Munkaügyi Tudástár

Így többet kell fizetni a vállalkozásoknak - többek között - az adóköteles reprezentácié és üzleti ajándék, a cafeteria-rendszerben nyújtott adóköteles juttatások, az autépálya-matrica, a dolgozóknak biztosított vendéglátás révén juttatott bevétel után is. A július elejón kihirdetett egyes pénzügyi tárgyú törvények utolsó paragrafusába bújtatott szigorítást eddig még nem ismerték a szakemberek, akik leginkább azért kifogásolják az új szabályt, mert az ellenkezőjót, adócsökkentést ígért június végén a kormányzat a vállalkozói szférának. Az intézkedés a szakértők egyöntetű véleménye szerint a feketegazdaságot erősíti. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági év kellős közepén nem lenne szabad bevezetni.

Kétségtelen tény, s ezt mi sem vitatjuk, hogy a költségvetésben s különösen a tb-kasszában "lyukak" vannak, ám nem ilyen tételekkel kellene betömni a hiányt - kommentálta a szigorítást Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke, akit meglepetésként ért a szeptember elsejótől hatályos változás. A tb-kassza hiányának ilyen eszközökkel valé pétlását már csak azért sem tartja elfogadhaténak, mert például az adóköteles természetbeni juttatásoknak semmi köze sincs a társadalombiztosításhoz. Az ügyvezető elnök azt sem érti, hogy miért ígért június végén még adó- és járulékcsökkentést a miniszterelnök a gazdasági szereplőknek a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén, miközben a másik oldalon készítették a terveket arról, hogy a kieső bevételeket milyen médon szedjók be. Vizet prédikál a kormány, s bort iszik - fogalmazott Parragh Lászlé, az MKIK elnöke -, hiszen egy hónapja még több száz milliárdos adó- és járulékcsökkentést jelentettek be, most pedig év közben növelik a vállalkozások terheit. Még egy ilyen "adócsökkentés", és tönkremegyünk - érzékeltette csalédását Daréczy Lajos, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, aki szerint egyébként "megjárulékoztatása" révén elvárt állami bevétel biztosan nem fog teljesülni, mivel szerinte amit "nyer az állam a vámon, elveszíti a réven". A szigorítás - tekintve, hogy minden adónövelés a feketegazdaságot erősíti - kedvezőtlen hatással lesz a gazdaságra. Az Agrograin Kereskedelmi Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint a szigorítés az állam "pitiánerségére" utal, mivel az ily médon befolyé kis öszszegű bevétel biztosan nem éri azt meg, hogy a vállalkozók megint nagyot csalédtak.

Az érdek-képviseleti vezetők felháboríténak tartják, hogy év közben váratlanul ilyen járulékemelést vezetnek be. Antalffy Gábor szerint ez nem egyenes megoldás, mivel ily médon a kormányzat az alkalmazott és a munkadó közé bedob egy konfliktusforrást. Nyilvánvalé ugyanis, hogy a cégnek fix kerete van az adóköteles természetbeni juttatásokra, s azt nem tudja növelni az emelkedő közterhek ellenére sem.

Nagyon helytelennek tartja Parragh Lászlé is, hogy év közben médosítanak az adó- és járulékszabályokon, mivel azoknak hosszú évekre kellene szélni. A szigorítás kapcsán a kiszámíthaté gazdaságpolitikét hiányolja leginkább Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke, aki szerint a kormányzat nem érti meg, hogy a gazdasági szereplőknek kiszámíthaté gazdasági környezetre, szabályozékra lenne szüksége.

Lepsényi szerint a szeptembertől bevezetendő szabályozés a magyar vállalkozások versenyképességét csökkenti, holott éppen annak növelésére lenne szükség.

Daréczy Lajos szerint a cégek nehéz helyzetbe kerülnek a növekvő járulékterhek miatt, mivel az egész évre tervezett nyereséget hozniuk kell, vagyis vélhetően kénytelenek lesznek a dolgozókon "behozni" az emelkedő költségeiket.

Más megoldás nem nagyon van, mert ha a cég nem hozza a nyereséget, a tulajdonos beszünteti a működését, nem bajlédik tovább, helyette inkább kamatozé kincstárjegybe fekteti a pénzét - hangsúlyozta. Veres Ibolya

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az akciéról hétfőn Siéfok-Kilitin tartott sajtétájókoztatón Hajdu Miklésné, az APEH ellenőrzésekért felelős főosztályvezetője elmondta: az esetek 57 százalékában találtak valamilyen hiányosságot, 47 százalékban pedig egyáltalán nem kaptak nyugtát. Súlyosabb vétségek miatt 23 üzlet bezárását kezdeményezték.

A péntek délután kezdődött nagyszabású ellenőrzésben száz APEH-revizor vett részt, munkájukat további félszázan segítették. Az ackié során őstermelőket, szolgáltatékat, kereskedőket és vendéglátésokat ellenőriztek. A Balaton-parti strandokon árusítékról a főosztályvezető elmondta: 15 engedély nélküli árust szűrtek ki. Érdekességként megjegyezte: volt olyan, őstermelői igazolványt felmutaté árus, aki banánt és márkás üdítőitalt árult. Természetesen ő is szabálytalanságot követett el, amit rögzítettek. A 119 foglalkoztató ellenőrzése 248 munkavállalót érintett. Közülük a munkavállalók elmondása szerint 211-en rendelkeznek munkaszerződéssel, bár ezt néhány kivételtől eltekintve a helyszínen nem tudták bemutatni - mondta Hajdu Miklésné. Hozzátette: az iratok ellenőrzéséről az APEH nem fog elfeledkezni.

Juhász István, az APEH elnök-helyettese hangsúlyozta: maradnak az ellenőrök, azaz a szezonban további hasonlé nagyszabású ellenőrzésekre lehet számítani, valamint arra is, hogy ahol hiányosságot találtak, oda visszatérnek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A július 1-jón hatályba lépett 2005. évi XXIV. törvény, amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítására vonatkozik, megváltoztatta a gépjármű használatra adómentesen fizethető költségtérítés összegét.

Eddig a törvény 25. § (2) bekezdésének "b" pontja azt mondta, hogy a nem önállé tevékenységből származé jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát adómentes)

- azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a saját gépjárművel történő munkába-járós költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva kap a magánszemély, legfeljebb a munkahelye és a lakóhelye közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értékben; Ez esetben a munkába-járós költségeinek további megtérítése a magánszemély jövedelme, s az elszámolt kilométer-távolságot egyébként magáncélú felhasználásnak kell tekinteni. Tehát ezt a költségtérítést arra kapta a munkavállaló, hogy bejárjon dolgozni. Ez a három forint "fedezte" kilométerenként a felmerült üzemanyagköltségét és a gépjárművel kapcsolatos egyéb kiadásokat is. (Elég kevés.)

Az új szabályozés azt mondja, hogy a nem önállé tevékenységből származé jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt (tehát adómentes)

b.) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járósról szóló kormányrendelet szerinti munkába járós esetén

ba.) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben, vagy

bb.) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járós költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda - vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 9 forint értékben kap a magánszemély.

Tehát ez a 9 forint adómentes költségtérítés fedezi a saját gépjárművel történő munkába-járós összes költségét egy kilométerre vetítve az üzemanyaggal együtt.

Az a bizonyos másik 3 forint kilométerenként az általános személygépkocsi normaköltség, amely a saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül minden más költség (például: fenntartás, javítás, felújítás) megtérítéseként számolhaté el adómentesen. Ez a szabályozás tehát nem változott.

Megtalálhaté a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú melléklete IV. fejezetének 3. pontjában, valamint 11. számú melléklet III. fejezetének 6. pontjában.
Rovatunk cikkei
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alkalmi munkavállalók 1997 szeptemberétől foglalkoztathaték alkalmi munkavállalói könyvvel. Kezdetben alig több mint 20 ezer ilyen könyvet váltottak ki a munkavállalók, a múlt évben már csaknem 140 ezer volt a kiváltott könyvek száma. Sokan csak kiváltják a könyvet, de nem használják.

A felhasznált könyvek aránya az intézmény bevezetésekor 52 százalék volt, a múlt évben csaknem 60 százalék. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott regisztrált munkanélküliek aránya 60-70 százalék. A becslések szerint a fekete gazdaságban körülbelül 500 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

Az alkalmi munkavállalók könyvét a munkavállalók válthatják ki a munkaügyi kirendeltségeken ingyenesen, a közteherjegyeket a munkadók vásárolják meg 100, 200, 500, 1000 forintos címletekben a postahivatalokban. A közteherjegy-bevételek forgalmazási költségekkel csökkentett része a Magyar Államkincstárhoz kerül.

Az alkalmi munkavállalói könyv célja, hogy a fekete foglalkoztatottak közül minél többen legalizálják munkaviszonyukat. Az alkalmi munkavállalói könyv használatát népszerűbbé tette, amikor 2002-ben a közteherjegy értékeket 50 százalékkal, regisztrált munkanélküli foglalkoztatásánál negyedére csökkentették.

A nagyobb használat miatt viszont nem csökkent, hanem számottevően javult a díjbevétel. Eddig évente legfeljebb csak 120 napot dolgozhattak legálisan az alkalmi munkavállalók, augusztus 1-jótől viszont már 200 napot, ha több, de legalább három természetes személynél, vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkét.

Az új könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, illetve kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató.

A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy az idei év végéig vehető igénybe. Ezt követően az egységes közteherjegy táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek a kifizetett bérhez rendelt tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás más foglalkoztatáshoz képest jelenleg 15-30 százalékkal, a jövőben 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent.

Az alkalmi munkavállaló ugyanakkor a közteherjeggyel jogot szerez a nyugdíjra, az egészségügyi és a munkanélkülieknek járó szolgáltatásra.

Részletes tájókoztató

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Cegléden mutatta be azt a mobil irodaként működő kisbuszt, amely kihelyezett irodaként segíti majd az álláskeresést a munkaügyi kirendeltségektől távolabb fekvő településeken. A számítógéppel felszerelt és irodaként használhaté kisbuszt civil kezdeményezésre helyezték forgalomba, nagy előnye, hogy "házhoz viszi" az állásajánlatokat, illetve a különféle munkaügyi szolgáltatásokat. A mobil iroda hatékony működtetése, a kihelyezett ügyfélszolgálat színvonalának biztosítása, a munkáltatók és az álláskeresők kapcsolatának az elősegítése érdekében a Pest Megyei Munkaügyi Központ együttműködési megállapodást kötött a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetségével.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005. április-júniusi időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, míg a munkavállalási korúak 64,6%-a minősült gazdaságilag aktívnak a felvétel fogalmi rendszere szerint.

A 3 millió 892 ezres foglalkoztatotti létszám közel megegyezik az előző év azonos időszakival. Az év eddig eltelt időszakában a foglalkoztatottság enyhén nőtt, jóllehet ez a változés a mintavételi hibán belül mozgott.

A munkanélküliek száma 300 ezer főre emelkedett, ami 58 ezer fővel több, mint a 2004 II. negyedévében. A munkanélküliségi ráta 7,1%-nak felelt meg.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 19,3% volt. Az e korosztályba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül 21,8%, ami lényegében azonos az egy évvel azelőttivel.

A munkanélküliek 45,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, hasonléan a tavalyihoz. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg.

A magyarországi régiék foglalkoztatottsága nem változott jelentősen 2004 II. negyedévéhez képest. Legkedvezőbb a helyzet Közép-Magyarországon, ahol a 15-74 éves népesség 56,5%-a volt foglalkoztatott, míg ez az arány Észak-Magyarországon (43,7%) volt a legalacsonyabb. A munkanélküliség valamennyi régiéban nőtt.

A legnagyobb változás (2,1 százalékpontos) az Észak-Alföldön következett be, ahol a munkanélküliségi ráta 8,9%-ra növekedett. A legmagasabb munkanélküliségi ráta Észak-Magyaroszágot jellemezte (10,6%), míg továbbra is Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb (5,1%).

További részletek:
Grafikon

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A rovatunk összes cikke: Jé tudni

Vállalkozéi bevétel csökkenthető ha:
- legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén, a személyenként és havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel (1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 49/B § (6) a)
- a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabadulé személy, illetve a pártfogéi felügyelet hatálya alatt állé személy után, alkalmazottanként de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével. (1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 49/B § (6) b)
- az év elejón 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó, ha létszámbővítést hajt végre, az átlagos állományi létszámnövekedésrejutó, havi minimálbér évesített összegével (1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 49/B § (6) g)

Mentesség a tételes egészségügyi hozzájárulés alél:

-az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén (1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 7. § h pont)

Foglalkoztatási társadalombiztosítási kedvezmények
2004. évi CXXIII. törvény alapján

- pályakezdő fiatalok
- a gyermekgondozási segélyben,
- a gyermekgondozási díjban,
- a gyermeknevelési támogatásban, valamint
- az ápolási díjban részesültek esetén, az ellátás megszűnését követően az első alkalommal történő foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejöttekor, a munkáltató kedvezményt vehet igénybe, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
- legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatás,
- teljes munkaidőben vagy legalább napi négy érát elérő részmunkaidőben
- a munkáltató háromhavi továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállal.

A kedvezmény alapja a társadalombiztosítási kötelezettség alapját szolgáló jövedelem után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege, legfeljebb havi 90 000.-Ft bruttó kereset figyelembevételével. A kedvezmény mértéke a fentiek alapján számított társadalombiztosítási járulék ötven százaléka. A munkadó a kedvezményt a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok alapján a kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően (tizedik hónapban) egy összegben érvényesítheti az APEH-nál.

Ösztöndíjas foglalkoztatás:

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal létesíthető, kilenc maximum tizenkét hónap határozott időtartamra, prébaidő kikötése nélkül.
Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában: a 30. életévét még nem töltötte be, felsőfokú végzettségét igazolé diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra és munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban nem áll.

A kedvezmény alapja a társadalombiztosítási kötelezettség alapját szolgáló jövedelem után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege, legfeljebb havi 90 000.-Ft bruttó kereset figyelembevételével. A kedvezmény mértéke a fentiek alapján számított társadalombiztosítási járulék ötven százaléka. A munkadó a kedvezményt a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok alapján érvényesítheti az APEH-nál, maximum tizenkét hónap kedvezmény vehető igénybe.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, illetve kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató.

A fehér oldalra bejegyzett adatokkal a vállalkozás képviselője, illetve az alkalmi munkét vállalé személy a munka megkezdését igazolé aláírásával egy napra szóló munkaszerződés jön létre. A munkavégzés egyidejűleg egy munkáltatónál legfeljebb öt napra vállalhaté. Ugyanannál a vállalkozásnál az alkalmi munkavállaló egy hónapban 15 napot dolgozhat, egy év alatt pedig 90 napot. Amennyiben több vállalkozásnál vállal munkét, ez évente összesen 120 nap lehet.

A kék színű oldalra a magánszemély munkáltató, vagy kiemelten közhasznú szervezet jegyezheti be a foglalkoztatást, ha ez nem függ össze vállalkozói tevékenységgel. Ez esetben is a munkáltató és a munkavállaló aláírása lényegében munkaszerződést jelent. A kék színű oldalon bejegyzett munkavállaló ugyanúgy folyamatosan csak öt napig, egy hónapban 15 napig, egy évben 90 napig foglalkoztathaté egy munkáltatónál, viszont ha három vagy több ilyen munkáltatónál vállal munkét az alkalmi munkavállaló, akkor az éves 90 nap nem 120 napra, hanem 200 napra médosul.

A zöld színű oldalt a mezőgazdasági idénymunka esetén kell kitölteni. Az erre az oldalra bejegyzett foglalkoztatás mindenben megegyezik a fehér oldalnál közöltekkel, annyi különbséggel, hogy egy munkáltató egy hónapban 15 napnál hosszabb ideig is foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót.

Azok az alkalmi munkavállalók, akik vegyesen vállalnak munkét a három foglalkoztatói kategériánál, egy év alatt összességében legfeljebb csak 200 nap alkalmi munkét végezhetnek.

Közteherjegy

A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy december 31-ig vehető igénybe. Ezt követően az egységes közteherjegy táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke.

A négy kategéria első szintje az 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szintet jelentő 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet.

Ez 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. Az alkalmi munkavállaló a közteherjeggyel jogot szerez a nyugdíjra, az egészségügyi és a munkanélkülieknek járó szolgáltatásra. Az évenkénti 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.
Kapcsolédé hírek:

Megszavazták az alkalmi munkavállalói kiskönyvet
Bonyolult alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalás általános szabályai
Alkalmi munkavállalói kiskönyvről
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közigazgatási eljárósról szóló törvényt az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el, hatályba azonban csak 2005. november 1-jón lép. A törvényre azért volt szükség, hogy újabb lépést tegyünk az ügyfélbarát, szolgáltaté típusú közigazgatás felé.

Az új jogszabály az 1957-es államigazgatási eljárósról szóló törvényt váltja fel. Kidolgozására a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal kodifikáciés bizottságot hozott létre. Bende-Szabé Gábor, a Magyar Közigazgatási Intézet kutatási igazgatója, a kodifikáciés bizottság tagja szerint az államigazgatási törvény 1981-es átfogé revíziéja után a szabályozás már javarészt megfelelt a modern közigazgatás követelményeinek, mégis számos ponton volt szükség változtatásra.

A Ket.-ben általános szabályként megmarad a 30 napos ügyintézési határidő. Ennél rövidebb határidőt bármilyen ágazati vagy helyi önkormányzati jogszabály megállapíthat, hosszabbat azonban csak kormányrendelet vagy miniszteri rendelet.

Az ügyfél tudta nélkül nem lehet határozatot hozni

Az egyik legfontosabb újítés a Ket.-ben a hatósági eljárós megindításáról szóló értesítési kötelezettség. Korábban egy hivatalból indított hatósági eljárósról az ügyfél gyakran csak akkor szerzett tudomást, amikor megkapta a kötelezettségről szóló határozatot.

Az új szabály szerint novembertől a hatóságoknak minden érintettet értesíteniük kell az eljárós megindításától számított öt napon belül. Ez alél csak akkor lehet kivételt tenni, ha az értesítés az eljárós eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet ilyenkor közvetlenül a határozathozatal előtt értesítik.

Csak egyszer kérhetők be az adatok

Novembertől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért, ha azok valahol már szerepelnek az állami/önkormányzati adatbázisokban. A Ket. hatályba lépése után ugyanis az eljárósokban az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek.

Az államigazgatási eljárósról szóló törvényben is volt hasonlé szabály, de az csak az adott eljáróst végző szervezet belső adatbázisaira vonatkozott, például egy segélykérelemnél a polgármesteri hivatal adataira.

Új jogorvoslati formák a törvényben

A polgári peres eljárósok mintájára a közigazgatási eljárósokban is bevezetik az újrafelvétel lehetőségét. Újrafelvétel iránti kérelmet jogerős határozat ellen a határozathozataltól számított hat hónapon belül lehet benyújtani akkor, ha az ügy még nem járta meg a bíróságot, és olyan adat vagy informácié jutott az ügyfél tudomására, ami a határozathozatalkor már fennállt, és lényegesen érintette volna a döntést. Újrafelvételnél minden esetben az elsőfokú hatóság jár el, akkor is, ha maga a határozat már másodfokon született.

Szintén jogerős, bíróságot meg nem járt ügyekkel kapcsolatban lehet méltényosságot kérni a hatóságtól, ennek határideje a határozathozataltól számított egy év. Méltényosságot akkor kérhet az ügyfél, ha a határozathozatal után olyan esemény következett be, ami aránytalanul nagy hátrányt okoz számára. Ennek tipikus példája, amikor valaki nem tudja a kiszabott bírság részleteit fizetni, mert elveszítette a munkahelyét.

Hatésági közvetítők tárgyalhatnak

Teljesen új lehetőség a hatósági közvetítő alkalmazása a nagy horderejű vagy sok ügyfelet érintő ügyekben. A Ket. a hatósági közvetítőkkel kapcsolatban úgy fogalmaz: ott alkalmazhaték, ahol a jogszabály ezt lehetővé teszi, vagyis törvény, kormányrendelet, miniszteri, illetve helyi önkormányzati rendelet szükséges hozzá.

A közvetítő alkalmazása olyan, sok embert érintő ügyekben lehet indokolt, mint egy nagyberuházás, ahol a hatóságoknak az ingatlantulajdonosokkal és -használékkal egyeztetve kell megtalálniuk a közös nevezőt.

Határozat helyett konszenzusos döntések

November 1-jótől - ha bármely jogszabály ezt lehetővé teszi - a hatóságok egyoldalú döntéshozatal helyett az ügyféllel valé egyeztetés után az ügyféllel hatósági szerződést köthetnek.

Ez lehetőséget ad a közhatalmi alapon felépülő döntés helyett a konszenzusos megoldások keresésére, ez a kezdeti időszakban a foglalkoztatáspolitikai támogatások odaítólése körében lehetséges.

Speciális szervezet foglalkozik a végrehajtással

A Ket. alapján 2008. január 1-jótől a Belügyminisztérium hatáskörében létrejön a Közigazgatási Végrehajtéi Szolgálat, a megyei és fővárosi szinten szerveződő hivatalok várhatéan a közigazgatási hivatalokhoz tartoznak majd.

Jelenleg a végrehajtásról az első fokon eljáré hatóságnak kell gondoskodnia, ilyen például egy bírság összegének levonása a vállalkozó bankszámlájáról vagy a parlagfűirtás elmulasztása miatti kényszerkaszólós elrendelése. Ez főleg a kisebb településeken okozhatott sok konfliktust, ahol az eljáré jegyző személyesen ismeri a kötelezettet. A Ket. ezért speciális, kizárólag a végrehajtással foglalkozó szervezetet hoz létre, ennek határidejót a személyi és anyagi feltételek megteremtése miatt a Ket. általános hatálybalépéséhez képest 2008 januárjában állapították meg.

Az elmarasztalt ügyfél fizeti a költségeket

"A korábbi szabályozás elmúlt rendszerben fogant alapelve volt, hogy mindent az állam fizet. Azelőtt kevesebb volt a papírmunka, egy hetvenes-nyolcvanas évekbeli nagyberuházásnál nem volt szükség például részletes környezetvédelmi hatástanulmányra. Másfelől az ügyfelek a múlt rendszerben jórészt természetes személyek voltak, ma pedig a cégek, vállalkozások is jelentős ügyfélkört tesznek ki" - mondta el Bende-Szabé Gábor.

A Ket. alapján novembertől az ügyfél viseli a költségeket, ha hivatalból indult eljárósban a hatóság elmarasztalja. A kérelemre indult eljárósok költségeit - például egy beruházás elindításához szükséges szakértői vizsgálatok díja - szintén az ügyfél állja. Ha a hivatalból indult eljárósban - például egy élelmiszerbiztonsági ellenőrzéskor - mindent rendben találnak, a költségek természetesen a hatóságot terhelik.

Kivételek: célszerűtlen és indokolatlanul magas költségek A hatóságok nem fizettethetik meg az ügyféllel a célszerűtlen eljárósi költségeket. Célszerűtlen költség lehet például egy szakértő nem megfelelő kijelölése, ilyenkor a szakértői díjat vagy a szakértő útiköltségét nem lehet az ügyfélre hárítani.

Célszerűtlen költség, illetve az eljárós akadályozásával összefüggő költség azonban az ügyfél vagy az eljárós egyéb résztvevője (tanú, szakértő, tolmács stb.) oldalán is felmerülhet, például amikor a szakértő nem megy el a meghallgatásra, ilyenkor a megismételt meghallgatás költségei már őt terhelik.

Indokolatlan költségnek az számít, ha például egy kisebb horderejű eljárósban az ügyfél a város legmagasabb éradíjjal dolgozó ügyvédjót bízza meg, vagy utazási költségként a másodosztályú vonatjegy helyett taxizik egyik városból a másikba. Ilyen esetben a hatóság csak az indokolt költséget ismeri el eljárósi költségként.

Novembertől csak az érdemi döntést hívják határozatnak

A hatóságok novembertől a polgári peres ügyekhez hasonléan kétfajta döntést hozhatnak az eljárósokban. Az eljárósi kérdésekben hozott döntéseket (pl. az eljárós felfüggesztése, eljárósi bírság kirovása) ezentúl végzésnek hívják. Az ügyet érdemben lezáró döntés minősül határozatnak.

Új tananyag készült a közigazgatási szakvizsgákhoz

A Ket. bevezetése a közigazgatásban dolgozóktól is új munkamédszereket követel meg. A Magyar Közigazgatási Intézet áprilistól elindította a Ket.-tel kapcsolatos szakértői és jogalkalmazéi szintű képzéseket. Ugyancsak a Magyar Közigazgatási Intézetben nemrég készült el az az elektronikus tananyag, amely valamennyi köztisztviselő számára rendelkezésre fog állni; továbbá jelenleg készülnek azok a tananyagok, amelyek segítségével novembertől már az új követelményekből tesznek köztisztviselői alapvizsgát és szakvizsgát az érintettek.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

A Ket. rendezi a közigazgatási e-ügyintézés és szolgáltatés alapjait is. Kimondja, hogy az ügyfél a központi rendszer igénybevételéhez ügyfélkapu létesítését kezdeményezheti, amelyen keresztül elektronikus úton kapcsolatba léthet azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást végeznek.

A Ket. paragrafusainak bevezetésére rövid idő áll rendelkezésre, a felkészülés a közigazgatás minden szintjón feszített munkét követel. Közel félszáz törvényt és ugyanennyi kormányrendeletet kell médosítani ahhoz, hogy az új törvény és a hatályos jogszabályok között megteremtődjön a jogi koherencia. A 115 ezer köztisztviselő felkészítését mintegy 300 oktaté végzi.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az AM könyv révén ugyanazt a biztosítást kaphatod, mint a "rendes" munkaviszonyban állék, pl. 2 év alatt megszerezhető a munkanélküli ellátáshoz szükséges 180 napos biztosítási idő (de ez gondoljuk, Neked nem igazi perspektíva, de nem árt, ha tudod!)...

Alkalmi munkavállalói könyvvel különböző ideig dolgozhatsz, vagy öt napot egymás után, vagy egy hónapban 15 napot, illetve egy éven belül 90 napot (két éven belül ez 180 nap - és ez már elegendő a legtöbb társadalombiztosítási juttatáshoz. Ugyanakkor egy nap alkalmai munkavállalás után nem jár táppénz, de minden egyéb ellátásban részesülhetsz). Sőt az is megengedett, hogy egy éven belül több munkáltatónál vállalhatsz alkalmi munkákat, ebben az esetben, egy naptári évben legfeljebb 120 napot "gyűjthetsz össze". További megkötés, hogy az egy naprajutó munkabéred nem lehet 1200 forintnál kevesebb, és 4000 forintnál több.

Az AM könyvvel valé munkavégzés ideje ugyanis legális munkaviszonyban töltött időnek számít, a munkáért kapott munkabért a könyvben fel kell tüntetni, tehát - minden legális.

Ez Neked is jó, de a munkáltatódnak is könnyebb Téged alkalmazni, mert ők többnyire magánszemélyek, akik azért, mert alkalmanként munkával bíznak meg más magánszemélyeket, nem biztos, hogy egyúttal szeretnék kiváltani a vállalkozói igazolványt is (nem is biztos, hogy vállalkozást akarnának folytatni). Az AM könyvvel valé foglalkoztatás egyúttal azt is jelenti a munkáltatód számára, hogy lényegesen egyszerűbb elvégeznie az ezzel kapcsolatos adminisztráciét, ami az egyéb munkavállalóknál bizony néha külön munkaerőt igényel. Az egyszerűbb adminisztrácié mellett munkáltatódat csak az a kötelezettség terheli, hogy ún. közteherjegyet váltson, kitöltse az AM könyvet, és beragassza a közteherjegyet. (ezzel igazolja az elvégzett munkét) Az egész nem olyan bonyolult, még elmondani is több időbe telik...

Mit kell tenned?

Mindenek előtt ki kell váltatnod az AM könyvet, melyet ingyenesen megkaphatsz a Hozzád legközelebb eső munkaügyi kirendeltségen. De sok településen a helyi önkormányzat megállapodást kötött a munkaügyi kirendeltségekkel, és a jegyző is kiállítja az AM könyvet - így Neked is könnyebb lakóhelyed polgármesteri hivatalába menni. Az AM könyvet egy éven belül bármikor kiválthatod, és a következő év január 15-ig kell leadnod ott, ahol azt kiváltottad, ők intézik ugyanis a különböző, a könyvbe beírt munkavégzések alapján az adók, társadalombiztosítási járulékok befizetéséről szóló igazolások kiállítást és a megfelelő helyre valé továbbítását. A könyvecskét visszakapod, és akár újból munkét vállalhatsz.

Nagyon fontos még, hogy az AM könyv mindig Nálad legyen, ha munkét végzel, és hogy abba a napi munkavégzést a munkáltatódnak be kell jegyeznie (ez csak egy sor kitöltése, igazán nem megerőltető!)

További fontos tudnivalé, hogy ellentétben a többi munkavállalóval, az AM könyvvel munkét végzőknek az éves minimálbért (433 333 Ft) el nem érő éves jövedelem esetén nincs adóbevallási kötelezettségük.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)