szállásdíj-támogatással, valamint az átköltözés támogatásának 4 ezer euróra emelésével ösztönözné. A miniszter szerint a kormány támogatni fogja a bérlakások építését is. „A költségvetés a garancia erre, megfelelő összeggel töltjük fel az Állami Lakásfejlesztési Alapot (Štátny fond rozvoja bývania)” – nyilatkozta. Bérlakásokat ott kell majd építeni, ahol kevés a képzett munkaerő és elegendő szabad munkahelyet kínálnak az embereknek, vélekedett a tárca első embere.
(Felvidék)

Nő az érdeklődés az MMK-sok foglalkoztatása iránt (megváltozott munkaképességűek, azaz olyan személyek, akik testi vagy szellemi fogyatékosak, vagy akiknek az orvosi rehabilitáció után munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek), de még mindig számos akadály és sztereotípia gátolja a munkaerőhiány csökkentésével is kecsegtető lehetőséget.
Az utóbbi évek javulásának oka részben a 2011. évi CXCI. törvénynek köszönhető, mely megszűntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki. Az új rendszer hatására az elmúlt években csaknem kétszeresére, 80 ezerre növekedett a valamilyen foglalkoztatási formában részt vevő megváltozott munkaképességű emberek száma. A finanszírozási és jogi szabályozás rendszerének finomításaként a kormány tavaly 34,3 milliárd forintot különített el erre a célra.

A munkaerőhiány csökkentésének a szabályozói környezet további kedvező változása – Kósa Lajos, országgyűlési képviselő a napokban nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amely a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozására teremtene lehetőséget – és a vállalkozások nyitottsága, bátorsága egyaránt előfeltétele. A tervezett új szövetkezetek a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktiválást biztosítanak, járulékos kedvezményekkel. Ezzel egyre több lehet az idősebb MMK-s munkavállaló is.
Az elmúlt években Európai Uniós támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményeként országosan kb. 12 ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő.
(Privátbankár)

A terv a társaság globális hálózati működési stratégiájának részét képezi, amelynek célja, hogy a Teva gyártókapacitását a piac és a betegek globális igényeihez tudja igazítani - írja az MTI.

A gödöllői üzem a tervek szerint 2018 közepéig csökkentett kapacitással folytatja a termelést. A cég a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott "korrekt és méltányos, ugyanakkor hatékony" konzultációt követően igyekszik gondoskodni arról, hogy az érintett munkavállalók olyan juttatásokban részesüljenek, amelyek segíthetik őket abban, hogy új állást találjanak - írják.
Hangsúlyozzák: a Teva továbbra is teljes mértékben elkötelezett a társaság magyarországi működése iránt, a terv az együttesen több mint 2000 embernek munkát adó debreceni és sajóbábonyi üzemet, valamint a társaság magyarországi kereskedelmi egységét nem érinti.
Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet 2016 január végén tartott hatósági rutinellenőrzést a gödöllői gyárban, amely után a gyártási előírások megszegése miatt megtiltotta az ott gyártott termékek importját az Egyesült Államokba. Ezt követően a Teva január végén önként, elővigyázatosságból minden gyártási tevékenységet felfüggesztett Gödöllőn. A nyár végén az Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézet is vizsgálatot tartott az üzemben.
(Napi.hu)

A munkásszállók építésére, illetve felújítására rendelkezésre álló 9 milliárd forintból 18 munkásszálló is kialakítható, amelyekben 4000 munkavállalót is el tudnak majd helyezni - tájékoztatta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az MTI-t.
Az államtitkár kiemelte: a programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújt az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez, valamint visszatérítendő támogatást nyújt új eszközök beszerzéséhez. A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia.
Cseresnyés Péter hozzátette: a kérelmek a helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatók be szeptember 30.-ig. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás – mondta.
Az államtitkár közölte: több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék.
(Kisalföld)

Az ülés első felszólalója Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek, az MTA rendes tagja a gazdasági és a politikai döntéshozók erkölcsi felelősségéről beszélt. Arról, hogy a közgazdasági folyamatok nem önjáró, az embertől független jelenségek, hanem igenis az ember által befolyásolható erők.
Erdő Péter bemutatta, hogy míg a 60-as években az emberiség a fejlődés határtalanságának illúziójába ringatta magát, addig napjainkra épp az ellenkezője történik, az átlagember a természettudományok vívmányainak beláthatatlanságát, a globális környezeti problémák megváltoztathatatlanságát, a folyamatok átláthatatlan bonyolultságát vallja, így leveti magáról a felelősséget, mondván ő csak egy csavar a gépezetben.
Erdő Péter II. János Pál pápa szavait idézve a munkavállaló személyes méltóságára hívta fel a figyelmet, azt kiemelve, hogy az emberi munka nemcsak a gazdaságra irányul, hanem személyes értékekkel is jár.
Fazekas Károly a közgazdaságtudomány kandidátusa a munkaerőpiac átalakulását mutatta be napjainkban, a negyedik ipari forradalom idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évektől fordulópont állt be: egyrészt a magasan képzett munkaerő értékelődött fel, de a legalacsonyabb végzettségűek is keresettek lettek a munkaerőpiacon és a bérpozícióik is javultak.
A jobb élet reményében a felsőoktatásba igyekvők száma is ugrásszerűen növekedni fog, csak úgy, mint az intézmények nemzetköziesedése, hiszen már napjainkban is 600 ezer indiai és kínai diák tanul külföldön. Az életfogytig való tanulás és a tudásalapú társadalom, valamint a folyamatosan változó munkaerő-piaci környezet miatt az egyetemek nemcsak a fiatalokéi lesznek a jövőben – emelte ki Simai Mihály, aki szerint nő majd az egy-egy speciális szakterületet oktató egyetem és a virtuális egyetemek száma is.
(Inforádió)

A hétvégén szinte lehetetlen volt parkolóhelyet találni a fonyódi nagystrand parkolójában. Még csak a bátrabbak merészkedtek a vízbe, a legtöbben a büféket látogatták meg. A vendéglátósok többsége csak az elmúlt hét végén nyitott ki. A Fapipa étteremben egymás után kerültek a forró olajba a lángosok. Torma Zoltán tulajdonos azt mondta: még mindig a halételeket és a lángost keresik a leginkább.– Népszerűek a magyaros ízek és a bátrabbak nyitnak a kézműves hamburgerek, a street food ételek felé – tette hozzá. – Munkaerőt találni viszont nem egyszerű. A legnagyobb probléma nem az, hogy nincs jelentkező, hanem az, hogy nehéz megoldani a lakhatást. A környékbeliek nem tudnak bejárni, ugyanis az utolsó vonat este kilenc órakor elmegy Fonyódról.
Balatonlellén az András büfében évek óta ugyanaz a társaság dolgozik. A család egyetemistákkal kiegészülve várja a vendégeket. Több mint 30 éve halételeket árulnak, főként keszeget, pontyot, süllőt és természetesen hekket is. Vincze András szerint a legjobban a hal sózására és az irdalására kell odafigyelni, hogy ne legyen túl sűrű.– A hétköznapok még gyengébbek, de a hétvégén egyre több család, kerékpáros látogat el a büfékbe – emelte ki Vincze András. – Van egy erős törzsvendéggárda, melynek tagjai a környéken nyaralnak minden évben és visszajárnak hozzánk.
Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének ügyvezető társelnöke elmondta: 1450 vendéglátó és kereskedelmi üzlet működik a Balaton déli partján. Szerinte, amennyiben a főszezoni 7-8 hétben jó idő lesz, akkor bízhatnak a vendéglátósok a számukra kedvező forgalomban. – A legnagyobb gond még mindig a szakemberhiány – tette hozzá Kertész Rezső. – Szakácsra, pincérre és kézilányra is szükség lenne. Aki tud szállást és étkezést biztosítani, mint az osztrák éttermekben, az találhat könnyebben szakszemélyzetet. Kertész Rezső szerint felértékelődött a diákmunka is a Balatonon. – Egyre többen alkalmaznak fiatalokat – mondta –, csak az a baj, hogy a legtöbbjük nem akar egész nyáron dolgozni. Ráadásul csak június vége felé tud munkába állni. A büfések ennek ellenére bizakodóak, jó szezont remélnek, ugyanis a szállásadók előrejelzései szerint mind a szállodákban, mind a kiadó magán házaknál már szinte elfogytak a főszezonra a helyek. Továbbra is a július és az augusztus a legnépszerűbb két hónap a vendégek körében, a tavalyihoz képest már most 10-20 százalékkal nőtt a foglalások száma a Balatonnál.
(Sonline)

A jelentős szakemberhiány miatt az építőiparban az idősebb munkavállalók is piacképesek, sőt projektmenedzseri, építésvezetői feladatokra vagy légtechnikai szerelési munkára sok cég kifejezetten 50 feletti munkaerőt keres – mondták el a legutóbbi Construmán berendezett munkaerőközvetítő standon.
Más a helyzet a fizikai munka terén, ahol a munkáltatók óvatossága miatt inkább a vegyes brigádokat kialakulása jellemző. Ez egy jó konstrukció lehet, hiszen a korral csökkenő fizikai erőt kárpótolja a szakértelem. Az építőiparban egyáltalán nem számít a kor, a cégvezetők minden olyan jelentkezőt – kortól függetlenül – felvesznek, aki képes ellátni a feladatot, mondta az ÉVOSZ. nemhogy fiatal, hanem ötvenes, hatvanas jelentkezőkkel sincsenek elkényeztetve a cégek.
Az ÉVOSZ a közelmúltban többször is sürgette az ágazatot régóta sújtó munkaerőhiány okozta probléma megoldását. Legutóbbi közleményükben kiemelték, hogy meg kell határozni a szakiskolák szakképzési kibocsátását, az építőipari alapszakmákat mint hiányszakmákat képzési támogatásban kell részesíteni. Több vállalkozást kell bevonni a duális képzésbe, amelyet a mérnökképzésben is erősíteni kell, továbbá, hogy a szakképzési hozzájárulás teljes összegét az építőipari szakképzést kell fordítani, biztosítani kell a felnőttképzés, az átképzés és építőipari foglalkoztatási programjainak finanszírozását.
A munkaerőhiány kapcsán figyelmeztettek, hogy a cégek jelentős része kényszerfoglalkoztató és alacsony fizetést ad, hatékonyabb foglalkoztatás és magasabb bérek nélkül viszont súlyosbodik a munkaerőhiány. Az ÉVOSZ ezért többek között az adók és a járulékok további csökkentését javasolja, továbbá javaslatot tett a minimális építőipari rezsióradíjra, amelynek kötelező alkalmazásával megszűnhetnének az irracionálisan alacsony árak és az illegális foglalkoztatás – írták a közleményben.
(Piac és Profit)

Mindez a Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) és az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének tagjai által készített jelentésben olvasható, amely a Szlovákia leszakadó régióinak felzárkóztatási lehetőségeit taglalja.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megállapításai szerint Szlovákia a legnagyobb regionális különbségeket kimutató országok közé tartozik. Ennek fő oka az, hogy a Pozsonyon kívüli régióknak tartósan kevesebb a bevételük és nagy a munkanélküliség. Ez különösen igaz Kelet- és Közép-Szlovákia déli járásaiban.
A régiók fejlődését fékező akadályok közé az INEKO a gyakorlathoz gyengén kapcsolódó oktatási rendszert, a fejletlen infrastruktúrát, a kis jövedelemmel rendelkezők magas járulékfizetési kötelezettségeit, valamint a komplikált bürokráciát és a meglévő források felhasználása körüli korrupciót sorolta.
Boris Sloboda, a Munkaügyi Minisztérium EU-s pénzügyi alapok szekciójának igazgatója szerint az Emberi Erőforrás Operatív Program keretében a 2014-2020 időszakra a tárca rendelkezésére 2,2 milliárd euró van biztosítva. Ennek legnagyobb része a foglalkoztatásra, a képzésre és a szociális integrációra lesz felhasználva. Megállapította, hogy a tartósan munkanélküliek kevésbé képzettek, kevés a bevételük, ezért nem éri meg nekik a távolabbi munkába járás. „Számukra a régiójukban kell munkalehetőséget biztosítani” – hangsúlyozta.
„Az EU-s pénzügyi alapoknak köszönhetően a 2014-2020-as programidőszakban összesen 15,3 milliárd eurót használhat fel Szlovákia infrastruktúra-fejlesztésre, humán erőforrásra, egészségügyre, környezetvédelemre, foglalkoztatásra és szociális felzárkóztatásra Szlovákia kevésbé fejlett régióiban” – mutatott rá a lehetőségekre Chrenek.
(Felvidék)

Lehetővé tenné a kormány, hogy a rehabilitációs ellátás ismételten is megállapítható legyen – a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében –, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci integrációjához.
A törvénycsomag 75-79. paragrafusaiban szereplő módosítás ezen túlmenően egységes alapokon nyugvó kivételes rokkantságiellátás-megállapítási rendszert teremt meg, amely olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével.
Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, aki a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat, rendszeres pénzellátásban nem részesül, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65 százaléka.
A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően utasították el a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.
A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
(Adózóna)