Munkaügyi Tudástár

Megkezdődik a prémium évek programról szóló, valamint a pályakezdő fiatalok és az ötven év felettiek foglalkoztatását elősegítő javaslat tárgyalása.

A prémium évek program lényege, hogy a nyugdíj előtt állé, a közigazgatás korszerűsítése következtében megszűnő munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és közalkalmazottak fokozatosan, méltényosan vonulhassanak ki a közszférából. A programban azok az 56-59 év közötti férfiak és 53-56 év közötti nők vehetnek részt, akik három éven belül nyugdíjjogosultságot szerez, legalább 25 évet töltöttek a közszférában, és vállalják a program ideje alatti részmunkaidős foglalkoztatást. A program résztvevői a bekerülést megelőző díjazásuk hatvan százalékét kapják három évig.

A programba január elsejótől lehet bekapcsolédni 2006. december 31-ig.

A másik javaslat a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat segíti azzal, hogy a pályakezdők, a gyesről, gyedről, ápolási díjból visszatértek és az 50 év felettieket alkalmazé munkadók számára három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett kilenc hónapig tartó ötven százalékos társadalombiztosítási járulékkedvezményt biztosítana. Kedden tárgyalja a parlament az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány a szociális, a gyermekvédelmi és a családtámogatásokról szóló három törvényt médosítja. A javaslat a legszegényebb rétegek fokozott támogatására irányuló célkitűzések megvalésítását segíti elő.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A humánerőforrás-fejlesztési célokra - így a 312 sikeres pályázatra, valamint 5 központi programra - 57,4 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá eddig az illetékes irányíté hatóság. Már az idén elkezdődik a sikeres pályázékkal a szerződések megkötése, majd a támogatások átutalása a különféle foglalkoztatáspolitikai, szociális, oktatási és egészségügy-fejlesztési programokhoz.

Az oktatási témakör volt a legnépszerűbb

A 75 százalékban az EU-finanszírozású, 191,3 milliárd forint költségvetésű operatív program pályázatait idén írták ki először. Eddig 1.570 pályamunkét adtak be az önkormányzatok, civil szervezetek, különféle intézmények, cégek, s ezek konzorciumai. Az irányíté hatóság az 1.570 pályamunkából eddig 750-et dolgozott fel, ebből 312 bizonyult formailag, tartalmilag egyaránt elfogadhaténak. A sikeres pályázék többsége oktatási programokat indítana, a közoktatás, a szakoktatás, az átképzések terén az eddigieknél jobban figyelembe veszik majd a gazdaság igényeit. Arra is törekednek, hogy felzárkéztassák a hátrányos helyzetű csoportokat, térségeket.

A 312 pályázaton kívül központi programokat is támogatnak. Az 57,4 milliárd forintból 32,2 milliárd forintot kötnek le a központi fejlesztések. Összesen 8 ilyen programot támogatnak, ezek közül 5-re már szerződést kötöttek. Ilyen program például 8 milliárd forintos kerettel az állami foglalkoztatási szolgálat szakmai és módszertani fejlesztése, a számítógépes rendszer korszerűsítése, a munkaügyi kirendeltségek modernizálása, az ügyfélbarát jelleg erősítése.

A 191,3 milliárd forintot a 2006-ig kiírandé pályázatokra kell majd felhasználniuk. Az oktatás-fejlesztési témakörben viszont már idén annyi pályamunkával jelentkeztek az érdekeltek, hogy e területekre a következő években már nem írnak ki újabb pályázatokat.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon a munkáltatók többsége idegenkedik a távmunka gondolatától is, míg a munkavállalók többsége szívesebben dolgozna otthonról. Nálunk általában csak akkor vetődik fel a távmunkavégzés lehetősége, amikor egy fontos munkatárs váratlanul nem tud naponta bejárni az irodába. Például kérházi kezelés után otthon lábadozik, szülési szabadságra megy, vagy kisgyermekét még nem tudja egész napra másokra bízni. Ilyenkor - hogy az illető ne essen ki a megszokott munkatempéból - mindenkinek jobb, ha találhaté köztes megoldás. Sok munkakörben semmi szükség rá, hogy ténylegesen bejárjunk a munkahelyünkre. Idén május éta bármelyik magyar munkavállaló kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák.

A Munka Törvénykönyvének távmunka kérdését rendező módosítása 2004. május 1-jón lépett életbe. A szabályozás szerint ma bárki kérheti, hogy tévrendszerben foglalkoztassák, ám minden cég szabad döntése, hogy enged-e a kérésnek (erre köteles 15 napon belül választ adni). Senki nem kötelezhető ugyanakkor arra, hogy otthonából dolgozzon, az ilyen irányú felkérést bárki következmények nélkül visszautasíthatja. A törvény meghatározza, milyen feltételekben kell megegyezni azoknak a vállalatoknak és alkalmazottaiknak, akik bevezetik az új formát. Szerződésben kell rögzíteniük a munkavégzés helyét, idejót, meg kell állapodniuk abban, hogy az illető munkavállaló otthonába telepített gépeket mikor, mire lehet használni, ki azoknak a tulajdonosa, ki viseli a fenntartási, javítási költségeket, mi számít ez esetben üzemi balesetnek, ki mikor kötelezhető kártérítésre, hogyan lehet elkerülni, hogy céges informáciék kiszivárogjanak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon 46-47 százalékos a nők foglalkoztatottsági aránya, a férfiak esetében az a mutaté 62 százalék - közölte Korézs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára. Hozzátette: ez a különbség nem azt jelenti, hogy a férfiaknál túl magas ez az érték, hiszen az Unió által 2010-re kitűzött cél a 70 százalékos arány elérése.

Ugyanannyi munkáért kevesebb pénz

A foglalkoztatottsági arányokon túl komoly problémát jelent bizonyos szakmák "elnőiesedése", míg más területeken rendkívül kevés nő dolgozik. A szakember példaként a műszaki felsőoktatást említette, ahol csak minden ötödik hallgató nő. A javadalmazás területén is hátrányt szenved a gyengébbik nem, ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint férfi társaik - közölte Korézs Lajos. Az államtitkár szerint ezen a helyzeten javíthat az a kormány által már megszavazott és hamarosan a parlament elé kerülő elképzelés, mely szerint a jövő évtől a gyesről, gyedről visszatérő, valamint az 50 évnél idősebb nők esetében a járulékok felét az állam fedezné.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Elektronikus üzleti rendszer korszerűsítéséhez mintegy 350 millió forint támogatáshoz jut 16 magyarországi kis- és középvállalkozés a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági versenyképesség operatív programjában - közölte az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. A nyertesek többsége integrált vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez kap támogatást, amelyből 700 millió forintnyi beruházást valésíthatnak meg. A vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek fejlesztését szolgáló pályázatok támogatására az idén 1,2 milliárd forint, 2006-ig pedig összesen 3,75 milliárd forint áll rendelkezésre az NFT-ben.

A költségek felét lehetett megnyerni támogatásként

A pályázék legfeljebb az informatikai beruházás költségének a felét igényelhetik támogatásként. Az integrált vállalatirányítási rendszerek esetén 10-50 millió forint közötti, a vezetői döntéstámogaté és üzleti intelligencia rendszereknél pedig legalább 8 millió, de legfeljebb 20 millió forintnyi támogatás adhaté.
A statisztikák szerint az Uniós informatikai pályázatok közül eddig a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek fejlesztését szolgáló pályázati fejezet bizonyult a legnépszerűbbnek. Összesen 203 cég nyújtott be ilyen pályamunkét a pályázatokat kezelő IT Informáciés Társadalom Kht.-hoz. A vállalkozások 3,78 milliárd forintnyi támogatást igényeltek, amely csaknem kimeríti a 2006-ig elkülönített keretet.
A nyertes cégek új rendszerei elsősorban a naprakész és mindenki számára elérhető egységes adatbázisok kiépítéséhez, a vállalkozások pénzügyi, gazdasági folyamatainak korszerű informatikai támogatásához nyújtanak segítséget - tartalmazza a közlemény.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországnak nemcsak felzárkézni, hanem kiemelkedni is kell Eurépában, a versenyképesség alapú gazdaság kitörési pontját az innovácié jelenti, ezen belül a nemzeti kisvállalkozások fejlesztése - hangoztatta Kéka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtökön Budaörsön, a Közép-magyarországi Innováciés Központ megnyitéján, 2004 november 18-án. Kiemelte köszöntőjóben: a szolgáltatásokkal teli új létesítmény érdemi esélyt, új előnyöket nyújt a kis- és középvállalkozásoknak.

A kormány célkitűzése az innovácié elősegítése ezért a 700 millió forintos beruházáshoz például 140 millió forinttal járult hozzá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - mondta a szaktárca vezetője.

Az eseményen Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter arról szélt, hogy központ feladata a sok jó ötletből terméket formálni. Ebből a szempontból Magyarországon és az egész térségben ez az első olyan beruházás, amely maga is egyfajta innovácié, ahol az ötlet és a megvalésítás együtt hozta meg az eredményt - tette hozzá.

Kapcsolédé anyagok: Bővebb tájókoztató, Inkubátorházak Magyarországon
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Fejór megyében 2004-2006 között mintegy ezer, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személynek prébál a programon keresztül segítséget nyújtani a Fejór megyei Munkaügyi Központ.

HEFOP - Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program

A megyei munkaügyi központ vezetője - Zimmermann József - sajtétájókoztatón jelentette be a program elindulását és terveit. A programra felhasználhaté és a munkaügyi központ rendelkezésére állé keret összege 1.096.000.000.- Ft. A teljes keret összegét az Európai szociális Alap (75%) és a Munkaerőpiaci Alap (25%) biztosítja.

A programba részt vehetnek:

- fejór megyei lakos
- pályakezdő,
- inaktív népességhez tartozék
- az etnikai kisebbséghez tartozék
- nők
- idősebb munkavállalók, munkét keresők

Prioritást biztosítanak: a szakképzetleneknek, a megváltozott munkaképességűeknek, a magukat roma származásúnak valléknak, a 45 év felettieknek, a gyesről, gyedről visszatérő kismamáknak, valamint tömeges létszámleépítésbe bekerülteknek, a munkanélküli diplomásoknak.

Alkamazásra kerülő humánszolgáltatások: csoportos tájókoztatás, az egyéni helyzetfeltáré interjú, képesség, alkalmasság vizsgálat mellett pályaorientáciés, motiválé, és álláskeresési tréningen. A humánszolgáltatásokról részletesen olvashat oldalunkon

A program célja:
A programban résztvevők mintegy fele álláshelyet találjon. A program monitoring célja, hogy az álláshelyre került személyek még a program befejezését követően legalább a résztvevők 33%-a munkaviszonyban legyen.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az állami költségvetés által biztosított fogyasztéi árkiegészítés a következő esztendőben is biztosítja a kedvezményes bérletvásárlási lehetőségeket a diákok körében a tömegközlekedési eszközökre.

A bérletet azonban nem vásárolhatják meg az önkormányzatok, azt csak természetes személyek, vagyis a diákok, szüleik, hozzátartozéik szerezhetik be.

A diákoknak járó kedvezményes bérlet vásárlását jogi személyeknek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek már 1998. éta törvényi szabályozás tiltja.

Ugyanakkor a szabályozás eddig az iskoláknak - nevelési-oktatási intézményeknek, felsőoktatási intézményeknek - lehetővé tette, hogy a tanulók számára együttesen szerezzék be a bérleteket.

Ez a lehetőség most megszűnik azért, hogy a rendszer átláthatévá váljon, és ne legyen méd a visszaélésre.

Az önkormányzatok számára nem jelent többlet terhet, ha ingyenes bérletet akarnak biztosítani, január elsejót követően ezt továbbra is megtehetik.

Az önkormányzat kompetenciájába tartozik, hogy a jövőben a településen tanuló minden diáknak, vagy csak a részorultaknak biztosítja továbbra is az „ingyenbérletet.”

Januártól nevelési- oktatási intézmények csak két esetben vásárolhatnak, illetve rendelhetnek meg személyszállítási szolgáltatást kedvezményes áron saját tanulóik részére: (1) ha hatósági áras különjárati autébusz szolgáltatást vesznek igénybe, (2) ha az adott településen általános iskola nem működik. Ez utébbi esetben a körzetileg illetékes oktatási intézmény telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérletet vásárolhatják meg az oktatási intézmények a tanulmányi időszakra (szeptember-június hónapokra).
Forrás: Pénzügyminisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszter az intézkedések közül kiemelte a munkadói járulékok csökkentését, az ötven év feletti tartós munkanélküliek támogatását, és a nők szülés utáni újbóli munkakezdését segítő támogatásokat. Az EU szerint előrelépés történt az idősek, a nők és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában, és nő a részmunkaidős foglalkoztatás is. Az FMM adatai szerint 2003-ban 3,3 százalékponttal nőtt a 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatása 25,6 százalékról 28,9 százalékra). Csizmár Gábor úgy véli, hogy a ciklus végére teljesíthető a kormány ígérete a 400 ezer új munkahely megteremtéséről. Mivel időközben 300 ezer munkahely megszűnik, a bővülés összesen 100 ezer plusz munkahelyet jelent.

Emelkedik a 75 feletti egyedülálló idősek járadéka, ami jelenleg a nyugdíjminimumnak felel meg. A kormány a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékára emelné a járadékot, akinek van saját jövedelme, az pedig a jövedelme és a jelenleg 30 160 forintos nyugdíjminimum 130 százaléka közötti különbözetet kapná meg.

A kormány megtiltaná a szülőknek, hogy testi fenyítést alkalmazzanak a nevelés során, mert a folyamatos és indokolatlan mértékű fenyítések bizonyítottan depressziét okoznak felnőttkorban, szélsőséges esetben öngyilkossághoz is vezethetnek. Ráadásul a fenyítés a tapasztalatok szerint a kívánttal ellentétes hatást vált ki. A testi fenyítést alkalmazé szülőknek tanfolyamot terveznek, ahol alternatív nevelési formákat sajátíthatnak el.

A kormány folytatja a drogfogyasztás visszaszorítását célzé intézkedéseket, amelynek legfontosabb elemei a szakképzés, a megelőzés és a fogyaszték helyett a kereskedők üldözése. A szülőknek drogokkal kapcsolatos képzési program is indul majd. A határozat olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a rehabilitáción átesett átesett fiatalokat segítik visszakerülni a munkaerőpiacra.

Az Európa Terv második részének előterjesztéseit fogja tárgyalni a miniszterelnök vezetésével megalakulé fejlesztéspolitikai kabinet, amelynek alelnökei az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter illetve a gazdasági és közlekedési miniszter, tagjai a kancelláriaminiszter, a pénzügy-, az esélyegyenlőségi-, az oktatási, a munkaügyi és a regionális fejólesztésért felelős miniszter. A kabinet állást foglal a fejlesztéspolitikai koncepciékról és vitás kérdésekről. A Gazdasági és Közlekedési minisztériumban a társadalmi versenyképességet javító grémium alakul.

A kormány a lehető leghamarabb hazahozná a magyar katonákat Irakból, a kivonuláshoz szükséges első lépéseket várhatéan már december közepén megteszik. A kivonulás 63-73 napig tarthat, és a szaktárca szeretné elkerülni, hogy a katonák a kivonulás elhúzédása miatt a választási időszakban (január második felében) konkrét feladatok nélkül tartózkodjanak Irakban. Juhász Ferenc miniszter megbízást kapott arra is, hogy vizsgálja meg, milyen formában vehetne részt Magyarország a NATO iraki kiképző missziéjában.
Forrás: Minisztérelnöki Hivatal
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)