Munkaügyi Tudástár

Míg tavaly az első félévben 53-an haltak meg Magyarországon munka közben, addig 2004 első hat hónapjában már 70-en. Igaz, a súlyos csonkulásos esetek száma 23-ról 21-re csökkent, az összes balesetek száma pedig 12528-ról 10493-ra esett vissza, derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Napi Gazdaság által idézett felméréséből.

A halálos balesetek listáját magasan az építőipar vezeti 31 esettel, a szárazföldi szállításban 8, az egészségügyben 2, az élelmiszeriparban pedig 1 végzetes szerencsétlenség történt 2004 januárja és júniusa között. A balesetek számát tekintve az élelmiszeripar áll az élen 847 esettel, majd a szárazföldi szállítás (787), az egészségügy (645) és az építőipar (541) jön a sorban.
Forrás: Napi Gazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az Unióban nincs evaügy. Kovács Lászlé adóügyi biztos bejelentette: januárban döntenek arról, hogy a magyar vállalkozói átalányadó szabályai megfelelnek-e az Uniós előírásoknak. Egyebek mellett az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva), és annak Európai Uniós megítóléséről hallgatta meg szerdán Draskovics Tibort az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága. A pénzügyminiszter megerősítette azt a korábbi kijelentését, miszerint a 2003-ban az alacsony bevételű és költséghányadú vállalkozások számára bevezetett, az adóadminisztráciés egyszerűsítését szolgáló eva nem csökkenti hazánk Uniós áfabefizetéseit és nincs versenytorzíté hatása.

Az Unióban nincs evaügy A pénzügyi tárca vezetője kiemelte, hogy az Európai Unióban egyelőre nem foglalkoznak a magyarországi evaszabályozással. Az EU-s áfairányelv értelmében a forgalmi adózás rendszerének minden egyszerűsítését egyeztetni kell az illetékes Uniós szervekkel, az evával kapcsolatos egyeztetések így nem sokkal hazánk Uniós csatlakozása után elkezdődtek. A Pénzügyminisztérium már nyáron eljuttatta az evával kapcsolatos informáciékat a brüsszeli áfabizottsághoz, majd ősszel a testület által feltett kérdéseket is megválaszolta. Draskovics Tibor kiemelte, hogy ezt követően nem történt újabb hivatalos lépés az ügyben. A pénzügyminiszter ezért úgy fogalmazott, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról csak a magyar sajtéban folyik polémia, az Európai Unió illetékes bizottságában nincs evaügy. A magyar álláspont szerint az evának nincs versenytorzíté hatása, összhangban áll az áfairányelvvel és nem csökkenti Magyarország Uniós befizetéseit, sőt az adóbevételek dinamikusan növekednek ezen a téren. A pénzügyminiszter leszögezte: "harcolni fogunk, hogy a mai formában megtarthassuk az evát", és kijelentette, hogy a minisztérium továbbra is minden informáciét megad az egyszerűsített vállalkozói adóról a brüsszeli testületnek.

Új adónem az egyszerűbb adminisztrácié érdekében A parlamenti bizottság ülésén Draskovics Tibor bejelentette: elképzelhető, hogy 2006-tól bevezetnek egy, az evához hasonléan az adóadminisztrácié egyszerűsítését szolgáló új adónemet. Az új adótípus esetleges bevezetéséről a végleges döntést a 2004-es bevallási adatok elemzéseit felhasználva hozzák majd meg. Ez az adófajta az evásoknál magasabb költséghányaddal működő társaságok számára jelentene egyszerűsített adminisztráciét, míg a költségvetés az evánál már bevált "fehérítő hatás" nyomán növekvő bevételre számíthat. A tervezett új adónem részletei - így annak várhaté mértéke és alkalmazhatóságának köre - egyelőre nem ismertek.
Forrás:Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Januártól 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint bevezetik az 55. heti nyugdíjat. Az intézkedések jövőre átlagosan 57 ezer forint többletet jelentenek az érintettek számára - közölte a kabinet szerdai ülése után Batiz András kormányszóvivő. A nyugdíjemelés 117 milliárd forint, az 55. heti juttatás 40 milliárd forint kiadást jelent a költségvetés számára. A szóvivő hangsúlyozta, 1991 éta várhatéan az idei év lesz az első, amikor a nyugdíjak reálérték-növekedése meghaladja a reálbérekét.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L

O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y

Hirdetés

MAGYARORSZÁGI MUNKAERőPIAC

Magyarország munkaerőpiaca 2004. május 1. éta része az EU munkaerőpiacának; s a másik kilenc új tagországgal együtt kötelezettséget vállalt a közös foglalkoztatáspolitikai célok teljesítéséért. Az már a csatlakozást előkészítő időszak során jól érzékelhető volt, hogy az új követelmények szükségképpen átformálják, új megoldások keresésére késztetik a hazai foglalkoztatáspolitikét. Ha még évatosan, esetenként bizonytalanul is, de megkezdődött a sokáig halogatott szembenézés a magyar felnőtt népesség alacsony foglalkoztatottságának, az EU-ban legalacsonyabb gazdasági aktivitásának, s ennek másik oldala, a rendkívül nagyarányú inaktivitás valés okaival. A nemzetközi és hazai szinten született széleskörű elemzések, az EU régebbi tagországai jó és sikertelen kezdeményezéseinek tapasztalatai alapján néhány kezdeti intézkedés is született.

Ezekről, a reményeink szerint jelentős változásokat elindíté kezdeti, a csatlakozást megelőzően megtett lépésekről ad számot A magyarországi munkaerőpiac 2004. kötete.

Leszögezhetjük: a már a csatlakozás előtt megkezdett munkaerő-piaci változások elindításának érdeme az új perspektívákat nyité, új követelményeket támaszté Európai Unióé. A haszna azonban - ha sikerül a foglalkoztatottság szintjót érdemlegesen növelni - az egész magyar lakosságé. A magyarországi munkaerőpiac helyzetét áttekintő tanulmány az EU, az OECD, az ILO a foglalkoztatás különböző kérdéseit tárgyalé dokumentumain, nemzetközileg használt statisztikai adatain, az általuk felkért kutatócsoportok megállapításain alapul. A hazai helyzet értékeléséhez felhasználtuk a kormányzati szinten készült elemzéseket, az OECD-EU országok összehasonlítására alkalmas, egységes elvek és módszerek szerint készülő munkaerő-felmérések eredményeit, valamint az államigazgatás különböző szintjein és a tudományos műhelyekben készült elemzéseket. Témánk szempontjából különösen fontosnak bizonyultak a Foglalkoztatás és Munkaügyi Minisztérium elsősorban érintett részlegeinél, valamint a Foglalkoztatási Hivatalban készült értékelések, és a megyei munkaügyi központok nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatai. A sokféle forrásból származé informáciék alapján levont következtetések, megállapítások azonban a szerző saját véleményét tükrözik.

A 2003-ról szóló áttekintés elkészítését - amelyet 1993 éta lényegében azonos, most már "összetanult" csapat végez - és megjelenését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé.

Budapest, 2004.

Laky Teréz
A teljes kiadvány letölthető (Adobe Acrobat Reader; 1,6 Mb)
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A program célja, hogy támogassa a pályakezdő fiatalokat, a 45 év felettiek munkában maradását, a kisgyermekes nők munkába valé visszaállását, a fogyatékkal élő emberek munkavállalását.

A megyei munkaügyi központ "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" című központi program keretében, az Európai Szociális Alap lehetőségeit kihasználva, új típusú szolgáltatásokkal támogatja a munkanélküliek, inaktívak munkaerő-piacra valé visszakerülését.
Forrás: Új Néplap, 2004. november 11.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Értékünk az ember Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében megvalésulé munkaerő piaci program a "Mérföldkövek, biztos pontok" címet viseli. A program-indíté rendezvényre október 6-án, délelőtt 10-kor került sor Kecskeméten, a Három Gúnár Rendezvényházban. A programról Farkas Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci Programok és Elemzések Osztályának vezetőjót kérdezték.

Milyen források állnak rendelkezésre az új munkaerő-piaci program megvalésítására?

Hirdetés

- Előrebocsátanám, hogy a HEFOP-on belül elérhető, szakmai nyelven 1.1. intézkedésnek nevezett program valéjában olyan pályázat, amelyre az ország munkaügyi szervezetei pályázhatnak. Zárt pályázatokról van tehát szé, amelyek rendkívül szigorú feltételeknek kell, hogy megfeleljenek. A pályázatokra 29,8 milliárd forint forrás van, mégpedig a 2004-2006 közötti időszakra. Ebből Bács-Kiskun megye az előttünk állé 2 és fél évben 1,7 milliárd forintot használhat fel. 2004-ben, illetve az idei programok indítására 505 millió forintot fordíthatunk. A pénzt persze nem adják "ingyen", hiszen éppen ez a pályázat lényege. A Bács megyei munkaügyi szervezet pályázatában azt vállalta, hogy 2006 végéig 1425 főt vezet vissza, vagy vezet be a munka világába. Közülük 380 olyan embert, aki tartós munkanélküli, s ez idáig nem sikerült számukra a megfelelő megoldást megtalálni a munkába állásra, foglalkoztatásra. Ebben az évben 475 munkanélkülinek szeretnénk segítséget adni az új programmal, illetve a megyében elindítandé 22 alprogram segítségével

Kik alkotják a Mérföldkövek, biztos pontok célcsoportjait?

- Három célcsoportot határoztunk meg, ezek közül az első a 16-30 év közötti fiatalok csoportja, azoké, akik még nem tudtak elhelyezkedni. A másik célcsoportba a 30 év, de még inkább a 45 év feletti regisztrált munkanélküliek tartoznak. A harmadik célcsoport rendkívül nagy merítésű, ebbe egyaránt beletartoznak azok a 30 év feletti emberek, akik regisztrált vagy nem regisztrált, tartós, illetve nem tartós munkanélküliek. Tehát az inaktív munkanélküliekre is ráirányítjuk a figyelmet, felkutatásukra nagy segítséget jelentenek a mentori programok és természetesen számítunk a civil szervezetek együttműködésére is.

Milyen támogatási lehetőségeket nyit meg a Mérföldkövek, biztos pontok elnevezésű program?

- A támogatásoknak négy fajtája van. Ezek közül az első a képzés. Olyan, a munka erőpiaci igényeknek megfelelő képzési lehetőségeket nyújt a munkaügyi szervezet, melyek révén a munkanélküliek modern, piacképes ismereteket sajátíthatnak el, s jártasságot szerezhetnek például a számítástechnika, az Internet terén. Részt vehetnek személyiségfejlesztő tréningen, megtanulnak önéletrajzot írni, elsajátíthatják azokat a képességeket, amelyek segítségével egy állásinterjú alkalmával a lehető legjobban, a számukra legelőnyösebb médon tudnak bemutatkozni. A támogatási lehetőségek második csoportja az ösztöndíj, amelyet a képzés idejére biztosítunk. Ennek havi összege megegyezik a mindenkori minimálbér összegével, tehát most 53 ezer forint. A támogatások harmadik formája az útiköltség-térítés, illetve az esetlegesen szükséges foglalkozás-egészségügyi költségek megtérítése. A negyedik nagy csoport a bértámogatás, amelyet a foglalkoztatás elősegítése érdekében vehet igénybe egy naptári évre a munkáltató. A bértámogatás összege a munkabér 100%-a, de a járulékokat a munkáltatónak kell fizetnie. A négyféle támogatási lehetőség mindegyike adhaté, s ezek mellett egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a programban részt vevő személyek, így például a szociális gondozást, az intézeti pszicholégust, illetve egyéb, személyre szabott segítségnyújtási formákat, adott esetben ez lehet gyermekmegőrzés is.

Milyen projekteket indít a munkaügyi szervezet a programon belül?

- Az Esély az önállé elhelyezkedésre címet viselő projekt az Operatív Program 1.2. céljaihoz igazodik. Ebben a projektben a személyes érdekérvényesítő képesség javítása a fő cél és kapcsolédik a munkaügyi szervezet infrastrukturális fejlesztéseihez. Úgy hisszük, hogy legtöbbet mindenki önmagáért tehet, tehát, ha megtanítjuk az embereket arra, hogyan írjanak önéletrajzot, hogyan állítsák át a gondolkozásukat a pozitív életszemléletre vagy arra, hogyan keressen maguknak állást az interneten – már nagy lépést tettünk az érdekükben. E projekt keretében tehát ilyen jellegű, gyakorlati segítséget adunk. Három-négy hetes személyiségfejlesztő tréning is szerepel a programunkban, amivel hatékonyabbá tehetjük a munkánkat. A kirendeltségekhez is eljuttatjuk a programban szereplő munkanélküliek önéletrajzát, így a munkáltatók egy megyei adatbázisból tudják kikeresni, hogy kire van leginkább szükségük. Természetesen ez a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit is javítja. A másik projekt, illetve projekt-csomag a munkáltatók igényei oldaláról közelíti meg a problémát. Számos munkáltató jelezte felénk, hogy milyen végzettségű, képzettségű munkavállalóra volna szüksége. Így például van, aki angolul beszélő munkatársakat keres, másoknak minőségellenőrökre van szükségük, egy harmadik cég speciális szociális képzettséget igényelt és így tovább. Ezekben az esetekben tehát úgynevezett fix munkahelyekre képezzük ki a projektben részt vevő személyeket. A harmadik nagy csoportba azok az alprogramok tartoznak, amelyek esetében még nincs meg az a konkrét hely, ahova el tud helyezkedni a munkanélküli, de tudjuk, hogy milyen irányú képzésre van ahhoz szüksége, hogy vissza tudjon térni a munka világába.

Hogyan tudnak a munkanélküliek a projektekhez csatlakozni?

- Elsődlegesen a kirendeltségeken adnak részletes felvilágosítást, de részt vesznek a munkában a civil szervezetek és a mentori szolgálatok is. Minden kirendeltségen programnyité rendezvényt tartunk, amelyen minden fontos informáciét megkapnak az érintettek. Fontos tudnivalé, hogy minden alprogram nem érhető el minden kirendeltségünkön, de lehetőséget teremtünk az átjárhatóságra.
Forrás: Petőfi Népe
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A program teljes költségeinek hetvenöt százalékét az Unió az Európai Szociális Alapból, a fennmaradó részt a magyar állam a nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazottak szerint finanszírozza.

Az intézkedés három veszélyeztetett csoport munkába valé visszahelyezését célozza meg: a tizenhat és harminc év közötti pályakezdőket, különösen a középfokú végzettséggel vagy piacképes szakképzettséggel nem rendelkezőket, a gyesről, gyedről visszatérő édesanyákat és a harminc év felettieket, akik a munkaügyi központ nyilvántartásában legalább tizenkét - vagy ha előre láthaté, hogy tartósan nem tudnak majd elhelyezkedni, legalább három - hónapja szerepelnek.

A jelentkezők az alábbi képzések közül választhatnak: szociális gondozé, ápolé, pénzügyi-számviteli és tb-ügyintéző, kereskedő-boltvezető, kőműves vagy bádogos. A tanfolyamok várhatéan november végén kezdődnek.
Forrás: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A képzésre valé jelentkezés 2004. november 15-én lejárt, azonban a nagy érdeklődésre valé tekintettel a GKM meghosszabbítja a jelentkezési határidőt. Jelentkezni 2004. november 30-ig a Tempus Közalapítvány honlapjáról (www.tka.hu) letölthető jelentkezési lapok kitöltésével lehet.

A képzésre jelentkezhetnek egyrészt az üzleti alapon pályázatírással foglalkozó vállalkozások szakértői és a pályázatíré magánszemélyek, másrészt a kis- és középvállalkozások széles körével kapcsolatban állé, non-porfit formában működő intézmények alkalmazottai.

További informácié a képzés tematikájáról, a képzés további szakaszairól, a jelentkezés feltételeiről a képzést végrehajté Tempus Közalapítványtól (www.tka.hu) és a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól (Gajdorné Juhász Erika, Vámosi Helga, 06-28-521-110, titkarsag@pmva.hu) kaphaté.
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egy új kiadvány részletesen elemzi az Európai munkapiacot, amelyből kiderül, hogy hazai foglalkoztatás háromszázalékos bővülést mutat.

Az Employment in Europe 2004 (Foglalkoztatás Eurépában 2004) című kiadvány statisztikus és analitikus hátteret ad az egyes nemzeti akciétervek éves értékeléséhez és a közös foglalkoztatáspolitikai jelentések számára. A kiadvány 1998 éta minden év szeptemberében megjelenik. Ennek az első, Európai munkapiacot áttekintő fejezete kedvező képet alkot a magyar munkapiac utébbi éveket jellemző fejleményeiről. A fejezet adatai a magyarországi foglalkoztatásnak mintegy háromszázalékos bővülését mutatják 2003-ra - nyilatkozta Téth Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium referense.

Gazdasági növekedés és munkapiaci mutaték az EU-ban A tanulmányból kiderül, hogy lassú gazdasági növekedés és vegyes foglalkoztatási kép jellemezte tavaly Eurépát. Az újonnan csatlakozé államokkal 25 tagúvá bővült Európai Unióban 0,8 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés, összehasonlítva a 2002-ben regisztrált 1,1 százalékkal. A munkanélküliség mutatéi is csak kis mértékben mozdultak el; a 2003-as érték 9,1 százalék a 2002-es 8,8 százalékhoz képest.

Az Unió foglalkoztatási képe nem volt egységes 2003-ban, mivel a 25 tagország felénél csökkent éves szinten a munkahelyek száma. Egyes országokban azonban egy százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság. Ebbe a csoportba tartozik hazánk is, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Szlovákia mellett.

Az általános gazdasági visszaesés rányomta bólyegét a munkapiaci folyamatokra is. Éppen ezért a 2004-re és 2005-re vonatkozó foglalkoztatási előrejelzések is visszafogottak. Erre az időszakra a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedését jósolják a szakemberek. Célkitűzések az Európai foglalkoztatási stratégia tükrében

Téth Gábor elmondta: az Uniós országokban mért átlagos foglalkoztatási mutaté 2003-ban 63 százalék körül stagnált a munkaképes korú népesség teljes egészére vetítve. A nők esetében ez az érték 55, míg az idősebbek tekintetében 40 százalék körüli volt. Az Európai országoknak szembe kell nézniük a munkapiac szerkezeti problémáival. Az EU még távol van a Lisszabonban megfogalmazott célkitűzésektől, hiszen a tavalyi mutaték összességében hét, a nők vonatkozásában öt, az idősek szempontjából pedig tíz százalékponttal maradtak el a várakozásoktól. Az Európai Bizottság nemrég kiadott írása a munkaminőség javításának lehetőségeit elemzi. Az Improving quality in work címet viselő anyag szerint a tudásalapú társadalom kialakítása érdekében a GDP három százalékét kell kutatásra és fejlesztésre fordítani.

Politikák és megoldáskeresés

A jelentés elemzése szerint a Wim Kok vezette Európai Foglalkoztatási Munkacsoport négy területet emelt ki, ahol lényegi intézkedéseket kell hozni: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodéképességének fejlesztése, az inaktív réteg munkavállalásra ösztönzése és a munkavállalás elérhetővé tétele mindenki számára, a szellemi tőke hatékonyabb felhasználása, a kormányzati munka javítása, a reformok hatékonyabb végrehajtása. Ebben az összefüggésben az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport és a Foglalkoztatási irányelvek határozzák meg a legfontosabb politikákat a 2003-2006 közötti időszakra.

A munkapiaci mutaték lehetséges meghatározó tényezői: a munkavállalók adóztatásának mértéke, a kollektív szerződések jellemzői, a fizetések megállapításának mechanizmusa, a munkanélküli segély rendszere és az érvényben lévő munkapiaci politikák. Az említett tényezők kölcsönhatásai befolyásolják a munkavállalók alkalmazkodéképességét, illetve a foglalkoztatási mutatékat.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti foglalkoztatási különbség

A kiadvány szerint az Európai munkapiacok egyik strukturális hátránya az az amerikaival szemben az, hogy a szolgáltatási és az ipari szektorban különbségek tapasztalhatéak. Az Unió tagországaival összehasonlítva az Amerikai Egyesült Államok még mindig a legmagasabb, 55,4 százalékos foglalkoztatási arányt szolgáltatásban, a legkisebbet, 12,6 százalékost pedig az iparban mutathatja fel.

A hivatalos iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete az USA-ban hátrányosabb, mint az Unióban. A munkabérben kimutatott relatív különbségek országonként hasonléan alakulnak, és nem mondhaté el róluk, hogy jelentős mértékben meghatároznák a foglalkoztatási szerkezetet. Az Európai nemzetgazdaságok további átszervezésére reagálva a szolgáltatási szektorban úgy fokozhaté a foglalkoztatás, hogy a viszonylag jól fizetett, nagy termelékenységű területeken - üzleti szféra, oktatás, egészségügy, szociális ellátás - létesítenek munkahelyeket. Alapvető fontosságú, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területére irányítsák át az állami kiadásokat, így járulva hozzá ahhoz, hogy a nők és az idősebbek nagyobb szerephez jussanak a munkapiacon.

Kitörési lehetőség: oktatás és képzés

A munka termelékenységének és minőségének fokozása, valamint a társadalmi befogadás elősegítése érdekében fontos, hogy a szerződéses forma rugalmasságához megfelelő alapokon nyugvé biztonság is társuljon, különösen a hosszú távú, stabil munka és az előrelépés tekintetében. Az Európai munkapiacokat nagyfokú fluktuácié jellemzi, ezt mutatja az alacsony keresetet és a csak bizonytalan megélhetést nyújté munkakörök folyamatainak elemzése. Bár a kilencvenes évek második felében nem növekedett az alacsony fizetést adó munkahelyek száma az Unión belül, arányuk még mindig 15 százalék körüli.

Az iskolai képesítés és a tanfolyami képzés nagy jelentőséggel bír a munkához jutásban. Az érvényben lévő munkapiaci politikák jelentős mértékben hozzájárulnak a piacra valé belépéshez és előbbre jutáshoz, különösen a munkaügyi központok folyamatos képzései révén. A munkapiaci reformok terén elért előrelépés ellenére az EU-nak összességében fokoznia kell erőfeszítéseit a szellemi tőkét jelentő tulajdon feltárásában, és meg kell valésítania a Lisszabonban 2010-re megfogalmazott célkitűzéseket.

Munkakeresés Eurépában

A már több mint fél éve magyarul is üzemelő Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) minden olyan informáciét tartalmaz, amely az Európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel foglalkozik. Az Eurépában működő foglakoztatási szolgálatok mind az EURES-en keresztül hirdetik az olyan álláslehetőségeket, amelyek érintik a más Uniós országokból érkező munkavállalókat. A megjelent hirdetések a foglalkozások széles tárházát tartalmazzák, és ezen belül állandé és szezonális lehetőségeket is kínálnak - mondta Oláh Beáta EURES-menedzser.

Valamennyi lehetőség tájókoztat arról, hogy milyen médon kell a munkára jelentkezni, és kivel kell kapcsolatba lépni. A kapcsolattartó személy általában az az EURES-tanácsadó, aki feldolgozza a jelentkezést, de bizonyos esetekben személyesen is kapcsolatba lehet lépni a munkáltatóval.

Eddig több mint nyolcvanezren regisztrálták magukat az oldalon

A portálon megtalálhatéak az Európai Gazdasági Térség országai és Svájc állami foglalkoztatási szolgálatainak élet-és munkakörülményekre vonatkozó informáciéi is. Ennek célja, hogy tömör áttekintést nyújtsanak azokról a gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdésekről, amelyek egy másik országba átköltözéskor fontosak lehetnek. Az állami foglalkoztatási szolgálatok adatai országos, valamint regionális szinten a munkaerőpiacokkal kapcsolatos általános leírásokat tartalmazzák. Az informáciék rendszeresen, legalább évente kétszer frissülnek.

Az EURES (munkadóknak és munkavállalóknak) informáciés oldalára eddig összesen 88 ezer 161 munkakereső regisztrálta önéletrajzát, és mintegy 3465 munkáltató kínált Európa-szerte álláslehetőséget. Magyarországon 2.699-en töltötték fel önéletrajzukat a rendszerbe, és 13 vállalat ajánlott munkét hazánkban. A legtöbben - szám szerint 16 ezer 400-an - Lengyelországból szeretnének más Európai országban dolgozni, míg a legtöbb munkalehetőséget, 288-at Spanyolországban kínáltak.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)