Munkaügyi Tudástár

Szerdán expóhelyszínné változott a Debreceni Egyetem főépülete, ugyanis aznap került sor a jubileumi, huszadik egyetemi Állásbörze és Karriernapra. A hatalmas érdeklődés övezte eseményen minden eddiginél nagyobb alapterületen rekordszámú kiállító: multinacionális vállalatok, kis- és középvállalkozások, munkaerő-közvetítéssel és -toborzással foglalkozó cégek, tanácsadók, külföldi szakmai gyakorlatokat koordináló szervezetek kínálták lehetőségeiket a végzés előtt álló hallgatóknak.

Megnyitójában Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori megbízottja úgy fogalmazott, az egyetemnek oda kell figyelnie a munkaerőpiac rezdüléseire.– Ma már a cégeknek is napi kapcsolatot kell tartaniuk az intézménnyel, hogy össze lehessen hangolni a képzést a munkaerőpiac elvárásaival. Ez a garancia arra, hogy olyan felkészültséggel tudjuk kibocsátani végzett hallgatónkat, hogy a diplomaszerzést követően azonnal készen álljanak a munkavállalásra – hívta fel a figyelmet az intézetvezető.A forgatagban az érdeklődők többségét a végzősök tették ki, de fel lehetett fedezni első- és másodéves hallgatókat, diplomával rendelkezőket, s köszönhetően a határon túli lehetőségeknek, jelentős volt a külföldi diákok aránya is. A standoknál az aktuális álláslehetőségek megismerése mellett szakmai gyakorlati helyekre, gyakornoki és frissdiplomásprogramokra, vállalati ösztöndíjakra is jelentkezhettek a résztvevők.

Lajtai Noémi karriertréner elmondta, a tanácsadók célja, hogy a fiatalokat személyesen elérve segítsenek nekik megírni az önéletrajzukat, a motivációs levelüket, vagy éppen fölkészítsék őket egy állásinterjúra.
(Haon)

Azt, hogy mennyire nagy igény van a pár év kihagyás után újra megrendezett állásbörzére Miskolcon, a kiállítók és betöltésre kínált álláshelyek magas száma mellett már az is bizonyította, hogy a hivatalos megnyitó előtt nemcsak az ITC-székház melletti két parkolóban volt esélytelen megállni, de a környékbeliekben sem lehetett szabad helyet találni.

Odabent hömpölygött a tömeg és a színházteremben egy tűt sem lehetett leejteni a megnyitón, ahol Demeter Ervin megyei kormánymegbízott köszöntötte az érdeklődőket. Mint elhangzott, a foglalkoztatáspolitika területén a megyei kormányhivatal kiemelt célja a munkaerőpiaci kínálat és kereslet összehangolása, a kapcsolat erősítése a gazdasági szervezetekkel, a cégek munkaerőigényének gyors és hatékony kielégítése. A bővülő munkaerő-kereslet hatására pedig megyénkben is tapasztalható az álláskeresők számának csökkenése.

Folyamatos Miskolc felzárkózása, a munkahelyek bővülése, amelynek köszönhetően már Kelet-Magyarország településeinek a középmezőnyében található, és csupán egy-két lépésre van szükség, hogy az élmezőnybe kerüljön, mondta Kiss János, Miskolc alpolgármestere. Felhívta a figyelmet a kormányhivatal standjára és az önéletrajzírási lehetőségre is dr. Stiber Vivien, a Miskolci Járási Hivatal vezetője, egyben sikeres álláskeresést kívánt mindenkinek.

A Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya és a Miskolci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által szervezett Állásbörzére hetvennél is több munkáltató ötszáznál is több állásajánlattal érkezett. Elsősorban középfokú szakmai végezettséggel rendelkezőket kerestek, de jó néhány cég kínált felsőfokú végzettségűek számára is munkát, illetve nagyobb létszámban operátori állást. Bár meghatározóan miskolci és a miskolci járás munkáltatóival találkozhattak az érdeklődők, de a megye egész területéről, így például Sárospatakról és Tiszaújvárosból, sőt a megyén kívülről is érkeztek munkáltatók. A kormányhivatal standjánál a munkáltatók és az álláskeresők is információkhoz juthattak a számukra nyújtható támogatásokról és szolgáltatásokról. Emellett önéletrajzíró műhely is működött, ahol szakemberek segítettek az önéletrajz nélkül érkezőknek annak elkészítésében.
(Boon)

A Neked Munka, Nekem ÁLOM! azoknak a fogyatékossággal élő embereknek szól, akik szeretnék kipróbálni álmaik munkáját és azoknak a nyitott munkáltatóknak, akik szívesen adnának nekik lehetősége erre. A program Írországból indult a “Job Shadow Day” keretében, amely napon az érdeklődő fogyatékossággal emberek átélhetik és kipróbálhatják milyen is lehet az “álommunkájukban” dolgozni.„Alapítványunk 1993 óta támogatja a fogyatékos embereket munkában való elhelyezkedését, képességeik kibontakoztatását, valamint azt, hogy lehetőségük legyen megteremteni maguknak az önálló élet feltételeit. A program 2015-ben indult el Budapesten, azóta hat városban vált ismertté és közel 60 fogyatékos ember és csaknem ugyanennyi munkáltató kapcsolódott be a programba. Idén további 13 helyszínnel bővül a lista, és jelenleg várhatóan több, mint 200 vállalat fogadja a fogyatékos résztvevőket. Meggyőződésünk, hogy az integráció és a befogadás ügyét legjobban a személyes találkozások szolgálják és ezt hivatott elősegíteni a Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés” – mondta el Bíró Veronika a program vezetője.Az eseménysorozat 2017. május 30-án indul Budapesten, és május 30-ától június 2-ig kerül sor a nyílt napokra országszerte. A programba bekapcsolódó munkáltatók esetében nem csak a cég mutatkozik be a résztvevő fogyatékossággal élő embereknek, hanem egy-egy konkrét munkakört ellátó munkavállaló is. Ő fogadja a fogyatékossággal élő munkavállalót, míg a résztvevő nyomon követheti a fogadó munkavállaló napját. A folyamatot tapasztalt mentorok segítik országszerte, elkísérik a munkahelyekre a résztvevőket, és a helyszínen egész nap hozzáértő támogatást biztosítanak a munkáltatóknak is egyaránt. A programban részt vehet bármilyen jellegű, magán, nonprofit szektorban vagy a közszférában működő munkáltató, vállalkozás és szervezet.A Neked MUNKA, nekem ÁLOM kezdeményezés újabb mérföldkövet jelenthet a fogyatékossággal élő emberek támogatásában, megismerésében, elfogadásában és elősegítheti, hogy közülük egyre többen tudjanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni.A nagy érdeklődésre való tekintettel Budapesten már beteltek a helyek, azonban a programmal együttműködő vidéki partnerszervezetek továbbra is várják a nyitott munkáltatók és az érdeklődő, fogyatékossággal élő emberek jelentkezését.
(Piac és profit)

A bérnövekedés a betanított munkásoknál volt a legjelentősebb: éves szinten csaknem elérte a 22 százalékot.
A felsőbb kategóriákban azonban korántsem tapasztalható ekkora ugrás a béreknél: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjénél 2016 első negyedéve óta 3,7 százalékos, míg az elmúlt három hónap során mindössze 1,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.A fizikai dolgozóknál egy év alatt 760-ról 870 forintra emelkedett az átlagos órabér.
Ezen belül:
A szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 812-ről 889 forintra (+9,5%) nőtt.
A betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 701 forintos átlaga helyett immár 854 forintot (+21,8%) kapnak.Régiók szerint is jelentős az eltérés az órabérek között:
míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 770-800 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 910, míg Közép-Magyarországon 960 forint körül alakul.A fizikai dolgozók órabérének növekedése csak részben köszönhető a minimálbér 15 százalékos idei emelésének – kommentálta a felmérés eredményét a munkaerő-kölcsönző cég ügyvezető igazgatója, Hujber Tibor. Egyre szélesebb körben jelent viszont problémát a munkaerőhiány, ezért a munkáltatóknak a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban csak akkor van esélyük megszerezni, illetve megtartani fizikai dolgozóikat, ha beszállnak a bérversenybe. Különösen a legalacsonyabb végzettségűekért folyik most a küzdelem, amit az is mutat, hogy a betanított munkakörök átlagos órabére az egy évvel korábbi 14 százalék helyett már csak kevesebb mint 10 százalékkal marad el a szakmunkásokétól.
(24.hu)

Mostanában többször szó kerül a kétsebességű Európa elismertetésének kérdéséről. Elgondolkodtató, hogy vajon az átlag magyar állampolgár hogyan értelmezi magában ezt a felvetést. Hiszen a csendes tömeg aligha éli meg az unióhoz tartozás élményét csak azért, mert az ország tagja az EU-nak. És eddig sem azt érzékelte, hogy egyenlő bánásmódban részesült minden ország.

Természetesen tudom: nincs olyan, hogy átlagpolgár. De én azokra gondolok, akik nem tudtak/tudnak hasznot húzni sem a magas jövedelmet jelentő brüsszeli állásokból, de még a Magyarországon elköltött, EU adományozta eurómilliókból sem. Kis hazánkban ők vannak elsöprő többségben. Ezért teszem fel a kérdést, mit érzékel(t) az EU-tagságból ez a bizonyos átlagpolgár? Valójában az izgat, hogy érdekel-e ez valakit, vagy akar-e tenni valaki azért, hogy az európai – és nem csak a magyar – átlagpolgár számára jelentsen valamit az unióhoz tartozás? Ezért is izgalmas, hogyan is képzeljük el azt a bizonyos kétsebességű Európát. Az erről folyó viták akár lehetőséget teremthetnének néhány közérzetjavító, az uniós léthez kapcsolódó, mindenki által érzékelhető kezdeményezésre. Lehetnének olyan gesztusok, amelyek az általam hiányolt valódi közösségi gondolkodást segíthetnék. Ezúttal csak két ilyen ötletet vázolnék.

Közismert tény, hogy a szabad munkaerő-vándorlás az egyik legnagyobb uniós vívmány. Tudjuk, tömegek indultak el Európa hátrányosabb helyzetű régióiból a szerencsésebb régiók felé a könnyebb vagy legalábbis jobban fizetett élet reményében. De ennek vannak olyan következményei, amelyek bizonyos országokat vagy éppen néprétegeket kedvezőtlenül érintenek. Itt elsősorban az elvándorlók anyaországaiban hiányzó adókra és járulékokra, vagy éppen a magukra hagyott idősekre vagy az orvosaik nélkül maradt betegekre gondolok. De említhetnénk a befogadó országok munkásait is, akik esetenként azért kerültek kedvezőtlen pozícióba, mert helyettük olcsóbb munkaerőt kaptak korábbi munkáltatóik. Nos, mi lenne, ha a szabad munkaerő-vándorlás veszteseit, legalább a szándékok szintjén, kompenzálni akarnák? Persze szigorúan normatív alapon. Ha intézményesen is elgondolkodnának azon, hogy ha egy magyar orvos Németországban dolgozik, akkor nem fizeti vissza azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam a tanításába fektetett. Miért is fogadhatja el a fejlett ország a fejletlenből érkező kész, azaz felnevelt és kiképzett szakembereket úgy, hogy neki ezért semmit sem kell fizetnie? Miért is nem született – már az elején! – olyan szabály, hogy aki külföldi munkavállalót alkalmaz, annak valamiféle szolidaritási adót kellene fizetnie, amely összegeket rendszeresen azokba a tagországokba utalnák, ahonnan a szabad munkaerő-vándorlás okán ezek a munkavállalók eljöttek. És ezt az összeget például a kivándorlók utáni szociális lyukak befoltozására fordíthatná az érintett ország. De mint tudjuk, nincs ilyen adó. Pedig ha egy munkáltatónak többet kellene fizetnie az után a munkavállaló után, aki nem abban az országban állampolgár, ahol munkát vállal, akár el is gondolkodna azon, nem talál-e helyi munkaerőt? Vagyis ez védhetné a helyi embereket is. Persze máris hallom a hozzáértők kórusát, hogy az efféle utópiák kora lejárt. De meggyőződésem, hogy az előnyök megosztásának, a valódi kölcsönösségnek valamiféle szándéka nagyban hozzájárulna az európai átlagpolgár közérzetének javításához. Már ha ez egyáltalán cél.
(MNO)

Jes Staley a BBC televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: a City bankjai számára nem is az a legnagyobb horderejű kérdés, hogy London milyen újfajta kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki az EU-val, miután kilépett az unióból, hanem az, hogy a bevándorlás szabályozásában milyen változások lesznek.Staley szerint ez talán még fontosabb a City pénzügyi szektora számára, mint a passporting-jogok érvényesülése.A passporting az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek rendszerét jelenti. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik ezeket a jogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.
(InfoRádió)

Komoly átalakuláson ment keresztül a magyar munkaerőpiac az elmúlt hét-nyolc évben, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a munkanélküliség hihetetlen gyorsasággal tűnik el a számok szintjén.
A hivatalos statisztika szerint 2016 végén már mindössze csak 200 ezer munkanélküli élt az országban, mindez ugyanakkor csak alsó becslés. Valójában nem mindenki felel meg a munkanélküli definíció szerinti feltételeinek, ezért sokan kimaradnak ebből a statisztikából.
Az igazsághoz közelebbi képet mutat az önbesorolás alapján mért munkanélküliség. E szerint 2016 végén körülbelül 330 ezren vallották magukat munkanélkülinek Magyarországon, azaz 130 ezer ember biztosan kimaradt a hivatalos munkanélküliségi mutatóból.
Noha a 330 ezres tábor, aki magát munkanélkülinek tekinti, még mindig nagynak mondható, történelmi mélypontot jelent. 2013-ban még a 750 ezer főt is elérte az önmagukat állástalannak tekintők száma, tehát az elmúlt három-négy évben tapasztalt csökkenés tényleg drasztikusnak tűnik.
Összességében nagyjából 600-700 ezer ember van még Magyarországon, aki papíron munkába állhatna, azonban legalább 50 százalékuk olyan, akinek ez különböző okok miatt nehézséget jelent (és körülbelül 20 százalékuk fiatal). A nehezen foglalkoztatható népesség valójában évtizedek óta támogatásra szorul, azonban most jön el az a pont, hogy igazán lehetőséget kaphatnak arra, hogy bekapcsolódjanak a gazdaságba. Mindez azonban erősen függ az állam hajlandóságától, hogy meddig nyújtja azt a segítő kezet.
(Portfólió)

A nehéz gazdasági helyzetben világszerte sok döntéshozó és munkavállaló örül annak, ha egy társaság bejelenti, hogy több ezer embert akar felvenni. Hiszen javul a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség és nő a fogyasztás. Azonban a folyamatnak nem csupán előnyei vannak. A Google legnagyobb Amerikai Egyesült Államokon kívüli fejlesztőközpontja Zürichben működik. A társaság nagyon komoly szerepet szán Európának, ezt támasztja alá az is, hogy a svájci városban 2021-ig 2000-ről 5000-re akarja növelni a munkatársak számát. Az Apple szintén keres helyi szakembereket, még ha nem is ilyen mennyiségben, ezért a mérnökök, a szoftverfejlesztők és -elemzők válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok közül. A jelenség nem csupán Európában figyelhető meg, hanem világszerte. Azonban pont egy az USA-ban történt eset mutatta meg, hogy a dolog nem csak pozitív hatásokkal jár. Az Uber 2015-ben a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Tanszékének 40 dolgozóját csábította át saját részlegéhez és mindez nagyon komoly problémákat okozott, hiszen a tanszék működése majdhogynem ellehetetlenült. Roland Siegwart, az ETH Zurich professzora elmondta, hogy eddig tucatnyi munkatársa lett a Facebook, a Google vagy az Apple alkalmazottja.

Az elmúlt években az IT-óriásoknál is alapvetően megváltozott a helyzet. A Google zürichi központjában például néhány éve még igazi startup-hangulat uralkodott: mindenki ismerte egymást személyesen és sok csoport dolgozott új termékeken. A menedzsment éppen ezért arra összpontosított, hogy mekkora piaci lehetőségek vannak egy-egy ötletben és nem pedig arra, hogy mekkorák a költségek. Időközben azonban egyre fontosabbá válik a költségszempont, s ha megvalósul a létszámbővítés és a foglalkoztatottak száma a mostani 2000-ről 5000-re nő, akkor további menedzsmentszintekre lesz szükség. A Google továbbra is egy innovatív társaság, azonban a bürokratikus intézkedések hatása alól már nem tudja magát kivonni.
(Sg)

Nagy felhördülést okozott a munkavállalói szervezetek körében a sokak által már csak "rabszolgamunka-törvényként" emlegetett új kormányzati indítvány, amely a munkaidő szervezés egyes kérdéseit módosítaná. A tervezet lényegében két ponton - a munkaidőkeret meghosszabbítása, illetve a túlórapótlék lehetséges megvonása kapcsán - javasol érdemi és első látásra átütő erejű változásokat, ám a nagy része inkább szövegezésbeli pontosítás.A tervezet - vélhetően nagy autóipari szereplők nyomására - váratlanul, bármiféle érdekegyeztetést mellőzve került a parlament elé, ami részben magyarázhatja, hogy laikusok számára rendkívül nehezen értelmezhető. Ennek az is oka lehet, hogy számos pontatlanságot, elírást tartalmaz, illetve még az érdemi pontokon is félreértésekre ad okot.A javaslat szerint július 1-től, a nem általános formában (jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben), hanem úgynevezett munkaidő keretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak, a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt - feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik.A munkavállalók már most is teljesen túl vannak terhelve, mivel a létszámhiányt a cégek túlórával próbálják kompenzálni. A munkaerőhiány viszont akkora gond, hogy például egy komolyabb influenzajárvány még egy nagyvállalat életében is jelentős problémákat tud okozni - állítja Molnár.

Az Mt.-módosító javaslatokhoz, az emberhiány mellett a modern termelési rendszerek - Just-in-time, Just-in-sequence - is ösztönzőt jelenthettek. A nagy ipari szereplőknél ugyanis nincs raktározás, csak azonnali, rögtön a vevőhöz történő kiszállítás működik. Ez olyan mértékű rugalmasságot kíván, a szervezeti egységek olyan szoros együttműködését követeli, amelyhez szükséges a munkaerő flexibilitása.
(Napi)

A szocialista politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a kormány által húsvét előtt közzétett javaslatcsomagról beszélt. Eszerint egyes régiókban egyes tárgyakat tanári képesítéssel nem, de a tárgyhoz kapcsolódó felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők is taníthatnának legfeljebb öt évig, lehetővé tennék, hogy bizonyos tantárgyakat ne csak gyógypedagógusok taníthassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak - írta az MTI.Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól.Kunhalmi Ágnes kijelentette: sem a pedagógus-, sem a gyógypedagógushiányt nem lehet színvonalcsökkentéssel megoldani. A következő tíz évben 40 ezer pedagógus fog nyugdíjba vonulni, tehát egyre fokozódó problémára a megoldás az lenne, ha a nyugdíjas tanárokat ösztönöznék a tanításhoz való visszatérésre. Vagyis pont az ellenkezője annak, amit a Fidesz tett azzal, hogy néhány éve kényszernyugdíjazta a tanárokat - tette hozzá.Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke úgy folytatta: ha a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő - például diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás - gyerekektől elveszik a szöveges értékelést, az sikertelenséget, kudarcélményt fog nekik okozni. Tudván, hogy a gyerekek az iskolába magukkal viszik szociális körülményeiket, családi hátterüket, a jelenleginél sokkal érzékenyebb oktatáspolitikára lenne szükség - hangsúlyozta.

Az MSZP mindezért arra kéri a kormányt, hogy "lehetőleg ne döntsön semmiről a közoktatásban" 2018-ig, amíg az akkor felálló Botka-kormány át nem veszi az oktatáspolitikát - közölte.
(Napi)