Munkaügyi Tudástár

A szakmai szervezetek előrejelzéseinek megfelelően nem váltak valéra azok a félelmek, hogy a bővítés után a kelet-Európai munkaerő "elözönli" Nyugat-Eurépát. E félelem miatt mindössze Anglia és Írország nyitotta meg teljesen munkaerőpiacát az újak előtt, a többiek páréves átmeneti időszakot vezettek be.

A brit belügyminisztérium szerdán közölt adatai szerint május 1-je éta a tíz új tagállamból mindösszesen 90 950 új munkavállalót regisztráltak. Ráadásul ezek közül csaknem minden második már a csatlakozás előtt is Angliában dolgozott, csak még illegálisan - a taggá válással egyszerűen legalizálták helyzetüket.

David Blunkett brit belügyminiszter úgy vélte, hogy ez bizonyítja a nyitott brit modell sikerességét, és a brit gazdaság számára előnyt biztosít a többi Európai állammal szemben. A belügyminiszter adatai szerint a regisztráltak 56 százaléka lengyel, 17 százaléka litván, 10 százaléka szlovák, 7-7 százalék pedig cseh és lett. A többiek együttesen 3 százalékot tesznek ki.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Befektetésösztönzési Célelőirányzatból "Környezetvédelmi szempontú technolégiaváltás" címen meghirdetett SMART-2004-5 kédszámú pályázatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004. október 31- től 2004. december 1- ig meghosszabbítja.
Pályázati kiírás részletei: SMART-2004-5 Környezetvédelmi szempontú technolégiaváltás tárgyában

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára köszöntötte azokat, akik 2004. november 11-én sikeres vizsga után átvették az EU-s pályázatíréi "multiplikétor" képzésen szerzett ismereteiket bizonyíté tanúsítványt. Kiemelte: az Uniós tagságból eredő előnyök kiaknázása érdekében döntő fontosságú, hogy a kis- és középvállalkozások praktikus tudás- és ismeretanyag elsajátítása útján képesek legyenek az EU támogatások minél nagyobb arányú felhasználására. Emlékeztetett arra, hogy ennek érdekében döntött 2003. nyarán a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetése a "Multiplikétor Képzési Program" indításáról. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az eddigi tapasztalatok, az élénk érdeklődés, a többször meghirdetett és minden tanfolyamra jellemző többszörös túljelentkezés bizonyítja, a tárca helyesen ismerte fel a valédi segítséget nyújté lehetőséget, a tudásalapú gazdaság egyik szegmensét.

A mikro- kis- és középvállalkozói pályázati támogatások több éves múltra tekintenek vissza a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és jogelődei gyakorlatában. 2004-től, hazánk Európai Uniós csatlakozásával a pályázati támogatási rendszerben változás következett be. A pályázati támogatások jelentős része a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozás-fejlesztési prioritásán belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából kerül társfinanszírozásra.
Forrás és további részletek: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A műszaki végzettségűek iránti munkaerő-piaci igény még mindig meghaladja a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igényt, azaz a mérnökök kelendőbbek a munkaerőpiacon – derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontja által készített felmérésből, amely a mérnökök munkaerőpiaci helyzetéről ad pontos képet. Az országosan reprezentatív felmérésben 164 cég vett részt, amelyek összesen 2300 mérnököt foglalkoztatnak.
Forrás és további részletek: Figyelőnet.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A magyar állampolgárok, így a kettős állampolgársággal rendelkezők is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak hazánkban, szemben a külföldi állampolgárokkal. Kizárólag a magyar állampolgárok jogosultak fontos és bizalmas ügykezelői, valamint vezető megbízásban közszolgálati jogviszony betöltésére. A magyar munkajog egyebekben nem tesz megkülönböztetéseket állampolgári alapon.

A magyar állampolgárokat megillető legfontosabb jogosultságok közé sorolhaté, hogy a munkaerő-piaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának alanyai, például képzésük támogathaté. Munkanélküliként nyilvántartásba vehetők, jogosulttá válhatnak a munkanélküli ellátásokra. Jogosultak a munkadó részére adhaté támogatásokra és a felnőttképzési normatív támogatásokra.
Kapcsolédé híreink: A kettős állampolgárság hatása a magyar munkapiacra

Forrás és további részletek: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hitelt gazdaságfejlesztési célokra lehet felhasználni. Új gazdaságfejlesztési hitelprogramok indítását jelentette be a vállalkozások és a régiék versenyképességének erősítésére, valamint az önkormányzatok infrastrukturális beruházási céljainak támogatására nyolcvanmilliárdos keretösszeggel Kéka János gazdasági és közlekedési miniszter szerdán, a kormányülést követő szóvivői tájókoztatón. A miniszter szerint a kormány 15 éves adósságot törlesztett azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramokat a Magyar Fejlesztési Bank előterjesztésében.
További részletek: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarország - Európai Uniós tagságának köszönhetően - egy sor olyan Uniós támogatásra vált jogosulttá, ami lehetővé teszi a közlekedés részére eddig nyújtott közösségi támogatások megtöbbszörözését. A lehetőségek kihasználása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektekkel készült. Ezek közül az első öt benyújtott pályázat már sikerrel járt: Brüsszelben döntöttek támogatásukról. Forrásul a TEN-T támogatási rendszer szolgál.

A támogatások jelentős közlekedési beruházások beindítását, tanulmányok, tervek, szoftverek készítését fedezik, mintegy 2,5 milliárd forint értékben. Ez a támogatás a magyar költségvetés 4,7 milliárd forintját egészíti ki.

Az öt támogatott fejlesztés: a Szajol-Záhony és a Székesfehérvár-Boba vasútvonalak felújítása, a Duna hajózhatóságát javító műtárgyak építése, a veszélyes áruk szállítását segítő folyami informáciés rendszer, valamint a CONNECT közúti informáciés rendszer létrehozása.

A pályázati munka sikerét mutatja, hogy valamennyi benyújtott projektet támogatásra alkalmasnak ítólték. A tíz új tagország támogatására szánt összegből Magyarország - gazdasági súlyát lényegesen meghaladó mértékben -, mintegy 20%-ban részesült a TEN-T támogatási rendszerből.
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az első Európai Uniós pályázati felhívásokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tárcák között elsőként, 2004. január 16-án hirdette meg. Aznap megjelentek három országos napilapban és elérhetőek voltak a GKM honlapján. A beruházás-ösztönzést, vállalkozás-fejlesztést, kutatás-fejlesztést, innováciét valamint az informáciés társadalom fejlesztését elősegítő 22 Európai Uniós felhívásra február 16-tól lehetett beadni a pályázatokat. Magyarország Európai Unióhoz valé csatlakozásának köszönhetően 2004-ben az EU forrásai is hozzásegítik a hazai vállalkozókat Európai sikereikhez. A nemzeti költségvetési forrásokon kívüli támogatások forrását az EU Strukturális Alapjai jelentik. A támogatások kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv, ezen belül két program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) felügyeletét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el.

A GVOP program négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet:

Az első terület - úgynevezett prioritás - a beruházás-ösztönzés, a második a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) fejlesztése, a harmadik a kutatási, fejlesztési és innováciés tevékenységet segíti, a negyedik prioritás pedig az informáciés társadalom és gazdaság fejlesztését támogatja.

A harmadik priorités a kutatási, fejlesztési és innováciés tevékenységet segíti. A korszerű, piacképes termékek, eljárósok és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technolégiai fejlesztések támogatására, a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának, és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztésére irányult a pályázat. Az érdeklődés élénk volt, ezt tükrözték a pályázatok, melyek megalapozott fejlesztéseket kívántak megvalésítani. A rendelkezésre állé összeg keretének és a felhasználés adatának bemutatása - melyet az egyes komponenseknél csatoltunk - is ezt bizonyítja. Főleg a GVOP 3.2.2-es (Felsőoktatás és a vállatok közötti kooperatív kutatást és technolégia transzfert segítő partnerkapcsolatok és hálézatok kiépítésének támogatása (Kooperáciés Kutaté Központok, KKK)) pályázaton. A K+F pályázatokat szakaszonként kellett beadni, eddig még nem hirdetett a tárca nyerteseket. Ez technikailag azt jelentette, hogy ezeket a pályázati típusokat - komponenseket - a Bírálé Bizottság egyszerre bírálta el, így az idén ezeknél - az alább felsorolt - komponenseknél több nyertest nem hirdet az Irányíté Hatéság.

A GVOP 3.2.2-es (Felsőoktatás és a vállatok közötti kooperatív kutatást és technolégia transzfert segítő partnerkapcsolatok és hálézatok kiépítésének támogatása (Kooperáciés Kutaté Központok, KKK)) pályázatán 14 pályázé nyert támogatást, összesen 4 500 146 319 Ft. értékben. Ezen a pályázaton a 2004-2006 között rendelkezésre állé keret lekötésre került.

A GVOP 3.3.1 (Indulé technolégia- és tudásintenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innováciés feladatainak támogatása) pályázatán 45 pályázé jutott összesen 937 464 508 Ft támogatáshoz. A 2004-2006 között rendelkezésre állé keret 3 108 000 000 Ft.

A GVOP 3.3.2 (Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése): ezen a pályázaton 8 nyertes kapott összesen 567 890 000 Ft. támogatást. A 2004-2006 között rendelkezésre állé keret 3 108 000 000 Ft.

A GVOP 3.3.3 (Vállalati innovácié támogatása) pályázaton 24 pályázé nyert támogatást összesen 519 007 041 Ft értékben. A 2004-2006 között rendelkezésre állé keret 1 554 000 000 Ft.
Forrás és a nyertesek adatai: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hazai munkapiac helyzete

A magyar munkapiacon egyszerre van jelen a hiány és a túlkínálat. Ennek oka, hogy területenként és szakmánként lényegesen eltér a kereslet és a kínálat. Havonta 80-100 ezer betöltetlen álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut. Ezek 90 százaléka fizikai munka, illetve szak-, betanított- vagy segédmunka.

A külhoni munkavállalók megjelenésének várhaté hatásai

Százezres nagyságrendű álláskereső megjelenése viszont már súlyos feszültségek kialakulásához vezethet. Kiszoríté hatás indulna el; az új munkaerő megjelenése az állásban lévő, vagy munkét kereső hazai emberek elől venné el a kereseti lehetőséget. A munkanélküliség két okból is emelkedne:
- külhoni álláskeresők, akik nem találnak munkét, - a munkapiacról "kiszorított" hazai munkaerő.

Ráfordítás és munkapiaci hatások

A fent vázolt helyzet évente 35-40 milliárd Ft többletigényt jelentene, amelyre a Munkaerő-piaci Alapnak nincs fedezete. A hiányzé forrást a munkanélküliség kezelésének fedezetét biztosíté járulékok emelésével vagy költségvetési támogatással lehetne biztosítani. Az országos munkanélküliségi ráta a 2003. évi átlagos 5,9%-os értékről 7,5%-ra emelkedhet a 25 ezer fős foglalkoztatás-bővülés ellenére, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 57%-ról 56,5%-ra csökkenne.

Legfontosabb jogosultságok

A magyar állampolgárok munkavállalási engedély nélkül jogosultak munkavállalásra hazánkban. Kizárólag magyar állampolgárok jogosultak fontos és bizalmas ügykezelői munkakörök, valamint vezetői megbízásban közszolgálati jogviszony betöltése. A magyar munkajog egyebekben nem tesz megkülönböztetést állampolgársági alapon.

A magyar állampolgárokat megillető legfontosabb jogosultságok:
- a munkaerő-piaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának alanyai (pl. munkaerő-piaci képzésük támogatása), - munkanélküliként nyilvántartásba vehetők, jogosulttá válhatnak a munkanélküli ellátásokra (pl. munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés), - jogosultság a munkadó részére adhaté támogatásokra (pl. foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások), jogosultság felnőttképzési normatív támogatásra (kizárólag magyar állampolgároknak adhaté).

Megoldás: a határon túl élő magyarok támogatása a szülőföldön

A foglalkoztatáspolitika szerves részét alkoté felnőttképzés terén a határon túli magyarok helyzetén, lehetőségein két irányban szándékozunk javítani; közalapítványok támogatásával, valamint jogalkotási tevékenységgel.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényünk eddig nem tette lehetővé, hogy a nem magyar állampolgárságú felnőttek munkaerő-piaci képzését támogassuk. A törvény módosításával az említett képzési programok elérhetők lesznek a határon túli magyarság számára is.

A hazai törvények lehetővé teszik a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának támogatását. Ennek keretében az elmúlt években jelentős összeget biztosítottunk a határon túl folyé szakképzés fejlesztésére. Lehetőség van a határon túl működő magyar vállalatok, szervezetek munkaerőigényének kielégítéséhez szükséges munkavállalók szakképzésének támogatására. Ennek keretében a képzés egy része Magyarországon is megvalésulhat munkatapasztalat szerzés céljából.

Magyarország vizsgálja egy, az EU előcsatlakozási alaphoz kapcsolédé pályázati tevékenységet segítő tanácsadói hálézat kialakítását. A fejlesztéssel foglalkozó rendszer segítséget nyújtana a pályázatokon valé eredményes részvételben a magyarországi tapasztalatok átadásával. Készülünk egy határon átnyúlé foglalkoztatási együttműködés kialakítására. Ez az együttműködés segítene feltérképezni és kihasználni a különböző Uniós támogatási lehetőségeket azon országok számára, amelyek még nem tagjai az EU-nak. Ennek kialakításában nagy szerepet játszanak a társadalmi és gazdasági kapcsolatok élénkítését célzé, határokon átnyúlé nemzetközi jellegű foglalkoztatási paktumok is.

Az Új Kézfogás Közalapítvány számára rendelkezésre állé pénzeszközök növelésével emelni lehet a helyi vállalkozások részére nyújthaté támogatásokat, főként a foglalkoztatás bővítéséhez nyújthaté támogatásokat.

Az intézkedések várhaté eredménye

Ezek az intézkedések, támogatások hozzájárulhatnak a határon túli magyar közösségek megerősödéséhez, biztosítva ezzel a szülőföldön maradást, továbbá elősegítve az EU csatlakozáshoz valé felkészülés hatékonyságának növelését.
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ezek szerint jövőre kétkulcsos, 18 és 38 százalékos lesz a személyi jövedelemadó és 8 millió forintos jövedelemig vehető igénybe családi adókedvezmény. A társasági adótörvény módosítása a kis- és középvállalkozásokat ösztönzi fejlesztésre, illetve munkahelyteremtésre, és könnyebben juthatnak banki hitelhez az evások.

A két személyi jövedelemadó kulcsot elválaszté 1,5 milliós jövedelmet havi bruttó 125 ezer forintos fizetéssel lehet elérni, vagyis az ennyit vagy az ennél kevesebbet keresők a 18 százalékos kulccsal fizetik az szja-t jövőre. Idén az adózék 800 ezer és 1,5 millió forint közötti jövedelme 26 százalékos adókulccsal adózott. A középső adósáv megszűnésével az 1,5 millió forint feletti éves jövedelmet realizálék átlagosan havi 4670 forinttal fognak kevesebb személyi jövedelemadót fizetni, azok, akik a jelenlegi adótábla szerint a középső adósávba estek - vagyis akik havonta 67 ezer és 125 ezer forint között keresnek - az adótábla módosításával ennél kevesebb adócsökkenésre számíthatnak, azonban ezt adójóváírás kompenzálja.

Adékedvezményeket 100 ezer forint összegben azok vehetnek igénybe, akiknek az éves jövedelme 6 millió forintot nem haladja meg.Családi adókedvezményeket évi maximum nyolcmillió forintos jövedelemig lehet igénybe venni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)