Munkaügyi Tudástár

Két új foglalkoztatáspolitikai intézmény bevezetését javasolja a kormány az Országgyűlésnek, az erre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása már megkezdődött.

A tervek szerint a jövő év január 1-jótől azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, akik legalább 25 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, három évvel a csökkentett vagy teljes összegű előrehozott, illetve öregségi nyugdíj előtt a "prémium évek programot" is választhatnák. Ezt nyilván akkor teszik, ha az kedvezőbb számukra, mint a felmondási, végkielégítési járandóságok igénybe vétele. A program választása esetén három évig, nyugdíjazásukig munkahelyük lesz, s legfeljebb heti 12 érás munkavégzéssel korábbi illetményük 60 százalékét vehetik igénybe.

Azok, akik legalább 10 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, de még nem érték el a 25 éves jogviszonyt, egy évig tarthatnak igényt ezekre a feltételekre, azzal, hogy elhelyezkedésük érdekében munkaerőpiaci programokban is részt vesznek. A prémium évek program időszaka társadalombiztosítási jogszerző időnek számít. A juttatást viszont a nyugdíjalap kiszámításánál nem kötelező figyelembe venni, ha az így kedvezőbb - áll a törvényjavaslatban.

A másik intézmény különféle társadalmi csoportok elhelyezkedését kívánja elősegíteni. A foglalkoztatást drágíté társadalombiztosítási járulék 50 százaléka lenne visszaigényelhető a jövő év január 1-jótől a törvényjavaslat szerint, amennyiben pályakezdő fiatalt fogadna a munkadó. Akkor, ha a fiatal szakképesítéssel rendelkezik, ennek megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni. A fiatalt legalább háromnegyed évig szükséges ezzel a kedvezménnyel alkalmazni és legalább napi négyérás munkaidőben. Vállalni kell továbbá egy negyedéves kedvezmény nélküli foglalkoztatást is. A kedvezmény legfeljebb 90.000 forint bruttó keresetig érvényesíthező utólag, az APEH-en keresztül. A tb-alapoknál a Munkaerőpiaci Alap egyenlíti ki ezt a bevételkiesést. Ugyanez a kedvezmény jár a gyes, a gyed, gyet és az ápolási díj után ismét elhelyezkedők foglalkoztatásánál. Szintén ez a társadalombiztosítási járulékkedvezmény illeti meg azokat a munkadókat, akik úgynevezett ösztöndíj keretei között fogadnak felsőfokú végzettségű fiatalokat. A munkadóknak erre vonatkozó szerződést kell majd kötni a fiatallal, amelyben vállalják, hogy a minimálbérnek megfelelő összeget fizetnek számukra, háromnegyed év - egy éves időszakra. A munkatapasztalat-szerzést egy kijelölt szakmai felelős irányítja. Az ösztöndíjas időszak végén egy ajánlélevelet is kiállítanak a fiatalnak, amelyben értékelik a munkatapasztalat-szerzést.

Egy további társadalmi csoport, az 50 év felettiek alkalmazását segíti elő ugyancsak a társadalombiztosítási járulék kedvezménye. Az 50 év felettiek alkalmazásakor viszont a munkáltató az 50 százaléknál is nagyobb kedvezményt érhet el egyedi elbírálás szerint, ez akár a teljes járulékösszegre is vonatkozhat. Sőt a munkadói szolidaritási járulékra, illetve az egészségügyi hozzájárulásra is vonatkozhat ez a kedvezmény.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2004 szeptemberében 6,7%-kal nőtt, a csupán munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés volumene az év első kilenc hónapjában 8,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 2,3%-kal emelkedett.
Gyorsjelentés

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jövőre sztrádaépítésre és a közúthálézat fejlesztésére mintegy négyszázmilliárd forint jut - jelentette be hétfőn Kéka János. A gazdasági és közlekedési miniszter szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a tudásalapú gazdaságnak és a gazdaságdiplomáciának. A miniszter a nemzeti befektetési társaság élére éppen hétfői hatállyal nevezett ki új elnököt Terták Ádám személyében.

Az infrastruktúra fejlesztése, az Uniós források hatékony kihasználása, a hazai vállalkozások helyzetbe hozása, befektetés-ösztönzés és a versenyképesség javítása - ebben az öt pontban fogalmazta meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jövő évi legfontosabb feladatait Kéka János. A gazdasági miniszter szerint az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a tudásalapú gazdaság fejlesztésének, ez vezethet ugyanis ahhoz, hogy hazánk a térség pénzügyi, logisztikai, szolgáltaté és k+f üzleti központja legyen.
Forrás és további részletek: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Civil Alapprogram Civil önszerveződés, szakmai és területi együttműködésének kollégiuma, valamint a Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integrácié Kollégiuma új pályázati felhívásai november 15-én jelennek meg két országos napilapban, a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban, a civil szakmai sajtéban, valamint elektronikusan a www.nca.hu internetes oldalon.

A pályázati dokumentáciék letölthetők továbbá a Államkincstár honlapról is.

További felvilágosítás kérhető
06-80-204-453-as zöld számon, valamint a megyei Civil Szolgáltaté Központokban.

Budapest, 2004. november 15. ISZCSEM Kapcsolédé anyag: A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integrácié Kollégiuma pályázata a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának erősítésére, nemzetközi tevékenységének támogatására 2004. 11. 15.
Kapcsolédé anyag: Nemzeti Civil Alapprogram
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vállalkozéi járadék

Ezen típusú ellátás illeti meg meg azt a munkanélkülit, aki a megelőző négy évben legalább 365 napig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként tevékenykedett, és a tevékenysége folytatása alatt az újonnan bevezetendő vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék összege az alapjául szolgáló jövedelem 65 százaléka, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 90 százalékánál, ugyanakkor nem haladhatja meg annak kétszeres összegét sem.

Fedezet:
Minden egyéni vagy társas vállalkozó a jövőben az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme után, 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Mentesül a vállalkozói járulék fizetése alél az a vállalkozó, aki egyidejűleg heti 36 érás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A munkadók jelenleg 3 százalék munkadói járulékot, a foglalkoztatottak pedig 1 százalék munkavállalói járulékot kötelesek fizetni.

Fizetési méd
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot negyedévenként a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg az adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. A bevallási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
A társas vállalkozók az önadózás szabályai szerint állapítják meg és ugyancsak a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizetik meg a járulékot. A társas vállalkozó ezen járulék bevallására a személyi jövedelemadó bevallásával egyidejűleg köteles. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozónak nem fizettek jövedelmet és az adott év folyamán a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.

Tételes egészségügyi hozzájárulás(EHO):

A jelenlegi 3450 Ft-os havi összegről 2250 Ft-ra. A csökkentés azonban nem az év elejótől, hanem 2005. november 1-jótől lesz hatályos. A részmunkaidős foglalkoztatáskor az eho a részmunkaidő arányában, de legfeljebb 50 százalékkal csökkenthető.

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevallásának szabályozása:

A tagdíjat a foglalkoztatóknak ezentúl is havonta kell megfizetniük (egyéni vállalkozó saját tagdíjának kivételével), a tárgyhét követő hónap 12. napjáig a bevallást azonban az általános adóbevallási szabályok szerint kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a havi bevallék a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is havonta vallják be, a többi adózé ellenben negyedéves tagdíjbevallásra lesz kötelezett, amelyet már a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell teljesíteni.

Járulékfizetési felső határa

2005-ben fix, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg, 2005-ben előreláthatólag napi 16.440.- Ft lesz.

Járulékvisszaigénylés

A 25 év alatti, először elhelyezkedő fiatal munkavállalók, valamint a gyesről, gyedről, gyermeknevelési támogatásról, ápolási díjról visszatérők foglalkoztatása esetén az adóhatósághoz benyújtott bevallással visszaigényelhető a 9 havi társadalombiztosítási járulék fele. A támogatási kérelmet (bevallást) az igényjogosultság megnyíltát követő hónap 20-ától lehet előterjeszteni.
További feltételek:
- az érintett személyeket a támogatás igénylését követően további 9 hónapig foglalkoztassák,
- a munkavállalók havi bruttó munkabére a 90 ezer forintot nem haladja meg,
- hasonlé munkakörben fél éven belül nem került sor rendes felmondással történő elbocsátásra.

Az 50 év feletti tartósan, azaz legalább 6 hónapja munkanélküliek foglalkoztatása esetén a társadalombiztosítási és a munkadói járulék legfeljebb egy évi összege pályázati úton részben vagy egészben visszaigényelhető.

GYES melletti munkavégzés:

- gyermek egy éves korától lehet munkét vállalni, de változatlanul csak 4 érás időkorlátozással,
- vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett személy otthonában történik.

Új elem, hogy napi 4 érát meg nem haladó munkavégzésnek kell tekinteni, ha a gyesen lévő rendes munkaidőben, kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatják oly médon, hogy a rendes és a rendkívüli munkavégzésének az együttes mértéke a heti 20 érát nem haladja meg.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány 10-12 évre szóló fejlesztési terv, az Európa-terv 2. kidolgozását indította el a szombati, még a kormányszóvivői tájókoztató időpontjában is tartó informális kormányülésen. A kabinet ezzel a lépéssel szakított a rövidtávon és belterjesen gondolkodé politizálás hagyományaival - mondta Lászlé Boglár kormányszóvivő.

Családonként havi 42 ezer forint

A második Európa-terv kapcsolédik az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakához, de nem arra, hanem magyar a célokra és a magyar lehetőségekre épül - emelte ki Lászlé Boglár. A terv keretében a 2007-től kezdődő hétéves időszakban megközelítőleg 6500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezhet hazánkba.
Forrás és további részletek: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Több jogcímen a megszokott havi összegnél több pénzt kapnak novemberben a nyugdíjasok. Ebben a hónapban érvényesül a kiegészítő, januárig visszamenőleges egyszázalékos emelés, a 13. havi nyugdíj második kétheti részlete, valamint a megemelt özvegyi nyugdíjak is. A Magyarország.hu-n elérhető a szociális tárca munkatársai által kidolgozott kalkulátor, amely kiszámítja a novemberben kaphaté nyugdíjat.
Forrás és a Nyugdíjkalkulátor: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tisztelt Civilek, Kedves Barátaink!

Civil Foglalkoztatási Műhely és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi és Civil Kapcsolatok Főosztálya 2004. december 3-án rendezi meg a második Civil Foglalkoztatási Konferenciát.

Az ágazati civil párbeszéd keretében tanácskozásra, együttgondolkodásra hívjuk az ország valamennyi, a foglalkoztatásban már most, vagy a jövőben érintett civilszervezetét, szakemberét. A rendezvény célja, hogy a helyzet feltárásával és javaslatok megfogalmazásával a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szakmapolitikai munkáját érdemben is befolyásolni képes ajánlások szülessenek.

A konferencián Csizmár Gábornak miniszter úrnak egy, a foglalkoztatáspolitikai aktualitásokat megjelenítő előadása után műhelybeszélgetéseket tervezünk, ahol - a Civil Foglalkoztatási Műhely (CFM) által felkért civil szakemberek vezetésével, a témáért felelős vezető minisztériumi munkatársak közreműködésével - elsősorban az Önök véleményére és interaktív részvételére számítunk.

A műhelybeszélgetések témái és témavezetői:

1. téma: A civil szervezetek helyzete és a civil közreműködéssel megvalésíthaté foglalkoztatás-bővítés lehetőségei Civil témavezető: Dr. Csoba Judit, KLTE Debrecen Kormányzati témavezető: Dr. Simonyi Ágnes FMM helyettes államtitkár

2. téma: A civil-nonprofit szervezetek forrásfelvevő és hasznosíté képessége, támogatási rendszerek. Tapasztalatok, problémák, megoldások. Civil témavezető: Varga Tamás, CONTACT Kht., Szolnok Kormányzati témavezető: Danajka Noémi szakmai főtanácsadó, FMM HEFOP IH

3. téma: Helyi foglalkoztatási együttműködések, civil partnerség az intézményi szereplőkkel. Civil témavezető: Kulinyi Márton, NHSzOSz Munkanélküliség Tagozat, Budapest Kormányzati témavezető: Fekete Lászlé főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal

4. téma: Civil hálézatok, együttműködések, segítő rendszerek, szolgáltatások. Civil témavezető: Varjú Tamás, MSKSzMSz Debrecen Kormányzati témavezető: Bonfig Ágnes szakmai igazgató, OFA

A konferencia helyszíne: Grand Hotel Hungária Budapest, Rákéczi út 90. Időpontja: 2004. december 3. 10-17 éra

A jelentkezők számára előzetesen megküldjük és az OFA Kht. honlapjára is feltesszük a szekciék civil témavezetői által készített és a Civil Foglalkoztatási Műhelyben már megvitatott helyzet- és problémafeltáré, megoldáskereső téziseket, a megvitatásra érdemes kérdéseket, javaslatokat. A konferencia szervezési munkáit az OFA Foglalkoztatást Elősegítő Kht. végzi.

További informáciék és a jelentkezési lap a OFA Kht honlapon találhaték.

Jelentkezéseket a 06-1-250-2348 faxon és a 1399 Budapest, PF.694/16. címen is fogadják.

Civil Foglalkoztatási Műhely

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi és Civil Kapcsolatok Főosztály
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Legnagyobb mértékben, mintegy 60 százalékban a foglalkoztatáshoz járulnak hozzá. De jelentős a hozzájárulásuk a GDP 39,4 százalék és az export 18,9 százalék előállításához is.

Mindezek ellenére a kis- és középvállalkozások nagyvállalatokkal szembeni versenyhátránya továbbra is jelentősebbnek mondhaté. Ennek egyik okaként említhető, hogy a magyar kis- és középvállalkozások eszközparkja, termelési eljárósai gyakran elavultak. A fejlettebb minőségi követelményeket kielégítő termékek előállításának, a kínálati szerkezet rugalmas változtatásának a tőkehiány mellett egyik legfőbb akadálya a korszerűtlen termelés, a hiányzé minőségbiztosítás, az új termelési és értékesítési technikák ismeretének a hiánya.

A Kormány a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása érdekében dolgozta ki a középtávú (2003-2006) kis-és középvállalkozás-fejlesztési stratégiát.

A kitűzött célok megvalésulása érdekében adókedvezmények, kedvezményes hitelkonstrukciék kerültek bevezetésre, amelyek a vállalkozások finanszírozási forráshoz jutását segítették elő. A meghirdetett vissza nem térítendő pályázatok a vállalkozások fejlesztéseinek, modernizáciéjának, együttműködésének megvalésulását szolgálják.


Részletes tájókoztató kis- és középvállalkozásokat segítő programról
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005. január 1-i hatállyal a jelenlegi minimálbér 4000.- Ft os emelése, vagyis 57.000.- Ft mellet döntöttek a tárgyalé felek. Megegyezés született arról is, hogy 6%-os béremelést javasolnak 2005 évre.
Kapcsolédé hireink: Minimálbér
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)