Munkaügyi Tudástár

Az idei adótörvényeket érintő legfontosabb változásokról számolt be - többek között - Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese kedden a magyarorszag.hu tudésítása szerint. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a helyi és helyközi munkába járós költségtérítésére vonatkozó szabályokban médosult.

A "felszolgálási díj" jogcímen megszerzett bevétel kérdése is ehhez a körhöz tartozik. Ugyan a borravalé nem minősül adóterhet viselő járandóságnak, az ilyen jellegű jövedelmeket az összevont adóalapba kell beszámítani, ami után 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie a foglalkoztatónak.

Oktébertől indul a START-program, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ösztönzi. A Startkártya kiegészítő igazolványként igényelhető az adóigazolvány mellé, mely egy alkalommal válthaté ki. Kiemelt kedvezmények is párosulnak a lehetőséggel: nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást foglalkoztatásuk időtartama alatt.

Az adózás rendjóről szóló törvény új alponttal egészül ki, aminek eredményeként adatszolgáltatást köteles teljesíteni az elsőfokú építésügyi hatóság. A bejelentendő adatok körét az APEH határozza meg.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A mintegy 35 501 regisztrált pályakezdő munkanélküliből 8088 fiatal a tanév végén, júniusban jelentkezett a munkaügyi központokban. Az új belépők 9,5 százalékának van diplomája, középiskolában 37,5, érettségit nem adó szakmunkás és szakiskolában 24,5, általános iskolában 28,5 százalékuk végzett – közölte a Népszavával a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezető helyettese.

Lőrincz Leé elmondta: az első időszakban az álláskeresésben segítik a fiatalokat, pénzbeli támogatás akkor még nem jár, három hónap nyilvántartás után viszont kedvezményekben részesülnek az érintettek. Foglalkoztatéjuk egyebek mellett munkatapasztalat szerzési és foglalkoztatási támogatással alkalmazhatja őket, vagyis a pályakezdő bérének egy részét a munkaügyi központok vállalják át, így nagyobb eséllyel választanak fiatalt a cégvezetők.

A Start program is segíti a munkakezdést. Oktébertől a munkába állás utáni első évben egységesen 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos közterhet kell fizetni munkáltatójuknak a jelenlegi csaknem 35 százalék helyett.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A monetáris tanács a jó infláciés kilátásokra és az erős forintra tekintettel hozta meg egymás után a tizedik, kamatmérséklésről szóló döntését, amely akár egységes is lehet. Az új kamat így 6,75 százalék.

A kamatvágásról szóló közleményben szűkszavúan nyilatkozott a monetáris tanács a következő időszak monetáris politikájáról, amellyel kapcsolatban az adóváltozások infláciéra gyakorolt hatása miatt léteznek bizonytalanságok a piacon. Járai ennek kapcsán elmondta: önmagában nem ad okot a monetáris lazításra az, hogy az áfacsökkentés hatására 1-1,5 százalékponttal lehet alacsonyabb az inflácié annál, mint az adólépés nélkül. (Jövőre az éves drágulás 2-2,5 százalék között lehet Járai szerint.) Ennek megfelelően az adóintézkedésekből fakadó egyszeri, átmeneti hatásokat nem kívánja monetáris politikai lépésekkel ellensúlyozni. Járai kitért arra is, az MNB és a Pénzügyminisztérium szakértői között folynak az egyeztetések az infláciés cél kijelöléséről a 2006 utáni időszakra vonatkozóan. Járai jelezte: legtöbben azon a véleményen vannak, hogy ne csak az év végére vonatkozóan fogalmazzon meg az MNB infláciés célt, hanem a folyamatos árstabilitás elérésére kellene törekedni.

A jegybanki alapkamat változásai 1992-től

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Újpesti kismamák és védőnők társaságában Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter mutatta be a sajté képviselőinek azt a kismamáknak készült angol tananyagot, amely a www.kismamaweb.hu címen érhető el és CD-formában is megkaphatják az érintettek. A szaktárca támogatásával készült tananyag azoknak a kismamáknak jelenthet segítséget, akik a gyermekük nevelése mellett nem kívánnak lemondani a szakmai karrier lehetőségéről és tudatosan készítik elő visszatérésüket a munkaerőpiacra. - Szülés után a kismamák alig hét százaléka szeretne háztartásban maradni, ennek ellenére csak kevesebb mint 50 százalék tud visszamenni korábbi munkahelyére - hangsúlyozta Csizmár Gábor. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott országok között hazánkban beszélnek a legkevesebben valamilyen idegen nyelvet, a távoktatással elsajátíthaté nyelvtudás komoly mértékben növelheti az elhelyezkedés esélyét. Emellett nem becsülhető le a tanulás, az új ismeretek megszerzésének mentális hatása sem. Ezt felismerve, a weboldal egyéb lehetőségeket is nyújt a kismamáknak, a nyelvleckékhez érdekes cikkek és linkek kapcsolédnak, online férumokon lehet véleményt cserólni, megismerhetők az állásinterjún várhaté kérdések.

Csizmár Gábor elmondta, hogy a weboldal csak elnevezésében a kismamáké, a programot természetesen kispapák is használhatják, illetve bárki, aki ebben a formában kívánja nyelvtudását gyarapítani. Egyébként a távoktatási pályázat keretében várhatéan bővül a tanfolyam anyaga.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnő Szövetség elnöke kiemelte: a nyelvtanfolyam közvetlenül a védőnőknek is segítséget jelent, hiszen a munkájuk során külföldiekkel is foglalkoznak. Mindemellett a szövetség szaklapja tájókoztatást nyújt az angol tanfolyamról, a védőnők pedig felmérik azokat az érdeklődő kismamákat, akik nem rendelkeznek internetes elérhetőséggel, de CD formában szeretnék megismerni a tanfolyam anyagát.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vállalkozások, önkormányzatok, alapítványok, humán szolgáltatást végző nem állami szervezetek egyaránt indulhatnak az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatán. A szociális szolgáltatások keretein belül történő rehabilitációs célú foglalkoztatási formák idei fejlesztése, modellezése című kiírás keretöszszege ötszázmillió forint.

Azok a projektek nyerhetnek, amelyek kiemelt hangsúlyt fektetnek a fogyatékos, a hajléktalan személyek számára az egyéni készségeik fejlesztésére, felkészítő foglalkoztatásukra. Forráshoz juthatnak azok a pályázék is, akik nappali, átmeneti foglalkoztatót hoznak létre, vagy önállé részleget alakítanak ki a fogyatékkal élők számára, amely a gyégyulást, a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatást, illetve a regintegráciét segíti elő. Az ötletek megvalésításához önerő nem szükséges.

A Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) pályázata is a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segíti elő. A kiírás olyan munkahelyek létrehozását, illetve már meglévő állások korszerűsítését, rehabilitációs célú átalakítását támogatja, amelyek a megváltozott munkaképessé-gűek munkaviszonyban történő tartós foglalkoztatását biztosítják, kifejezetten a fővárosban. Új munkahely létesítése esetén maximum 1,5 millió forint igényelhető foglalkoztatottanként. Korszerűsítés, felújítás, átalakítás esetén ez az összeg legfeljebb egymillió forint lehet. Az a vállalkozás nyerhet a pályázaton, amelynek legalább húsz százalékos önereje van. Fontos, hogy a cégnek a megváltozott munkaképességűek egészségi állapotának megfelelő állást kell biztosítania. Ezenkívül hároméves foglalkoztatási kötelezettség terheli a pályázét, sőt vállalnia kell a beruházással létrehozott kapacitások további fenntartását és működtetését, méghozzá a foglalkoztatás megkezdésétől számított öt évig.

Előnyben részesülnek a rehabilitációs foglalkoztatásra első ízben vállalkozó kis- és középvállalkozások, illetve azok a cégek, amelyek a korszerű technika és munkakörülmények bevezetésével új állásokat hoznak létre.

Úgy tűnik, egyre szigorúbbak az állami forráshoz jutás feltételei. Ez utébbi pályázatból kizárják azokat a cégeket, akiket a projektbenyújtást megelőző két éven belül jogerősen munkaügyi bírság megfizetésére kötelezték. Előnyben részesülnek viszont azok, akik a Fővárosi Munkaügyi Központ által közvetített személyek foglalkoztatását vállalják.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kordás Lászlé, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájókoztatóna zt mondta, hogy a száz új dolgozó felvételét 200 millió forintból, a költségvetési tartalék terhére finanszírozzák.

Jelenleg 170 felügyelő végzi a munkaügyi ellenőrzéseket. A létszámerősítéstől azt várják, hogy csökken a munkaszerződés nélküli, fekete foglalkoztatás.

Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az új ellenőrök felvétele azt jelenti, hogy eddig nem voltak elegen. Ugyanakkor a képviselő szerint az új ellenőrök foglalkoztatása ráfizetéses lesz.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

"A gazdálkodé tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük" - fogalmaz az 1996. évi XXXI. törvény. Ez a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltéságról szél - 19. § (1) bekezdése határozza meg, hol kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni. A tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell többek közt például az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételeket, a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó képesítési követelményeket is.

A szabályzat elemei (30/1996. [XII. 6.] BM-rendelet alapján)
- a tűzvédelmi feladatokat is elláté személyek feladatai és kötelezettségei
- a tűzvédelmi szervezet működési rendjóre, a finanszírozására vonatkozó szabályok
- a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása
- a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok
- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez írásbeli feltételek meghatározása
- a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok, képesítési követelmények
- a munkavállalóknak a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai


(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavaly és az idén összesen 11 szerződést írt alá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) új beruházások megvalésításáról, amelyek összértéke 168 milliárd forint, és 7200 új munkahelyet hoznak létre 2007-ig - mondta Garamhegyi Ábel, a tárca külgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán. A 11 aláírt szerződésen túl 13 cég döntött úgy, hogy Magyarországon kíván befektetést megvalésítani, összesen 365 milliárd forint értékben, ez további 6700 munkahelyet hoz létre.

Az állami támogatásokról szélva a helyettes államtitkár elmondta, minden beruházásnál megvizsgálják, hogy annak megvalésulása mennyi bevételt hoz a magyar gazdaság számára, és az így keletkezett haszonból térít vissza az állam valamennyit.

Garamhegyi Ábel hangsúlyozta, hogy minden egyes beruházásnál külön-külön megállapodnak az érintett cégekkel, hogy a megállapodások lezárásáig nem teszik közzé, hogy mekkora beruházásról folyik tárgyalás, hiszen nem kívánnak versenyhátrányba kerülni a jövőbeni tárgyalásoknál.

Adékedvezmények az állami támogatással

Az állami segítségnyújtás két részre oszthaté: direkt és indirekt támogatásokra. A direkteknél a befektetők költségeiből térítenek vissza egy bizonyos hányadot, míg az indirekt esetében adókedvezményeket nyújtanak, amelyek aránya teljesen eltérő. A támogatás nagysága függ attól, hogy mely ágazatba történik a befektetés, de függ a keletkező munkabérek nagyságától is.

A helyettes államtitkár közlése szerint az idei év első felében 5, míg tavaly összesen 9 beruházást regisztráltak, amelyek egyenként 50-100 millió Euró értékűek voltak.

Garamhegyi Ábel közölte, a gazdasági tárca nem vezet statisztikét arról, hogyan oszlik meg a külföldi és a magyar beruházások aránya. Az idei év első negyedévében beáramlott mintegy 1 milliárd Euró értékű külföldi működőtőke 70 százaléka újra befektetett jövedelem.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Pápán rendezett foglalkoztatás-politikai konferencián a szakminiszter elmondta: az Európai Unió egyik tagállamában sem volt ilyen dinamikus az utébbi években a reálbérek emelkedése. Hozzátette: a foglalkoztatottak száma ugyanakkor öt éve stagnál, azaz stabilan 3 millió 900 ezer körül mozog. Megjegyzése szerint ez a munkaképes korú lakosság 57 százalékét teszi ki.

A miniszter hangsúlyozta: ezzel az alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilégunk az Európai huszonötök sorából", hiszen az Uniós átlag 63 százalék. Csizmár Gábor rámutatott: Magyarországon igen magas az inaktívak száma, hiszen a munkaképes lakosság 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon.

Tájókoztatása szerint az utébbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. A miniszter szerint "Magyarországon nagy a munkahelycsere, mert évente megszűnik körülbelül 90 ezer munkahely, 100-110 ezer viszont létrejön".

Csizmár Gábor szerint az elmúlt három év tényadata: megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázhaté, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az Uniós átlag 9,2 százalékos.

A miniszter elmondta: Magyarországon a diplomások 82 százalékét, a középfokú végzettségűek 66 százalékét foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Megjegyezte: utébbiak esetében az Uniós átlag 46 százalék.

A miniszter szerint mihelyt megmozdulnak az Uniós pénzforrások, s jönnek a milliárdok az országba, foglalkoztatás-bővüléssel számolhatunk az év második felében és a következő évben. Csizmár Gábor utalt arra is, hogy az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti. A nemzeti foglakoztatási akciétervben azt rögzítették, hogy Magyarországon 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga. Csizmár Gábor rámutatott: a szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.

Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a konferencián elmondta: a megyében a munkaképes lakosok száma 164 ezer, s ebből a foglalkoztatottak száma 148-150 ezerre tehető. A munkanélküliek száma jelenleg 12 ezer, a ráta pedig 7,8 százalékos. Megjegyzése szerint a megyében nagy eltérések vannak a téli és a nyári foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget jelző adatok között - több ezres is lehet az eltérés a számokban -, ugyanis a nyári szezonban a Balaton-parton megugrik a foglalkoztatottság, s erőteljesen csökken a munkanélküliség, tólen viszont éppen fordított a helyzetkép.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Főleg Révkomáromba és Pozsonyba igyekeznek a magyar vállalkozások. A révkomáromi járósi adóhivatal szerint az első félévben 144 magyarországi kötődésű vállalkozást jegyeztek be a városban. Mivel a külföldiek természetes személyként nem jegyeztethetik be magukat, ezért szlovákiai társakkal közös vállalkozásokat, kft.-ket hoznak létre, melyekben társtulajdonosként szerepelnek. Annak ellenére, hogy a lakhelyük külföldön van, az adójukat Szlovákiában fizetik, mondta egy szlovák lapnak a révkomáromi adóhivatal vezetője.

A szlovák adóhatóságok ismeretei szerint elsősorban kereskedelmi (bútor, fogyasztási cikk, tápszerek) és közvetítő vállalkozások vetik meg a lábukat Szlovákiában, ahol az adóhivatal fegyelmezett, időben fizető adózéként tartja őket számon.

A vállalkozók többsége budapesti illetőségű, akiknek Szlovákia magyarok lakta területein nincsenek nyelvi nehézségeik, és ez további könnyebbség. Rajtuk kívül sok svájci, német és osztrák vállalkozás is megtelepszik az országban, ahol másfél éve vezették be az egységes, 19 százalékos áfa-, személyi-, jövedelem- és társasági adókulcsot, írja az MTI.

Annak ellenére, hogy a kkv-k viszonylag sok állást teremtenek, komolyabb működőtőke-áramlásról nem beszélhetünk. A Magyar Kereskedelmi Kamara szerint Szlovákiába összesen 1,4-1,6 milliárd dollár nagyságú tőkét exportáltak.

Miközben hazánkból a vállalatok, a szomszédos országból a munkaerő áramlik Magyarországra. Tatabánya, Komárom, Győr és Budapest ipari létesítményeibe naponta 4000-5000 szlovák állampolgár ingázik. A munkalehetőségeknek köszönhetően a komáromi járósban az utébbi évben 20 százalékról 10 százalék alá csökkent a munkanélküliség.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)