Munkaügyi Tudástár

Eurépában többet kell dolgozni, rugalmasabbá kell tenni a munkaügyi törvényeket és bátorítani kell az innováciét, hogy a kínai vállalatok által támasztott verseny miatt ne vesszenek el tömegesen munkahelyek - szögezték le vállalatvezetők a franciaországi Aix-en-Provence-ban tartott hétvégi tanácskozásukon.

A vállalati szakemberek megállapításai szerint Kína már messze nem csak az olcsé munkaerő forrása a nyugati cégek számára. Mára a kínai cégek komoly versenytársat jelentenek a magasabb szakképzettséget igénylő termékek tömeges előállításával. A kínaiak készek az új szaktudás elsajátítására, s ezért képesek a nagyobb szakmai ismereteket kíváné munkafolyamatok elvégzésére is.

A kínai munkaerő nagy előnye, hogy rugalmas, ott senki nem követeli a 35 érás munkahetet, "ők dolgozni, és keresni akarnak" - érvelt James Nicol, a brit Tomkins gépipari cég vezérigazgatója. Nicol szerint a megoldés az innovácié, s e tekintetben Eurépában jelentős tartalékok vannak.

Hank McKinnell, a világ legnagyobb gyégyszergyárának, a Pfizernek a vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai gyégyszeripar valamikor élen járt az innováciéban, s nem ülhet a babérjain. A 60-as években úgy tekintettek Eurépára, mint a világ "gyégyszeres fiékjára", de manapság ez az előnye eltűnőben van. Megfogalmazása szerint nem az Európai Unió alkotmányáról kell vitatkozni, hanem az embereket kell visszavezetni a munka világába - olvashaté az MTI-n.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet korábbi tanulmánya arra mutat rá, hogy a kínai, indiai és egyéb alacsony bérű országokba irányuló termeléskihelyezés által okozott munkahely-veszteségek nem igazolhaték.

Térségünk országainak bérszínvonala Kínáét és Indiáét jelentősen meghaladja. Az Eurépában alacsonynak számító bérek csábíténak tűnnek, ha Kína vagy India fizetéseihez hasonlítjuk őket: míg például egy kínai munkás átlagos bére havi 150 dollárt tesz ki, addig Csehországban ötször ennyit kap egy hasonlé státuszú dolgozó.

Az ázsiai ország minden területen nagyszabású tervekkel nyomul előre, a hazai cipőpiacon például totális kínai hatalomátvétel történt. A kínai áruk dömpingje megállíthatatlan, a még működő üzemek számára a túlélést az egyedi, minőségi termékek gyártása jelentheti.

Kína - amelyet a leggyorsabban növekvő piacként szoktak emlegetni - ambíciéinak kedvez, hogy a 2008-as olimpiát Pekingbenrendezik meg. Az Adidas-Salomon, amely elnyerte a következő ötkarikás játékok hivatalos partnere címet úgy nyilatkozott, hogy Kína kiemelten fontos számukra, ahol a fogyaszték körében az eddigieknél is népszerűbbé kívánják tenni márkáikat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár szerint az EU egyik tagállamában sem volt ilyen dinamikus az utébbi években a reálbérek emelkedése. Hozzátette: a foglalkoztatottak száma viszont öt éve stagnál, a munkaképes korú lakosság 57 százalékét teszi ki.

Ezzel az igen alacsony foglalkoztatási szinttel kilégunk az "Európai huszonötök" sorából, hiszen az Uniós átlag 63 százalék. Hazánkban az utébbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. A miniszter szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az Uniós átlag 9,2 százalékos.

EU foglalkoztatási célja az, hogy 2010-re 70 százalékos foglalkoztatási szintet érjen el. Ehhez képest mi le vagyunk maradva, mert a nemzeti foglakoztatási akciéterv szerint hazánknak 2013-ra kell elérni a 65 százalékot, ami az EU jelenlegi átlaga. Munkaügyi szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Július 12-ig kell befizetni a második negyedévi bevételek után az egyszerűsített vállalkozói adó előlegét. Május végéig 41,9 milliárd forintot fizettek be az eva hatálya alá tartozé vállalkozások, szemben a tavaly első öt hónapi 28,4 milliárddal.

A várakozások szerint az evakörbe tartozé vállalkozások 18-20 milliárd forintot utalnak át most az Adé-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számlájára a második negyedévi bevételük után. Május végéig az idei évre tervezett 75,3 milliárd forintos költségvetési evabevétel közel 56 százaléka teljesült, s ha az év hátralévő részében befolyik a prognosztizált további 36-40 milliárd forint - az idén még októberben kell evaelőleget fizetni -, akkor összesen 78-82 milliárd bevételt könyvelhet el az evából az APEH az idén.

Százezer evás vállalkozó

Tavaly 67 milliárd forint adót fizettek az evás vállalkozások, míg 2003-ban, az indulás évében 31 milliárd forint adóbevételhez jutott az evások révén a költségvetés. Ebben az évben már mintegy százezer egyéni és társas vállalkozó működik az eva szabályai szerint, számuk tavaly 82 000, 2003-ban 59 000 volt. Evakörbe azok az egyéni és társas vállalkozók léphetnek be, akiknek éves bruttó árbevétele nem éri el a 25 millió forintot.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli (akit ezután álláskeresőnek neveznek) milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni elhelyezkedése érdekében, erre milyen időtartamot tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg a keresett munkahelyre. A munkanélküli-járadékból is álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély lesz. Ez is kifejezi, hogy a járadékot az veheti igénybe, aki maga is aktívan részt vesz az álláskeresésben.

Új szabály, hogy a járadék első szakaszában, amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékét. Ez magasabb járadékot jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíjminimumhoz kötött felső határ. A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka a járadék, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedésre. A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. A járadékos idő legfeljebb háromnegyed év.

Azok, akiknek nincs meg az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egyéves munkaviszony, csak legalább 200 nap, azok a minimálbér 40 százalékét jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe. Ezt a segélyt kapják meg három hónapig - az ötven év felettiek hosszabb ideig - azok is, akik már kimerítették az álláskeresési járadékot.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Figyelőnek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat friss munkaerő-piaci felmérésére alapulé cikke szerint 2005-ben a szakképzett fizikai munkakörökben összesen tizenöt szakma iránt nő meg a kereslet, többek között cipészekre, fodrészokra, tetőfedőkre, műszerészekre lesz szüksége a cégeknek. A szellemi munkakörökben huszonkét szakma iránti kereslet növekedésre lehet számítani, például vegyészek, szakgondozék, villamos- és gépészmérnökök iránt mutatkozik egyre nagyobb igény.

Túltelített a biztosítási ügynöki pálya

A munkaügyi központok tapasztalata szerint villamosmérnökökre, általános és szakorvosokra, szerszámkészítőkre, bádogosokra, építészmérnökökre, kocsikísérőre és épületasztalosra van a legtöbb megyében kereslet. Nagy a kínálat viszont a mezőgazdasági gépszerelőkből, összesen nyolc megye munkaügyi központjának jelezték a munkadók, hogy sok a jelentkező ezekre a munkakörökre. Szintén túltelítettnek számítanak a bérelszámoléi valamint a bér- és társadalombizosítási ügyintézői állások.

Az ÁFSZ adatai alapján a legrosszabb helyzetbe a szakképzetlen fizikai munkások kerülhetnek. Közülük kizárólag kocsikísérőket keresnek idén a cégek az országos összesítés szerint.

Budapest, Pest, Fejór és Komárom megye pörög

Az ÁFSZ adatai szerint Budapesten, valamint Pest, Fejór és Komárom-Esztergom megyében van a legnagyobb mozgés a munkaerőpiacon, itt mutatkozik a legnagyobb hiány bizonyos szakmák képviselőiből. Bár például Komárom megyében sok túltelített munkakörről is beszámoltak a vállalatok. A legkönnyebb helyzetben a budapesti, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Vas és a Pest megyei munkavállalók vannak, mivel ezekben a régiékban jóval több a hiány-, mint a túltelített szakma, vagyis átképzések révén a munkanélküliek újabb esélyt kapnak az elhelyezkedésre.

Legrosszabb a helyzetük a Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élőknek van: a munkaügyi központok összesítése szerint a túltelített szakmák ezeken a területeken túlsúlyban vannak, míg hiány kevesebb szakemberből mutatkozik.

Bács-Kiskun, Négrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alig mozdul a munkaerőpiac, és a többi megyéhez képest itt kisebb munkaerő-piaci hiányról számolnak be a cégek, derül ki a Figyelő cikkéből.

A 2005-ös rövid távú munkaerő-piaci prognézishoz az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai 4492 hazai gazdálkodé szervezet vezetőjóvel készítettek interjút, felmérendő a felkeresett cégek várhaté elbocsátási, illetve létszámfelvételi szándékait. Így azonosították a hiány-, továbbá a változé pozíciójú, valamint túltelített szakmákat országos és megyei szinten.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök bejelentései szerint jövőre 36 százalékra csökken a személyi jövedelemadó felső kulcsa, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 1 500 000 forintos értékhatára 1 550 000 forintra emelkedik. Januártól differenciálédik és emelkedik a minimálbér is. A szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 63 ezer forint, a középfokú végzettségűeknél 69 300 forint, a diplomásoknál pedig 75 600 forint lesz a legkisebb munkabér 2006-ban.

A szakképzettség nélküli, minimálbért foglalkoztatott dolgozók január elsejótől az eddigi 49305 forintos nettó munkabérük helyett 54495 forintot vihetnének haza. A munkáltatók havi költsége a minimálbér változása miatt 6510 forinttal lesz több jövőre még úgy is, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás - a tavaly elfogadott adómódosítások értelmében - idén novembertől 3450 forintról 1950 forintra csökken.

A középfokú végzettséggel rendelkezők a 69 300 forintos legalacsonyabb bruttó munkabérből 59945 forintot kapnak majd kézhez. Ez a munkáltató oldalán közel 15 ezer forintos többletköltséggel jár, ha feltételezzük, hogy az érintett dolgozót idén az egységesen 57 ezer forintos minimálbérért foglalkoztatták.

A kormány által bejelentett módosítások elfogadása esetén a diplomásoknak havonta legalább nettó 65394 forintot kell keresniük, feltéve, ha a minimálbér adómentességét továbbra is biztosítják a differenciálédé minimálbér mindegyik kategériájában. Egy főiskolát végzett dolgozó minimálbéres foglalkoztatása 23331 forinttal kerül majd többe a munkáltatójának jövőre.

A járulékmértékek az eddigi elképzelések szerint 2006-ban nem változnak. A kormány ugyanakkor a munkáltatók által fizetendő 29 százalékos társadalombiztosítási járuléknak 2007-ben a 3 százalékos, 2009-ben pedig további 2 százalékos csökkentését tervezi.

A személyi jövedelemadó kapcsán 50 000 forintos emelést jelentett be Gyurcsány Ferenc az adókulcsok közötti értékhatár tekintetében. Januártól tehát 125 000 forint helyett 129 166 forintos bruttó munkabér felett kell majd a magasabb adókulccsal adózni. A felső adókulcs két százalékkal történő csökkentése 150 000 Ft-os munkabér esetében mindössze havi 3000 forint megtakarítást eredményez a munkavállalóknál.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szervezet általános igazgatás (jogi vagy államigazgatási végzettség), számvitel, pénzügy (jogi vagy számviteli végzettség), hatósági feladatok (jogi végzettség), valamint rendszeradminisztrácié és rendszerinformácié területére (informatikus szakirányú végzettség) várja a felsőfokú végzettségű fiatalokat. A foglalkoztatás időtartama 9–12 hónap, a fizetés mértéke minimum havi bruttó 90 ezer forint. A pályázatokat július 15-ig várja a szervezet.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A köztársasági elnök előtt van a kormány Száz lépés programjának első 5 munkaügyi jogszabálya, amelyeket a parlament már elfogadott - olvashaté az Országgyűlés honlapján. Az első jogszabály a pályakezdők foglalkoztatását segíti elő. E szerint azok minősülnek pályakezdőnek, akik 25 év alattiak, felsőfokú végzettségűeknél 30 év a korhatár. A fiatalnak ki kell váltaniuk az erre a célra rendszeresített startkártyát, aminek alapján veheti igénybe az őt foglalkoztató munkadó a kedvezményeket. A startkártya kétéves érvényességi ideje alatt a fiatal több munkadónál is dolgozhat.

Kedvezmények a pályakezdő után

A munkadónak nem kell például kifizetnie a fiatal után a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 29 százalékos társadalombiztosítási, illetve a 3 százalékos munkadói járulék helyett az első évben 15 százalékos, a második évben 25 százalékos járulékfizetési kötelezettség terheli. Ezt a kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig vehetik igénybe.

A második jogszabály lehetőséget ad majd arra, hogy elbocsátás helyett a munkadó a nyugdíj előtt állé dolgozóknak a Munkaerőpiaci Alap által támogatott részmunkaidős foglalkoztatást ajánljon fel. Az alap a 8 érás munkaidő szerinti társadalombiztosítási járulékra egészíti ki a részmunkaidős járulékot, így a nyugdíjazás feltételei nem kedvezőtlenebbek.

Álláskeresési segély

A harmadik jogszabály alapján a felnőttek képzésével foglalkozó intézmények csak akkor kapják meg a támogatást, ha gondoskodnak a képzésbe vontak elhelyezéséről, továbbfoglalkoztatásáról. A negyedik jogszabály szerint magánszemélyeknél és kiemelten közhasznú társaságoknál évente 120 nap helyett 200 napig dolgozhatnak majd munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel. Az ötödik javaslat a jelenlegi munkanélküliek járadéka helyett bevezeti az álláskeresési segélyt. Az álláskeresési járadék a folyósítás első részében a mostani járandóságnál magasabb felső összeget érhet el a munkanélküli, de ezért aktív, cselekvő közreműködést követel meg tőle a munkaügyi kirendeltség. Az is újdonság, hogy aki a jogosultsági idő kimerítése előtt elhelyezkedik, a hátralévő járadék felét egy összegben megkaphatja. Ez is a mielőbbi elhelyezkedésre ösztönöz.

15 lépés a munka világában

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

gazdasági versenyképesség operatív program keretében június 30-ától indult pályázat (gvop-2005-2.3.2), célja a kis- és középvállalkozások (kkv) közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében olyan, területileg koncentrált vagy ágazatilag, szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (például franchise, kisvállalkozói, beszerzési társaságok) fejlesztésének elősegítése, amelyek meghatározott termékek előállítási (szolgáltatások nyújtása), beszerzési, értékesítési feltételeit kívánják kedvezőbbé tenni.

Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás a projekt elszámolhaté összes költségének legfeljebb 50 százaléka lehet, de maximuma a hálézati tagok számának függvénye. Három–öt tag esetén hálézatonként 40 millió forint, ezen belül az ingatlanépítés, -bővítés, -fejlesztés költségeire nyújtott támogatás nem haladhatja meg azonban sem a 25 millió forintot, sem az említett költségek 50 százalékét. Hat vagy annál több hálézati tag esetén hálézatonként a támogatási maximum 60 millió forint, de ezen belül az ingatlanépítés, -bővítés, -fejlesztés költségeire 35 millió forint, illetve 50 százalék lehet. A támogatásból legfeljebb ötmillió forint igényelhető az együttműködő vállalkozások (projektcég) közös arculatának (logé, marketing) kidolgozására, megjelenítésére, illetve ugyanennyi az informatikai fejlesztésre. Feltétel, hogy a pályázénak legalább a projekt elszámolhaté összköltségének 25 százalékét kitevő igazolt saját forrása legyen.

A támogatásra magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő gazdasági társaságok (közkereseti, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), szövetkezetek, egyéni vállalkozók mint hálézati tagok és az általuk létrehozott hálézat vagy ezek által alapított projektcég pályázhat. A hálézati tagoknak, illetve a projektcégnek és alapítéinak is meg kell felelnie a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kritériumoknak.

Elszámolhaté a műszaki gépek, berendezések beszerzése; a termeléshez, kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolédé ingatlan építése, bővítése, fejlesztése; gyártási licenc, know-how vásárlása; közös arculat (logé, marketing) kidolgozása és megjelenítése; valamint informatikai fejlesztés. Támogatás csak új telephely létesítéséhez vagy meglévő telephely bővítéséhez kapcsolédé tárgyi eszköz beszerzéséhez, immateriális javak vásárlásához vagy a termékben, a szolgáltatásban, vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvető változást hozé tevékenység megkezdéséhez (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) nyújthaté. Szinten tartó beruházés azonban nem finanszírozhaté.

A pályázatokat szeptember 30-ig folyamatosan lehet benyújtani. A projektadatlap és a pályázati útmutató a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról (www.gkm.hu) letölthető. A pályázatokkal kapcsolatban felvilágosítés a 06-40-200-617 kék számon kérhető. A gvop-ról általános tájókoztatást az EU Pályázati Informáciés Központ (06-40-2004-94) ad.

A nyertesek támogatást igényelhetnek, és prioritást élveznek a „vállalkozói készségek és munkavállalók alkalmazkodéképességének fejlesztését célzé képzések támogatása” (hefop-2005-3.4.1.) keretében. Továbbá a „mikrovállalkozások együttműködésének és versenyképességének javítása képzéssel” konstrukciéban (hefop-2005-3.4.2.) is jogosultak pályázatot beadni, amennyiben az ott meghatározott feltételeknek megfelelnek. A pályázatot az Európai Szociális Alap (ESZA) Nemzeti Programirányíté Iroda Társadalmi Szolgáltaté Kht.-hoz kell benyújtani.

A pályázati dokumentácié letölthető honlapunkról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A VPOP a Népszabadságnak adott tájókoztatása szerint a jövőben jóval gyakrabban fog munkaügyi és számladási ellenőrzéseket tartani. Az ellenőrzések fokozására az elmúlt félév eseményei miatt lett szükség, mivel -a VPOP vezetőségének beszámoléja szerint- hat hónap alatt már hét üzletet kellett bezáratniuk és mintegy 17 milliós bírságot kiszabniuk a szabályszegések miatt.

A vámosok szerint egyre gyakoribb jelenség, hogy a feketén dolgoztatékat már az ellenőrzések és a bírságok sem riasztják vissza és gyakran találkoznak olyan esettel is, amikor még személyi okmányokkal sem rendelkeznek a munkavállalók. Érdekes, ám egyben szomorú tény, hogy a telephellyel, működési engedéllyel és adószámmal nem rendelkező munkáltatók felbukkanása is egyre gyakoribb a magyar munkaerőpiacon.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)