Munkaügyi Tudástár

Gyurcsány Ferenc a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén közölte: a szakképzettséggel nem rendelkezők havi 63 ezer forintot, a középfokú végzettségűek 69 300 forintot, a diplomások pedig 75 600 forintot kapnának. A miniszterelnök jelezte azt is, hogy szeretnék megnövelni a minimálbér összegét, és többlépcsős rendszert vezetnének be, amelyben a szakképzettebb munkaerőnek magasabb minimálbér járna.

A minimálbér és a főiskola vagy egyetem utáni kezdőbér, azaz a diplomás minimálbér régéta létezik, aránya a kilencvenes évek elejón többé-kevésbé 1:2 volt. A magasabb bérrel azt honorálták, hogy a főiskolát vagy egyetemet végzett "befektetett" tanulásba.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Pest megyei székhelyű gazdasági szervezetek egy esztendő alatt 234 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Az építőipar teljesítménye is emelkedik - a fejlődés motorja a fővárosiak kiköltözése az agglomerácié településeire.

A foglalkoztatottak száma meghaladja a 466 ezret, s csupán 3,8 százalék a munkanélküliségi ráta. Ugyanakkor a megye egyes térségei között jelentős különbségek vannak. A fővároshoz közeli településeken szinte mindenki el tud helyezkedni. Azonban például Nagykéta, Cegléd környékén, valamint az Ipoly völgyében a kívánatosnál kevesebb a munkahely. A szakképzettséggel nem rendelkezők - akik között különösen sok a roma származású - ebben a térségben is nehezen boldogulnak. Ugyanakkor a keresett szakmákban Pest megyében rövid időn belül sikerrel járhat az álláskereső. A munkáltatók tavaly több mint negyvenötezer üres álláshelyet jelentettek be.

Munkahelyteremtésre, a munkanélküliek átképzésére és segélyezésére milliárdokat fordítanak. A munkahelyteremtő beruházásokat 113 és fél millió forinttal támogatták, foglalkoztatási rehabilitáció céljára 112 millió forintot fordítottak. Képzésre 34 milliót, bértámogatásra 20 és fél milliót, közhasznú foglalkoztatásra 60 milliót költöttek. Az Integrált Roma Foglalkoztatási Programba 653 embert sikerült bevonni. A munkaügyi központ közreműködésével ismeretfelújíté képzésben száztizenhatan vettek részt, 333 jelentkezőnek sikerült munkahelyet találnia.

A Pest Megyei Munkaügyi Központ sikeres volt a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében meghirdetett Esély Eurépában pályázaton: mintegy kétmilliárd forintot nyertek el, amely lehetővé teszi, hogy a következő két évben 1625 hátrányos helyzetű embert vezessenek vissza a munkaerőpiacra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A FigyelőNet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint nem sérti meg az Alkotmányt a kormányfő ötlete. Eszerint 63 ezer forint lenne az alapfokú, 70 ezer forint a középfokú, és 77 ezer forint a felsőfokú végzettségűek minimálbére. A differenciálás pedig felveti a kérdést: érvényesülhet-e így az egyenlő munkáért azonos bért alkotmányos elv.

"Ez nem vet fel alkotmányossági aggályokat, mivel a már eddig is működő, a rendes és diplomás minimálbér közti különbségtételen alapulé rendszer továbbfejlesztése lenne. Ráadásul az egyenlő munkáért egyenlő bért elv nem alanyi jog, hanem állami célkitűzés" - mondta Kolláth György alkotmányjogász a FigyelőNetnek. Hozzátette, a minimálbér nem a tényleges kereset, nem egy fix ár.

"A rendszer teteje nyitott, a minimálbér csak annyit tesz, hogy ennél kevesebbet nem kaphatnak, de többet igen" - hangsúlyozta a FigyelőNet kérdésére Bragyova Andrés alkotmányjogász is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az építőipari feketemunka visszaszorítását célzé törvényjavaslatot, amely a munkaügyi ellenőrzésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a közbeszerzésekről szóló jogszabályt médosítja. A javaslatot a képviselők 198 igen, 125 nem szavazat, és öt tartózkodás mellett fogadták el, valamint határoztak arról is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A miniszteri expozé szerint a törvény hatálybalépése nyomán csökken a munkavállaló kiszolgáltatottsága, javul az építkezések pénzügyi morálja, a megbízhaté cégek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, igazságosabbá válik a közteherviselés, és nő az építőipar társadalmi megbecsülése.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mintegy 60 ezerrel több munkanélküli volt 2005 március-május időszakban, mint egy évvel korábban. Ebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 886 ezer fő, a munkanélkülieké 303 ezer volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - írja a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. Ezzel szemben 2004 hasonlé időszakában a munkanélküliség 5,8 százalék, s a munkanélküliek száma 241 ezer volt. Nem nőtt viszont a munkanélküliség az idei év előző hónapjaihoz képest.

A 2005 március–májusi időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak 64,6 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak a felvétel fogalmi rendszere szerint.

A 3 millió 886 ezres foglalkoztatotti létszám lényegében megegyezik az előző év azonos időszakival - ekkor 3,89 millióan tartoztak a foglalkoztatottak közé.

Statisztika

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A cégek egész évben kínálnak pozíciókat a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, és a kétkezi munkák mellett egyre inkább számítanak a szakmai tudásra is.

Magyarországon a becslések szerint országosan százezer diák keresi fel az iskolaszövetkezeteket és vállal munkét. A nyári csúcsidőszak június közepétől kezdődik, ekkor jellemzően a középiskolások rohamozzák meg a diákszövetkezeteket. Ilyenkor körülbelül nyolcszor-tízszer annyi érdeklődő keresi fel az irodákat, mint máskor. Ez azt jelenti, hogy napi ötszáz-ezer munkét kereső diák jelentkezik egyetlen helyen.

Általánosságban elmondhaté, hogy a hazai fiatalok körében a jól fizető és a nagyobb egyéni szabadságot adó munkák a népszerűek, illetve az olyan tevékenységek, amelyekben szakmai ismereteiket kamatoztathatják. Ennek megfelelően keresettek az irodai, adminisztratív munkák, a fordítás, a tolmácsolás és a műszaki ismereteket igénylő feladatok.

A nagyobb iskolaszövetkezetek több ezer partnerrel tartják a kapcsolatot, és évente úgy 100-150 cégnek közvetítenek ki diákokat. A megrendelők köre igen széles: a multinacionális cégektől kezdve megtalálhatéak a magyar kis- és közepes vállalkozások is.

Gyorsan, de kevés pénzt

Diákmunkával nem lehet nagyon nagy összegeket zsebre vágni, azonban a bruttó és a kézhez kapott, nettó összeg között nincs nagy különbség. Ötvenezer forintig a bruttó bérből egy százalékot vonnak le, e felett pedig 19 százalék adó terheli a diákmunkával keresett összeget. Az iskolaszövetkezetek azonban elintézik az adminisztratív feladatokat, és ami a legfontosabb: az elvárásoknak megfelelő teljesítés esetén kezeskednek a munkabér kifizetéséről, akkor is, ha a megbízé esetleg nem fizet.

A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutédja) által készített "Ifjúság 2004" gyorsjelentés szerint az oktatásban részt vevő fiatalok mintegy kétharmada dolgozik a tanulás mellett.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaügyi tárca az előző évekhez hasonléan az idén is meghirdette a munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő központi programot. Kiemelt figyelmet fordított a hátrányos helyzetű térségekben a vállalkozások által megvalésítandé beruházások támogatására, minél több új munkahely kialakítására.

A pályázaton, a benyújtás időpontjában még el nem kezdett beruházásokkal, Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt. A vissza nem térítendő támogatás keretében - meghatározott normatívák alapján - az építési jellegű, valamint új gépek, berendezések, technolégiák beszerzése során felmerült költségek számolhaték el.

A 2005. március 2-án meghirdetett pályázatra a megyei/fővárosi munkaügyi központok az április 29-ig tartó beadási határidőig összesen 225 pályázatot fogadtak be, összesen több mint 3,3 milliárd forint támogatási igénnyel.

A 166 formailag megfelelő pályázat támogatására összesen 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amely Európai Uniós támogatást nem tartalmaz. Ebből a keretösszegből 68 pályázé részesült támogatásban. A nyertes vállalkozások 1704 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 1044 munkanélküli (61,2 %) tartós időtartamú foglalkoztatásához nyertek el vissza nem térítendő támogatást.

Nyertesek listája

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az első négy hónapban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal, a nettó 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - derül ki a KSH adataiból. Az inflácié az első négy hónapban 3,7 százalékos volt, ennek alapján a reálkeresetek 8,3 százalékkal nőttek. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 776 ezer volt ebben az időszakban, annyi, mint egy évvel korábban.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Azok a szlovák munkanélküliek, akik három hónapnál régebben regisztráltatták magukat munkanélküliként, utazási hozzájárulást kapnak, ha Magyarországon, Ausztriában, Csehországban vagy Lengyelországban vállalnak munkét.

Nem okozhat gondot a magyar munkaerőpiacon az a legfeljebb 1500 szlovák munkavállaló, aki a szomszédos állam új ösztönző munkaügyi intézkedése eredményeként jön majd Magyarországra dolgozni - közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hétfőn.

A szlovákiai munkaügyi intézkedésről a tárcánál elmondták, az ottani Munka, Szociális és Családügyi Központ kísérleti programot indított. Ennek célja, hogy a szlovák határ menti területeken a munkavállalók mobilitását növelje. Azok a szlovák munkanélküliek, akik három hónapnál régebben regisztráltatták magukat munkanélküliként, utazási hozzájárulást kapnak, ha Magyarországon, Ausztriában, Csehországban vagy Lengyelországban vállalnak munkét.

Az utazási hozzájárulás összege 2000 szlovák korona, ezt legfeljebb három alkalommal kérheti a munkavállaló. A kísérleti program a jövő év áprilisában fejeződik be. Szlovákiában - a magyarországinál sokkal magasabb - 17-18 százalékos a munkanélküliségi ráta.

A szlovák számítások szerint az utazási segítséget körülbelül 4000-en veszik majd igénybe. Valészínűsíthető, hogy e négyezer munkavállalóból 1000-1500 jön majd Magyarországra.

Ez nem az a nagyságrend, amely megrengeti a magyar munkaerőpiacot. Ennek ellenére a szaktárca elemzi majd a tényleges helyzetet, főként Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében.

Mivel a szlovák munkaerő kölcsönző cégek által Magyarországra kölcsönzött szlovákoknak jelenleg nem kell regisztráltatniuk magukat, arra csak becslések vannak, hogy összességében milyen létszámban dolgoznak Magyarországon. Azoknak, akik közvetlenül a magyarországi céggel állnak munkakapcsolatban, regisztráltatniuk kell magukat. Az ő számuk a május végi adatok szerint mintegy 12 ezer volt. A munkaerő kölcsönzők által kölcsönzöttekkel együtt viszont ez a szám elérheti a szaktárca szerint a 25 ezret.

Az Európai Unió új tagállamaiból érkező munkavállalóknak, valamint azon tagállamok állampolgárainak, ahol a magyarok is szabadon vállalhatnak munkét, nem kell munkavállalási engedély, csak regisztráltatni kell magukat. A regisztráciés adatok szerint a legtöbb szlovák munkavállaló, több mint 7200 Komárom-Esztergom megyében vállalt munkét, de sokan dolgoznak Győr-Moson-Sopron, Pest és Négrád megyében is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

GKM elemzésének fő következtetése, hogy a magyar gazdaságot továbbra is a nyugat-Európai átlagot meghaladó ütemű, elsősorban a beruházások és az export által vezérelt növekedés jellemzi. Bár a tavalyinál mérsékeltebb ütemű nyugat-Európai növekedés mellett a magyar gazdaság is lassult az első negyedévben, a felzárkézáshoz szükséges (az EU-hoz viszonyított) pozitív növekedési ütemkülönbség változatlan maradt.

A kiadvány legfontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze:

A magyar gazdaság az első negyedévben (a 2004. évi szökőnap torzíté hatását kiszűrve) 3,5%-kal növekedett, ami bár elmarad a tavalyi, 4% fölötti növekedéstől, beleillik az Európai Unió lassulé trendjóbe.

Az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó hazai növekedést elsősorban az újra lendületesen bővülő beruházások és a továbbra is gyorsan növekvő kivitel hajtják, miközben a fogyasztás dinamikája mérsékelt maradt az első negyedévben.

A nyugat-Európai kereslet szűkülése nyomán az első negyedévben mérséklődött az ipar lendülete, de a kedvező áprilisi előzetes adat optimizmusra ad okot. Az építőipar két számjegyű ütemben bővült az első negyedévben.

Bár a munkanélküliségi ráta 7% fölé emelkedett, ez nagyobb részben a korábban gazdaságilag inaktívaknak a munkaerőpiacon valé újbóli megjelenésének köszönhető, amit a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaerő-piaci aktivitás fényében pozitívan kell értékelni. E mellett folytatódik a versenyszféra alkalmazotti létszámának emelkedése, miközben a közszféra tovább zsugorodik.

Az áruexport dinamikája változatlanul két számjegyű, és a külkereskedelmi termékforgalom hiánya jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az inflácié év elejón több évtizedes mélypontra csökkent, és a dezinflácié tartósságát jelzi, hogy a maginflácié 3% alá mérséklődött.

Kiadvány

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)