Munkaügyi Tudástár

Tavaly 132 ezren váltottak ki alkalmi munkavállalói könyvet, de a szaktárca becslései szerint 200-300 ezerre tehető azok száma, akik nem állandé munkából tartják fenn magukat - közölte Garzé Lilla, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a keddi kormányszóvivői tájókoztatón.

A száz lépés program keretében megvalésulé elképzelések szerint az alkalmi munkavállalókat alkalmazé munkadók a közteherjegy értékének 75 százalékét visszaigényelhetik majd személyi jövedelemadójukból. Kérdésre válaszolva Garzé Lilla elmondta, az intézkedéstől nem várnak pluszbevételt a költségvetés számára. A közteherjegy napi ára a napi munkadíj függvénye, legalább 400, legfeljebb 1100 forint lenne.

Súlyosabb büntetésre számíthatnak a "feketézők"

Akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthaté lesz az a munkadó, aki nem fizeti be a közterheket a "feketén", tehát munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja után - ismertette Batiz Andrés a szerdán a kormány elé kerülő Btk.-módosítási elképzeléseket. A kormányszóvivő megerősítette, hogy a kabinet a mainál szigorúbb ellenőrzéssel és komolyabb büntetéssel "üzen hadat" a fekete-foglalkoztatásnak, így akarja rákényszeríteni a munkáltatókat arra, hogy legálisan alkalmazzák munkavállalóikat.

A kormány szintén szerdán tárgyalja a foglalkoztatási csomag pontos menetrendjót, azt, hogy milyen intézkedéseket milyen határidőkkel tesznek meg. Szerepel a kormányülés napirendjón a felnőttképzéssel kapcsolatos törvény és a foglalkoztatás elősegítéséről, valamint a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály módosítása is. Ezek célja a versenyképes tudás megszerzéséhez adhaté támogatások bővítése a szomszédos országokban élő magyarok számára.

Aktuális e-kormányzati feladatok a kormány előtt

Tárgyal a kormány a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetését célzé előterjesztésekről, illetve a közigazgatás korszerűsítését szolgáló, aktuális e-kormányzati feladatokkal összefüggő javaslatról. A szóvivő szavai szerint az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, ennek tovább fejlesztésével a tervek szerint a jövőben lehetővé válik például az illetékek, díjak elektronikus úton történő befizetése.

Örömre ad okot a Fészekraképrogram első három hónapja - mondta Batiz András. A kormányszóvivő közlése szerint korábban évi 10-15 ezer szerződés megkötését várták. Ennek fényében jó eredménynek mondhaté, hogy eddig már 115 ezren érdeklődtek a lehetőségről, 5020 kérelmet fogadtak be, és 4000 ügyfél esetében már szerződés is köttetett. A fennmaradó kérelmek is rövidesen a szerződéskötés fázisába érnek, ami összesen 15,3 milliárd forintot érint - közölte Batiz András.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A javaslatot csak a bizottság SZDSZ-es tagja támogatta, az ellenzékiek nemmel, az MSZP-s képviselők tartózkodással szavaztak. Pető Iván (SZDSZ) törvénymédosíté indítványát a kormányzat képviseletében jelen lévő Schrenk Lászlé, a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa sem támogatta. Azt hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére kormányzati előterjesztés készül. Ennek előkészítésén több minisztérium részvételével jelenleg is dolgoznak.

Balsay István (Fidesz) képviselő, illetve Bernáth Ildiké (Fidesz) bizottsági alelnök hozzászélásában hangsúlyozta, hogy évek éta folyik a probléma megoldásának kormányzati előkészítése, minden eredmény nélkül, amely elfogadhatatlan számukra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felsőfokú végzettségű fiatalok körében a munkanélküliség egy-három százalék, míg az oklevél nyújtotta kereseti többlet jóval magasabb az Eurépában jellemzőnél.

Az elmúlt évtizedben 400 ezer friss diplomás lépett ki a munkaerőpiacra, évente kétszer annyian kapnak oklevelet, mint a kilencvenes évek elejón, a hallgatói létszám pedig három és félszeresére nőtt. Kertesi Gábor és Köllő János munkaügyi kutatók azt vizsgálták - korcsoportokra és foglalkozásokra bontva -, hogyan alakult a pályakezdő diplomások sorsa, az expanzié nem vezet-e tömeges munkanélküliséghez, illetve keresetcsökkenéshez?

A néhány évvel korábban végzett vizsgálatok még azt mutatták, hogy a felsőfokú végzettség jelentős többletjövedelmet hoz. Galasi Péter 2002-ben lezárult kutatása szerint - ezt az Állástrendben is ismertettük - azt mutatta, hogy 2002-ig töretlenül nőtt a diplomások bérelőnye a kevésbé képzettekhez viszonyítva. A "pékháléciklus" kialakulásának - azaz annak, hogy az oktatási expanzié eredményezte hirtelen kínálatnövekedés, bércsökkenéshez, munkanélküliséghez vezetett volna - semmi jele. Mi több, a diplomások munkanélkülisége 1992-2003 között csökkent - szögezte le a tanulmányt bemutaté tájókoztatón Köllő -, a huszonéves pályakezdők körében hat-nyolc százalékról három-öt százalékra, a negyven év körüliek csoportjában egy-két százalékra. A diplomások kereseti előnyének növekedése az alacsonyabb iskolai végzettségűekhez viszonyítva - a versenyszférában - megtorpant ugyan, ám Európai összehasonlításban ez az érték is kiugréan magas. Míg Olaszországban harmadával, Ausztriában vagy Németországban nagyjából felével keres többet egy diplomás, mint érettségizett kortársa, Csehországban pedig mintegy 70 százalékkal, addig nálunk ez a többlet 130 százalék.

1995-2003 között 333 ezer új munkahely jött létre a KSH munkaerő-felvételének adatai alapján, ebből 233 ezer a diplomás állás. Ezek nagyobbik része azonban a közszférában keletkezett, önmagában az oktatási szférában majd 80 ezerrel nőtt a tanárok száma. Tehát az oktatás nemcsak termeli, hanem egyik legnagyobb felvevő piaca is a diplomásoknak. A változatlanul intenzív keresletet - a versenyszférában is - a kutatópáros arra vezeti vissza, hogy jó néhány foglalkozás képzettségiszint- igénye megnőtt. Erre akár egy jegypénztáros munkája is példaként szolgálhat, aki egészen más képzettséget igénylő munkét végez a fülkében, mint egy számítógép előtt, az on-line igényeket teljesítve.

A fiatal diplomások jelentős része - a korábban érettségizettek által betöltött - irodai ügyviteli foglalkozásokban helyezkedett el. Ennek dacára az érettségizettek körében sem nőtt a munkanélküliség, mert más szakmákban mintegy 130 ezer, középfokú végzettséget követelő új munkahely jött létre. Az állások képzettségigényének növekedése tehát a foglalkozási hierarchia egészére kihat, amit a kutatók jó irányú tendenciának vélnek, mondván nem az olcsé, képzettséget nem igénylő munkahelyekért kellene más országokkal versenyeznünk. Igaz - mint a vita során is elhangzott - egyetlen réteg a korábbinál sokkal roszszabb, sőt kilátástalan helyzetbe került, ez a szakképzetlenek csoportja.

Ha vita van az oktatási expanzié költségeiről, annak csak oly médon van értelme - jegyezte meg az egyik résztvevő -, hogy az erre kiadott közpénzek egy részét az iskolázatlan csoportok újratermelődésének megakadályozására kellene átcsoportosítani.

Ma egy diploma, nagyon alacsony kieső keresettel számolva is legalább hatmillió forintjába kerül a családnak - hangzott Köllő János kalkuláciéja. A költségeket még bőven behozza a diplomás bérelőnye. Diplomás-túltermelésről akkor beszélhetünk - mondják a kutatók -ha érzéklehetően mérséklődik az oklevelek nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas kereseti és jobb munkafeltételeket nyújté előnye, és eléri azt a szintet, amikor már visszaesik a felsőoktatás iránti kereslet is.

Az elmúlt egy-két évben a versenyszférában valamelyest már csökkent ugyan a bérelőny, de még mindig jóval meghaladja a fejlett országokban érvényesülő képzettségi "prémiumot". A költségvetési szférában azonban még nyoma nincs az alkalmazkodási folyamatnak, ott a kereslet-kínálat törvénye kevéssé érvényesül. A diplomásoknak akkor kell majd elhelyezkedési nehézségekkel szembenézniük - állította Köllő János -, amikor valamelyik kormánynak elég bátorsága lesz ahhoz, hogy szembeszálljon a költségvetési munkahelyek fenntartására és szaporítására irányuló nyomással.

Ezer pályakezdő szerezhet tapasztalatot a közszférában

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkatapasztalat-szerző állást hirdet a diplomás pályakezdő fiataloknak, akik a különböző kormányszervezeteknél dolgozhatnak - jelentette be Csizmár Gábor, a tárca vezetője a XXI. Század Egyesület által szervezett múlt heti munkaügyi konferencián. A pályázatot néhány héten belül meghirdetik, és a sikerrel pályázék közül hozzévetőleg ezren dolgozhatnak egy évig a kormányzati hivatalokban - mondta a miniszter.

Csizmár Gábor arról is beszélt, hogy Magyarországon már mintegy nyolcmillió mobiltelefon működik, s ezt a lehetőséget a foglalkoztatási szolgáltatások területén is szeretnék kihasználni. A pályakezdő fiatalok hamarosan mobilon is érdeklődhetnek majd állás- és képzési lehetőségek iránt.

A munkaügyi miniszter szélt arról, hogy a pályakezdődnek - a 14-24 éveseknek a 18,9 százaléka jelenleg nem jut munkához az iskola befejezése után - az ország 173 munkaügyi kirendeltsége is segítséget nyújt az álláskereséshez. A fiatalok komplex munkaerő-piaci programokba kapcsolédhatnak be, támogatják tapasztalatszerző állásba kerülésüket, vállalkozóvá válásukhoz pedig indulé tőkét is kaphatnak. Csizmár Gábor szerint a pályakezdők munkatapasztalat-szerző foglalkoztatása eredményes, és beváltották a várakozásokat az ötvenszázalékos arányú társadalombiztosítási járulékcsökkentéssel meghirdetett állás- és ösztöndíj-lehetőségek is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az elképzelések szerint főként a foglalkoztatást érintő tervezett lépések részleteiről számol be Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a hét végi megszélalásaiban egyes elemeket már kiemelt, így azt, hogy a jövőben lehetőség lenne a gyes mellett is munkét vállalni. A tervek között szerepel, hogy csak olyan vállalkozások indulhassanak közbeszerzési pályázatokon, amelyeknek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai. Változna a munkanélküli segélyezési rendszer is, úgy, hogy ösztönözzön a munkavállalásra. Megszűnne a minimálbér teljesíthetetlen normákhoz kötése, s szigorítanák a munkaügyi ellenőrzéseket. Hiller István, az MSZP elnöke a gyermek- és családtámogatási rendszer átgondolását, a lakótelepen élők helyzetének javítását, a szakképzés átalakítását vetette fel. A javaslatok törvénymódosítást is igénylő részei a héten elkészülhetnek, s május közepén a több tucat javaslat a parlament elé is kerülhet. Az elképzelések szerint ősszel újabb adag - a száz lépés politikájának jegyében -, az államháztartást érintő törvényjavaslat készül majd el.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A május végére tervezett, a kényszervállalkozások jogviszonyát rendezni kíváné kormányjavaslat előkészítéséhez szakmai javaslatot nyújtott be a Magyar Távmunka Szövetség (MTSz). A Szövetség véleménye szerint a kényszervállalkozók nagy hányada olyan foglalkozások köréből kerül ki, amelyek könnyen távmunkásíthaték, ezért a távmunkára valé áttérés motiválása egy lehetséges alternatíva, hogy a munkáltatók minél nagyobb számban rendezzék a munkaszerződéseket.

A szövetség közleményében rámutat, hogy a kényszervállalkozók nagy hányada olyan foglalkozások köréből kerül ki, amelyek könnyen távmunkásíthaték. Az MTSz a kormánynak is eljuttatott javaslatában kifejti: a távmunkára valé áttérés motiválása egy lehetséges alternatíva a munkaszerződések rendezésénél.

"A benyújtott dokumentum a munkáltatói adóterhek lehetséges könnyítésével foglalkozik" - áll a közleményben, amely példaként az ideiglenes TB-kedvezményeket és a társasági és iparűzési adókra vonatkozó kedvezményeket említi. A szövetség a közleményben megjegyzi, hogy az alacsonyabb költségek miatt mérséklődhet a munkahely megszüntetését választé munkáltatók száma is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Fehér Könyv az Európai kormányzásról című EU-dokumentum vitáján a miniszter emlékeztette a zömében civil szervezeteket képviselő részvevőket, hogy az elmúlt három évben a kormány sokat tett a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztéséért. Törvény biztosítja a kormányzati szervek működésének átláthatóságát, nyitottá vált a törvényalkotás folyamata, a Nemzeti Civil Alap jelentős anyagi forrásokkal támogatja a társadalmi szervezetek működését. A jövőt illetően kijelentette: akkor működik jól a kormány, ha megvalésítja az emberek vágyait, hogy legyen munkájuk, jó keresetük, lakhatásuk, biztonságuk és minél tovább élhessenek jó egészségben. A férum részvevői felvetették, hogy az ország lakossága egyelőre nem érzékeli az EU-csatlakozás előnyeit, egyes területeken nem vagyunk egyenjogúak, a régi tagországok nem hozták meg a szükséges áldozatokat az új tagok felzárkéztatása érdekében. - Újra kell szervezni magunkat, hogy versenyképesek legyünk - állapította meg egy hozzászóló. Elmondták, hogy az Uniós pályázatokon nyertes foglakoztatási célú civil szervezetek nem tudják az álláshelyeket kialakítani, mert nincsenek anyagi forrásaik, valami bázis kellene, amíg hozzájutnak a pályázati pénzekhez. Sürgették a párbeszédet a 2006-13. közötti időszakra szóló tervezéssel kapcsolatban, félve attól, hogy "elfogy az idő és közben eldőlnek a dolgok".

Csizmár Gábor válaszában egyetértett, hogy bizonyos területeken - lásd munkavállalási lehetőség - nem vagyunk egyenrangúak, de - hangsúlyozta - ebbe a kormányzat nem kíván belenyugodni. Megjegyezte: ha az Európai Unió versenyképessé kíván válni a világ más régiéival szemben, akkor a belső vetólkedést az együttműködésnek kell felváltani. Egyetértett azzal, hogy újra kell szervezni magunkat az ország versenyképessége érdekében. Elismerte, hogy az Uniós pályázatoknál - jelentős összegekről lévén szé - történt némi "túlbiztosítás", ami bürokratikus akadályokat jelent, de már intézkedéseket hozott a hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés érdekében. Felhívta a jelenlévő pályázati nyertesek figyelmét, hogy szerződéskötésnél kérhető előleg. Megnyugtatta az érintetteket, hogy a 2006-13. közötti évek fejlesztési terveit illetően még nem dőlt el semmi, a dokumentumokon dolgoznak a szakértők, lesz lehetőség a párbeszédre és az álláspontok érvényesítésére.

A szakminiszter megerősítette: a munkaügyi tárca, úgy is mint a társadalmi párbeszéd egyik "gazdája", kész az átfogé együttműködésre a civil szervezetekkel.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A StepStone nemzetközi fejvadász cég felmérése során mintegy nyolcezer álláskeresőt kérdezett meg nyolc Európai országban. A most közreadott tanulmány eredményeiből kiderül: mindössze a válaszadók 12 százalékára jellemző, hogy csak a száz százalékosan hozzájuk illő pozícióra pályáznak. Az érdeklődők harmada abban az esetben is elküldi jelentkezését egy hirdetésre, ha csak a követelmények felének felel meg. A feltételeknek valé megfelelés hiánya tehát az Európai álláskeresők jelentős részét nem akadályozza meg abban, hogy ideális jelöltnek tartsa magát egy-egy pozícióra.

Egy másik, vállalalati HR-szakemberek körében végzett StepStone felmérés szerint azonban ez a jelenség nem "higítja fel" jelentős mértékben a jelentkezők állományát. Az 1800 HR menedzser megkérdezésével készült felmérés szerint a személyzeti szakemberek 65 százaléka megfelelőnek tartja az állásjelentkezők általános szakmai színvonalát. Az állást kínálék egyötöde jónak, illetve nagyon jónak tartja a beérkező pályázatokat. A legkevésbé pozitívan az olasz, a holland és a belga HR-szakemberek ítélik meg a jelentkezőket: 47, 43 illetve 41 százalékuk nem tartja kielégítőnek a hirdetésekre beérkező önéletrajzok és kísérőlevelek szintjót.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszólósen. Az előterjesztés valamennyi családtámogatás összevonását, alanyi jogúvá tételét, és az adóalapba történő beszámítását ajánlja.

A Népszabadság informáciéi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyégyellátás hatékonyabbá tételét is célozza.

A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem céloz biztosan, és az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozéknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a részorultság alapján járó támogatások megítólése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétézni nem tud.

Az igazságosabb családtámogatásra a szakértők több prébaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapulé modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandé pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást.

A reformcsomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer: ez erősen érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy ha alacsony fizetésért is, de vállaljanak - méghozzá legálisan - munkét. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a munkanélküliek jó része azért nem helyezkedik el, mert ezáltal "kis pénzért" addigi kedvezményeitől elesne.

A szaktárcánál ezért azt javasolják, egy bizonyos ideig ne engedjók el a munkanélküliségből kikerülők kezét, a juttatások - az esetleges közüzemidíj-kedvezmények, a térítésmentes szolgáltatásokra valé jogosultság - maradjanak meg mindaddig, amíg arra valóban részorulnak.

Az előterjesztésben szerepel a lakhatáshoz valé jog kimondása is. A tárca a legalacsonyabb jövedelműeknek pénzbeli támogatásokat, illetve szükség esetén alacsonyabb komfortfokozatú bérlakásokat adna. Anyagi "szükséghelyzetben" a család lakhatásának fenntartására a magáncsőd intézményének bevezetését, a hajléktalanok számára pedig az önállé, és nem az intézményi elhelyezést kezdeményezi.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Gyurcsány Ferenc az egészségbiztosítási pénztár, és ezzel az egészségügy forráshiányának enyhítését a biztosítási rendszer átalakításával, illetve az ellenőrzési rendszer szigorításával kívánja megoldani. A tb-befizetések vizsgálata fokozatos lenne, elsősorban az aktív korúakra terjedne ki, tehát a munkavállalókra illetve a vállalkozói viszonnyal rendelkezőkre. Az eltartottak, a gyerekek a szülők jogán részesülnek ellátásban, a nyugdíjasok fedezetét pedig a nyugdíjbiztosíté szavatolná ennél több konkrétum egyelőre nem ismert. "A terv lényege, hogy az egészségügyi szolgáltatást az vehesse igénybe, aki befizette a járulékot" – mondta Kökény Mihály szocialista képviselő a FigyelőNetnek.

Az ellenőrzés során lesz egy átmeneti időszak, valészínűleg határnapot fognak kitűzni, ameddig ki lehet egyenlíteni a tartozást. Ha valakinek – nem sürgős – ellátásra lesz szüksége, és nincs meg a fedezet, mert nem fizette ő vagy munkáltatója a járulékot, úgy a szolgáltatás értékét ki kell fizetnie. A kérdésre, hogy amennyiben valaki notoriusan elfelejtett utalni a társadalombiztosíténak, számíthat-e egyéb retorziékra, Kökény Mihály nem adott egyértelmű választ, de hangsúlyozta: a bliccelők "méltényos eljárósban" részesülnek.

"Ez nem egy olyan program, ami pár hónap alatt kivitelezhető, hiszen több lépésre van szükség, több jogszabályt is médosítani, konkretizálni kell hozzá" - mondta a volt egészségügyi miniszter. Hozzátette, a kormányfő háromszintű biztosítási rendszert szeretne működőképessé tenni. Elvileg ennek a szisztémának megvan a törvényi háttere, csak jelenleg nincs pontosan szabályozva, így törvénymódosításokkal kell világossá tenni a rendszert.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Demeter Judit, a hatóság elnöke szerint a legtöbbször nőket, romákat és 50 év felettieket ér hátrányos megkülönböztetés.

Február éta több mint kétszázan fordultak az Egyenlő Bánásméd Hatésághoz, de a panaszok nagy része nem merítette ki a diszkriminácié fogalmát - közölte a hatóság elnöke hétfőn Salgétarjánban. A panaszolt ügyek jelentős részében nem történt sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés - mondta Demeter Judit a helyi tolerancia erősítéséről szóló konferencia sajtétájókoztatóján.

A február éta működő országos hatásörű hatóság elnöke elmondta, jellemzően jogerős bírósági döntések birtokában fordultak a hatósághoz a panaszosok, ha ügyükben nem olyan döntés született, amilyet ők elvártak. Lezárt ügyekben azonban nem tud eljárni a hatóság.

Nőket, 50 év felettieket és romákat ér a legtöbbször megkülönböztetés Demeter Judit szerint a legtöbb ügyben, amelyben eljárnak, a foglalkoztatás területén éri az embereket hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a romákat, a nőket és az 50 év fölötti korosztályt. A hatóság által alkalmazott eljárósokat és szankciékat a 2003 decemberétől hatályos általános antidiszkrimináciés törvény határozza meg. Ennek értelmében elrendelheti a diszkrimináciés magatartás és a jogsértő állapot felszámolását, 50 ezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, illetve a sértett neve nélkül nyilvánosságra hozhatja határozatát.

Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda képviselője elmondta, a romák problémáját nem lehet a rendőrök és romák ellentétére leegyszerűsíteni. A romákkal kapcsolatos diszkriminácié nem válogat, az élet minden területét átszövi - tette hozzá. Furmann Imre a legtisztességtelenebbnek a romáknak a munka világából valé kiszorítását nevezte.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)