Munkaügyi Tudástár

Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki változásairól szóló kormányrendelet 2004. december 31-ével hatályát veszti. Így 2005. január 1-jón a jelenleg érvényben lévő adókedvezmény megszűnik, és ismét a jövedéki törvényben meghatározott, eredeti adómértékek érvényesülnek - olvashaté a Mol közleményében.

A változás hatásaként a gázolaj jövedéki adója az eredeti, literenkénti 85 forintra áll vissza. Emiatt a gázolaj fogyasztéi ára 3 forinttal emelkedik. A motorbenzinek árát nem érinti a jövedéki adókedvezmény fenti változása, mert ezeknél jelenleg is 103,50 forint/liter adómérték van érvényben.

Szombaton 0 érától a gázolaj literenkénti ára 235 forint lesz. A 95-ös élmozatlan benzin literenkénti ára 231,50 forint, a 95-ös keverék benziné 234,50 forint, míg az 98-as élmozatlan benzin literjónek ára 240,50 forint változatlanul. Az egyes Mol-töltőállomások, illetve a más olajtársaságok által alkalmazott kútárak a Mol listaárától eltérhetnek.
Forrás: MOL Rt.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felnőttképzési bázisközpontok és hálézat fejlesztésének támogatására a munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprészének 2004. évi iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete terhére

A támogatás a felnőttképzéssel foglalkozó, eltérő gyakorlatot folytató, akkreditált intézmények, közös elveken és részben közös gyakorlaton alapulé együttműködő rendszereinek kialakítását ösztönzi annak érdekében, hogy a konzorciumban résztvevő intézmények körében, mind regionálisan, mind országosan, azonos elveken működő vevőszolgálati, felnőttképzési szolgáltatási, program- és tananyag-fejlesztési, tanfolyam szervezési, vizsgáztatási, minőségfejlesztési, személyzettanúsítási, illetve előzetes tudásszint mérési rendszer alakuljon ki.

A felhíváshoz részletes pályázati dokumentácié készült, amely a fenti pályázattal kapcsolatos valamennyi tudnivalét és a kötelező mellékleteket tartalmazza. A pályázati kiírás letölthető honlapunkról

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság által idén létrehozott GDP - az első negyedévi 4,3, a második negyedévi 4,2, a harmadik negyedévi 3,7 százalékos emelkedés után - az utolsó negyedévben 3.9 százalékkal bővülhet. Az éves szinten 4 százalékosra várt GDP növekedés már kedvezőbb szerkezetben valésult meg. A fejlődést keresleti oldalról a külkereskedelem intenzív bővülése és a beruházások kedvező összetételű élénkülése alapozta meg. Az export növelését meghatározó feldolgozóipari fejlesztések dinamikája az időszak egészében erőteljes volt, az első kilenc hónapban 27 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint egy évvel korábban.

Továbbra is jelentős a lakásépítések és a gazdasági szolgáltatások növekedése és dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban állé infrastrukturális beruházásokat is. A bruttó álleszköz-felhalmozás bővülési üteme az első háromnegyed évben kiemelkedően magas, 13,2 százalék volt. A gazdasági növekedés húzéerejót a kivitel intenzív bővülése biztosította. Az áruexport értéke az első kilenc hónapban euro alapon 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A 2004. évi gazdasági növekedést a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás is élénkítette, dinamikája azonban a múlt évihez képest mérséklődött, növekedési üteme a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal elmaradt a termelés bővülésétől. A termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) mutatéi egyenletesen javultak. A konjunktúra erősödésében az iparnak kitüntetett szerepe volt, fejlődési üteme azonban az első félévi 10 százalékról a harmadik negyedévben 6 százalékra mérséklődött, majd októberben 8,4 százalékra gyorsult. A mezőgazdasági termelés volumene ötödével magasabb lesz idén, mint volt tavaly, az ágazatban az előző két aszályos év után rekord mennyiségű gabonát takarítottak be.

Modellszámításaink szerint a magyar gazdaság 2005-ben - a termelőkapacitások bővülésével összhangban - növekedési pályán fog mozogni, a fejlődés ütemét azonban a lanyhulé kereslet mérsékli. Jövőre a bruttó hazai termék várhatéan 3,8 százalékkal emelkedik. A külpiaci kereslet némi lanyhulása ellenére azt várjuk, hogy az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetően jövőre is erőteljesen növekszik majd az export, és az ideitől némileg elmaradó ütemben az álléeszköz-felhalmozás.

Magyarországon az év során az államháztartási hiány alakulása hangsúlyos gazdasági tényező volt. 2004-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű (GFS) hiánya várhatéan 1348 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg. Az eredményszemléletű elszámolás szerint kalkulált hiány ennél kb. 1,3 százalékponttal alacsonyabb lehet. A jövő évi cél elérésében a legnagyobb kockázatot az áfa-bevételek, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése jelentik. Prognézisunk szerint a 2005. évi deficit meghaladhatja az 1.100 milliárd forintot, a GDP arányos hiány GFS elszámolásban 4,9 százalék, míg ESA95 elszámolásban 5,0 százalék körül alakulhat.

A folyé fizetési mérleg hiánya idén az első félévben 3,3 milliárd euro volt, ami kismértékben magasabb, mint az egy évvel korábbi, hasonlé időszakra számolt érték. A hiány növekedésében a jövedelmek és folyé transzferek alakulása játszott meghatározó szerepet, az áruk és szolgáltatások importjának exportnál nagyobb emelkedése szintén eredményronté tényező volt. A második negyedévben jelent meg az EU-transzferek hatása a mérlegekben, a viszonzatlan folyé átutalások korábbi bevételi többlete a közösségi költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében hiányba fordult át. 2004-ben a konjunktúra élénkülése a beruházások növekedését, valamint a nem pénzügyi vállalkozások eladósodottságának emelkedését eredményezte. A háztartások, valamint az államháztartás pénzügyi mérlege továbbra is kedvezőtlenül alakult. A külső források bevonása gyorsult, s várhatéan 2005-ben tovább bővül. A folyé fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd Eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Jövőre nem számítunk jelentős javulásra a külső egyensúlyban. Az Európai Unióban lassulé növekedési ütem miatt 2005-ben lassabb export-dinamika várhaté, míg a lakossági fogyasztás emelkedése növeli az importot. Jövőre várhatéan magasabb behozatali, mint kiviteli dinamika adódhat. 2005-ben a folyé fizetési mérleg hiánya a fogyasztéi kereslet miatt valamelyest nőhet, összességében 6,9 milliárd Euróra emelkedhet a passzívum, ami a GDP 7,5 százaléka.

Az év során a hazai valuta nominális felértékelődésével párhuzamosan az MNB az irányadó kamatot fokozatosan, több lépésben csökkentette. A jegybanki évatosságot egyrészt az állampapír-piaci hozamok vártnál lassúbb mérséklődése, másrészt a külföldi befektetők által birtokolt állampapírok átlagos futamidejónek csökkenése indokolta. Az irányadó kamat az év végén 9,5 százalékra mérséklődött és további csökkentését várjuk, amely mértéke 2005. végéig a kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradása mellett minimálisan további 2,5-3 százalékpont lehet.

2004-ben az éves inflácié várhatéan 6,8 százalék volt. Az olaj világpiaci árának emelkedése 2004 második felében számottevően nem befolyásolta az árindexet, a dollár gyengülése ellensúlyozta a költségek emelkedését, az idei trend ugyanakkor jövőre lecsapédhat az energiaárakban. Az elektromos energia illetve a lakossági földgáz drágulása mindenképpen meghatározó lesz a következő évi infláciés trendben. 2005-ben összességében folytatódé dezinfláciéra és 4,8 százalék körüli áremelkedés valészínű, de a hatósági körbe tartozé szolgáltatásoknál az infláciét meghaladó áremelkedés várhaté. 2005 decemberére 4,6-4,7 százalékos árindexet prognosztizálunk.

A háztartások fogyasztásában év egészére 3,4 százalékos bővüléssel számolunk. 2005-re pedig az ideihez közeli dinamikét prognosztizálunk.

2004 évben - a várt 6,8 százalékos inflácié mellett - a nettó keresetek 7-7,5 százalékos növekedésével számolunk. A reálkereset idén stagnált - esetleg néhány tizedszázalékkal emelkedett. A lakosság egyéb jövedelmeinél szintén nem volt jelentős emelkedés.

A magyar lakosság gazdasági aktivitási szintje hosszabb ideje meglehetősen alacsony. A munkanélküliek száma 2004. végén mintegy 260 ezer fő, kissé magasabb, mint az előző évben. Jövőre hasonlé mértékű lesz a munka nélkül lévők aránya, ami - Európai Uniós mértékkel mérve továbbra is alacsony - 6,1 százalék.
Forrás: Piac és Profit on-line
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

A 2005. január 1-je és március 31-e között alkalmazhaté üzemanyagárak:

Ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 élmozatlan motorbenzin 23
4Ft/l ESZ-98 élmozatlan motorbenzin 243Ft/l
Gázolaj 229Ft/l
Keverék 234Ft/l
A 98-as és a keverék benzin literenkénti (APEH) üzemanyag ára a 2004. IV. negyedévihez képest 16 forinttal, a 95-ös benziné 15 forinttal, a gázolajó 1 forinttal csökkent!
Forrás: APEH
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A külgazdaság hatékony állami irányítása a gazdaságfejlesztési stratégia részeként valésíthaté meg eredményesen. Ezért célszerű, hogy a külgazdasági stratégiai célok megfogalmazása és azok megvalésítását szolgáló eszköz és intézményrendszer megalkotása és felügyelete a gazdaság egészének fejlesztéséért felelős ágazati miniszter irányítása alatt történjen. Ezt szolgálta a külgazdasági feladatok GKM-be történő átcsoportosítása.

Magyarország Uniós taggá válása az ország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait erősítő változás. A közösség szerződéses kapcsolatrendszere a korábbiaknál kedvezőbb működési feltételeket biztosít Magyarország számára. A kiviteli oldalon keletkező lehetőségeket és az Unión kívüli piacokon adódé előnyöket - részben az intra-kereskedelem pétlélagos erősödésével - ki kell használni.

2004-ben folytatódott a kivitel előző év második felétől jellemző egyenletesen magas növekedése. A kivitel az első negyedévben 13,9, a másodikban 17,3, a harmadikban pedig 12,4 százalékkal nőtt. A kétszámjegyű növekedési dinamika szeptemberben - a magas bázis miatt - veszített ugyan lendületéből, de a minden korábbinál magasabb, 4 milliárd Eurót megközelítő havi export továbbra is 9 százalék feletti növekedést jelent.

Az import március-április havi gyorsulé növekedésében az EU csatlakozásra történő felkészülés, a termeléshez szükséges berendezéseknek, anyagoknak, valamint részegységeknek a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében előrehozott beszerzése hatott közre. A május-júniusi behozatalt az EU előírásai alapján a vámfelügyelet alatt állé, csatlakozáskor szabad forgalomba helyezett közösségi áruk importja lendítette fel. Az import növekedési üteme a harmadik negyedévben mérséklődött.

Az Euróban mért előzetes adatok alapján az év első kilenc hónapjában a kivitel értéke 31593 millió Euró, a behozatalé 35153 millió Euró volt. A kivitel 0,5%-ponttal gyorsabban nőtt (14,6%) a behozatalnál (14,1%), ennek eredményeként a passzívum 3560 millió Euró, előző évhez viszonyított egyenlegromlás mindössze 341 millió Euró, mely közel azonos az első félévi változás értékével.

A nemzetgazdasági kivitel dinamikus bővülését alapvetően a gépek, gépi berendezések árufőcsoport, ezen belül elsősorban a híradás technikai készülékek továbbra is az átlagot jelentősen meghaladó exportnövekedése eredményezte, de hozzájárult, a feldolgozott termékekhez tartozé gyégyszerek, gumigyártmányok számottevő növekedése is. Az exportbővülés motorját az ipari termékek adták, nemzetgazdasági kivitelen belüli részarányuk több mint 93 százalék, export többletük lényegében megegyezik a nemzetgazdaságéval.

A magyar termékek felvevő piacait tekintve a kilencvenes évek közepétől meghatározó EU tagállamok részaránya (2003-ban 73%) a csatlakozást követően az új tagállamokkal együtt a kivitel négyötödére nőtt. Január-szeptember hónapokban az EU (25) országokba és ezen belül az EU 15-ökbe az átlagtól elmaradóan bővült az export. Az új EU tagországokba és az EU-n kívüli országokba kiemelkedő ütemben, több mint negyedével növekedett a kivitel.

A külkereskedelmi mérleg hiánya az EU (25) országok vonatkozásában 290 millió Euróval mérséklődött, míg az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben jelentősen, 631 millió Euróval nőtt.

Az év eddig eltelt időszakában az export vártnál kedvezőbb konjunktúrán alapulé gyors növekedése folyamatos volt, az import közel hasonlé mértékű növekedése mellett. Az első félévihez hasonlé, csatlakozással összefüggő importnövekedésre a második félévben nem kerül sor, így a behozatal és az áruforgalmi hiány az eddiginél mérsékeltebben nő. Az év egészére a kivitel elmúlt évit meghaladó, még kétszámjegyű ütemű növekedése is elképzelhető.

A kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés irányába történő elmozdulás eredményeként a külkereskedelemi termékforgalom egyenlege várhatéan nem romlik tovább.

A gazdaságdiplomácia tevékenységének fékuszában a magyar áru- és szolgáltatás exportjának elősegítése állt. A magas szintű kormányzati találkozék intenzitása meggyőzően demonstrálta a kelet-Európai és ázsiai régié felé irányuló külgazdasági kapcsolatfejlesztési törekvések fontosságát, ennek eredményeképpen már tapasztalhaté a vállalati érdeklődés növekedése.

A tárgyalások során határozott volt a fellépés a magyar kivitel külpiacra jutását gátlé, a nemzetközi szabályokat sértő gyakorlatok ellen. Rendszeressé vált a párbeszéd a külgazdaság-politika időszerű kérdéseiről az érintett szakmai szövetségekkel és szervezetekkel. Elemzéseik és észrevételeik segítik a folyamatok okainak jobb megértését, javaslataik egy része hasznosíthaté a gyakorlati munkában.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás Magyarország kereskedelempolitikai céljait, érdekeit nem médosította, de a társulás jelentős változást hozott az érdekérvényesítés eszközrendszerében és intézményi hátterének feladataiban. Magyarország csatlakozása napjától a közös EU kereskedelempolitika teljes körű alkalmazéjává, és - a belső Uniós egyeztetési rendszeren keresztül - formáléjává vált. Aktív szerepvállalással az volt a cél, hogy a magyar külgazdasági prioritások kellő súllyal jelenjenek meg a közösségi pozíciókban és az EU kétoldalú, regionális és multilaterális kereskedelmi kapcsolatai kedvező és stabil kereteket biztosítsanak a magyar gazdálkodék külpiaci tevékenységéhez.

A kereskedelempolitika közösségi kompetenciája miatt az EU tagországok külön kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat nem tarthatnak fenn. Ilyen jellegű egyezményeit Magyarországnak is meg kellett szüntetnie.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében a legfontosabb gazdasági partnerekkel új gazdasági együttműködési megállapodások megkötésére készült javaslat. Ennek eredményeként 2004-ben több országgal (köztük Kína, Oroszország) sikerült létrehozni az Uniós kötelezettségeinkkel kompatibilis egyezményeket, amelyek megfelelő kereteket teremtenek a külgazdasági célok megvalésításához.

Az EU tagság révén Magyarország részesévé vált az Unió igen kiterjedt kereskedelmi szerződéses rendszerének. Ennek nyomán, több Eurépán kívüli piacon (pl. Mexiké, Chile, Dél-Afrika) javultak a magyar export piacrajutási lehetőségei. A gazdaságdiplomácia törekvése, hogy az EU által jelenleg folytatott, illetve tervezett további szabadkereskedelmi tárgyalásokon a magyar gazdálkodékat sújtó piacrajutási akadályok megszűnjenek.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2004. évi tevékenységének fékuszában a 2003-ban megrekedt nemzetközi kereskedelmi tárgyalások újraindítása állt. A WTO Általános Tanács 2004. júliusi ülésén hosszas vita után végül sikerült konszenzussal elfogadni azt a dokumentumot, amely meghatározza a Dohai Fejlesztési Napirend nevet viselő nemzetközi kereskedelmi tárgyalás-sorozat további menetének fő irányait. A döntéshez csatolt mellékletek négy tárgyalási területen (mezőgazdaság, ipari termékek, szolgáltatások, kereskedelem könnyítés) adnak iránymutatást és médozatokat a további megbeszólósekhez - természetesen mindenhol kitérve a fejlődő országoknak nyújtandé külön kedvezmények, könnyítések ügyére is.

A döntés rögzíti azt is, hogy a WTO következő miniszteri konferenciájára 2005 decemberében Hong-Kongban kerül sor. Bár a keretszöveg elfogadása nem szüntette meg a résztvevők közötti jelentős álláspont különbségeket, lendületet adhat a további tárgyalási folyamathoz. Magyar szempontból különösen fontos, hogy a WTO tárgyalások kiegyensúlyozott eredményeket hozzanak az egyes tárgyalási témákban, mind a piacrajutási, mind a szabályozási elemek terén.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A minimálbér négyezer forinttal, az átlagjövedelem hat százalékkal nő

A minimálbér január elsejótől négyezer forinttal 57 ezer forintra nő. Ez 7,5 százalékos emelkedés, a 4,5 százalékos tervezett infláciét és az szja két százalékpontos csökkenését figyelembe véve 1,5-3,5 százalékos reálbéremelést jelenthet.

December 14-én aláírták a közszféra jövő évi keresetemeléséről szóló megállapodást. Az ágazatban a versenyszférához hasonlé 6 százalékos bruttó keresetemelés lesz, ami az szja változását is számítva 3,5-3,7 százalékos reálbérjavulást biztosít.

A közalkalmazottaknál is lehetővé válik jövőre, hogy állami készfizető kezességgel vegyenek fel hitelt lakásvásárlásnál. A köztisztviselői illetményalap a költségvetési törvényben foglaltak szerint 33 ezer forintról 35 ezer forintra emelkedik.

A jövőre nyugdíjba vonulék számára az öregségi nyugdíjminimum összege kerekítve 24 ezer 700 forint lesz, ami 1 500 forinttal több az ideinél. A nyugdíjemeléssel azonos mértékben emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások is, az egyösszegűek meghatározott, a differenciált összegűek százalékos mértékben. A januári nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat már emelt összegben fizetik ki.

Folytatédik a 13. havi nyugdíj bevezetése, amelynek 75 százalékét fizetik ki két részletben, májusban és novemberben. Az 53., 54. és 55. heti nyugdíj kifizetésével átlagosan 46 ezer forinttal kap többet egy nyugdíjas.

A családi pótlék összege januártól átlagosan 4,5 százalékkal emelkedik.

Szintén január elsejóvel változik a lakásfenntartási támogatás rendszere, melyet a szociális törvények módosításával fogadott el az Országgyűlés. A jelenlegi 200 ezerről 400 ezer forintra emelkedik a lakhatást már veszélyeztető közüzemi díjhátralék határa, és 24 hónapról 60 hónapra növekszik a hátralék törlesztésének ideje.

A 2005-ös adótörvények elsősorban a személyi jövedelemadózás (szja) szabályait módosítják az adóterhek nagyjából két százalékpontos csökkentésével. A mostani három adósáv kettőre csökken a középső, 26 százalékos kulcs megszüntetésével. A jövedelmek évi másfélmillió forintig 18 százalékkal adóznak, az afölötti rész adókulcsa változatlanul 38 százalék lesz. A forrásadó mértéke 20-ról 25 százalékra nő, és változnak az adókedvezményekkel kapcsolatos szabályok is.

Az eddigi munkáltatói adószámítás és az adózéi önbevallás kiegészül egy harmadik adózási méddal, az adóhatósági adómegállapítással. Változik az adóbevallás postára adásának és a befizetett adótöbblet visszautalásának határideje is. Adébevallás helyett itt az adam és Hogyan adózunk 2005-ben?

Az illetékekkel kapcsolatos változások

- az útlevél kiváltásának illetéke 4000 forintról 6000-re - tíz évre szóló útlevél esetén 10 000 forintra - nő,
- a személyi igazolvány, a jogosítvány és az anyakönyvi kivonat illetékterhei viszont nem emelkednek.
- az illetékmentesen vásárolhaté új lakások forgalmi értékhatára ugyanakkor a mostani 30 millió forintról 15 millióra csökken.
- a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelem eljárósának illetéke 10000 forint lesz. Az igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forintnyi illetéket kell fizetni. A megrongálédott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pétlásának illetéke 5000 forintra emelkedik.
- a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor 1890 köbcentimétert meghaladó személygépkocsi és az 500 köbcentimétert meghaladó motorkerékpár esetén minden megkezdett köbcentiméter után 20 forintra médosul az illeték. A gépjármű okmányok kiállításakor a forgalmi engedély kiadásának illetéke 6000 forint, a törzskönyv kiadásának illetéke szintén 6000 forint lesz.

Egyes illetékek befizetésének médja is változik a jövő év elejótől. A jövőben az illetékfizetési kötelezettséget főként csekken vagy átutalással lehet teljesíteni, az okmánybólyegek felhasználhatóságát jelentősen korlátozzák, okmányirodai felhasználásuk megszűnik.

A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek új támogatási rendszerének célja az, hogy a bértámogatásokat csak a munkabérekre lehessen kifizetni. A munkadók normatív médon külön juthatnak majd hozzá az ilyen foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához. Bevezetik a foglalkoztatók akkreditáciéját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését is. A rendszert 2007-ig véglegesítik. Részletek

A mozgásukban korlátozott személyek régi, kék színű igazolványainak érvényessége 2004. december 31-én lejár. Ezért a fővárosban január elsejótől minden behajtási és parkolási kedvezmény csak az új, fényképes, mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával vehető igénybe. Az igazolványt a 218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet értelmében a gépkocsi első szélvédője mögött, teljes egészében jól láthaté médon kell elhelyezni. Másolatot a főpolgármesteri hivatal álláspontja szerint a parkolási társaságok nem fogadhatnak el.

Az autépályák használata 15 százalékkal drágul január elsejótől. A tarifák megállapításakor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az idei hat százalékos infláciét, valamint a gyorsforgalmi úthálézat kilenc százalékos bővülését vette figyelembe. A 12 tonnásnál nehezebb teherauték számára új, D4-es kategériát alakítottak ki, ebben a kategériában - 2000 forintért - napijegy is válthaté. A D2-D4 kategériákban a matrica árából az áfa visszaigényelhető lesz.

Mintegy hatszáz, vény nélkül kaphaté gyégyszer ára emelkedhet január elsejótől, átlagosan öt százalék alatti mértékben. A gyárték közel hatezer termék esetében emelhetnek árat január elsejóvel. Az egészségügyi miniszter szerint ezeknek csak mintegy tizedében lesz valóban árváltozás. A nem vényköteles termékek esetében 15 százaléknyi emelésre van lehetőségük a gyártéknak.

Január 15-től a háztartások fogyasztástól függően 4,5,6 vagy 8 százalékkal fizetnek többet a gázért. Egy átlagos gázfogyasztású család számára ez 200-500 forintos pluszterhet jelent. A nem támogatott körben a vállalati gázár 11,5 százalékkal emelkedik, de a távhőszolgáltaték csak 4,5 százalékkal kapják drágábban a gázt.
A kisfogyaszté háztartásoknál - a lakosok 54 százaléka ebbe a körbe tartozik - a jelenlegi 47 forintos köbméterenkénti ár 49,1 forintra nő. A közepes fogyasztéknál a gáz ára 48 forintról 50,9 forintra, míg a legtöbbet fogyasztéknál 51,2 forintról 55,3 forintra emelkedik.

A vasúttársaság személyszállítási díjai az infláciét követő mértékben, vagyis átlagosan 4,5 százalékkal emelkednek, de egyes pétjegyek ára egyáltalán nem változik

A BKV 2005-ben is két lépcsőben emeli a viteldíjak árát, amelyek éves szinten átlagosan 12,8 százalékkal növekednek. Januárban átlagosan tíz, júliusban további öt százalékkal nőnek a tarifák. Egy vonaljegy ára január elsejótől 160, a havibérlet ára januártól 5950 - diákoknak 2250 - forintra emelkedik.

Médosították a szabálysértési törvény rendzavarásra vonatkozó részét. Ennek értelmében a rendzavarés akár 150 000 forintos pénzbírsággal vagy elzárással szankcionálhaté. Erről a bíróság dönt, a helyszínen eljáré rendőr csak a feljelentést teszi meg. A 150 000 forintos pénzbírság a büntetési tétel felső határa, míg az elzárás időtartama egy és hatvan nap között változhat. A módosítás januárban lép érvénybe.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el a lakásszövetkezeti törvényt. A jogszabály január elsejón lép hatályba, bár egyéves türelmi időt hagy az alapszabályok törvény által előírt módosítására. A törvény csaknem 1300 lakásszövetkezet és az általa kezelt mintegy háromszázezer lakás, valamint garázsszövetkezetek, üdülő- és nyugdíjasházi szövetkezetek működésének feltételeit médosítja.

A kormány december 1-jei döntése szerint januártól mind a forintban, mind a devizában felvett lakáshiteleknél kötelező lesz feltüntetni a teljeshiteldíj-mutatét (THM). A kormánydöntés értelmében a THM tartalmazza majd a lakás értékbecslésének és a helyszíni szemlének a költségét is. A devizában felvett hiteleknél költségtényező például a vételi és az eladási árfolyam különbsége, ezért ezt is magába foglalja a devizakamatnál közlendő THM.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1. A közterületekre, parlag területekre kiterjedő vegyszermentes, mechanikai gyomirtásra alkalmazhaté motoros fűkaszák beszerzésére és azok működtetésére támogatást az önkormányzatok, a kistérségek, az 1997. évi CLVI tv. hatálya alá eső civil szervezetek igényelhetnek.

A támogatás vissza nem térítendő. A pályázat támogatására rendelkezésre állé keretösszeg 100 000 000 Ft. Egy pályázé legfeljebb 1 millió forintot igényelhet, melynek 20%-a fordíthaté működési költségre. A nyertes pályázé köteles az elnyert összegből vásárolt eszközzel végzett mentesítő munkét 2 éven keresztül dokumentálni, és azt kérés esetén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátani.

A részletes pályázati felhívás, az ahhoz kapcsolédé útmutatóval és adatlapokkal honlapunkról letölthető.

2. A parlagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítéséhez, a vonatkozó hatósági eljáróshoz szükséges, a földhivatalok adatszolgáltatási rendszerével kompatibilis, helymeghatározást segítő GPS eszközök beszerzésére támogatást igényelhetnek az önkormányzatok, a kistérségek, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok.

A támogatás vissza nem térítendő. A pályázat támogatására rendelkezésre állé keretösszeg 23 000 000 Ft. Egy pályázé maximum 800 000 forintot igényelhet, legfeljebb 8 db. készülék beszerzése.

A részletes pályázati felhívás, az ahhoz kapcsolédé útmutatóval és adatlapokkal honlapunkról letölthető.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kedvezményekre számíthatnak a munkadók. A kormány olyan támogatási rendszert fogadott el, amely ösztönzi őket, hogy minél több friss diplomást vegyenek fel. A foglalkoztatási ösztöndíj 5-6 ezer fiatal elhelyezkedését segítheti. A járulék- és adóterhek 50 %-át nem kell megfizetnie annak a munkáltatónak, aki fiatal pályakezdő diplomást alkalmaz.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ország Európai Uniós csatlakozásával egyidejűleg lépett hatályba a munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény módosítása a 2004. évi XI. törvény kiadásával. A március 30-án megjelent törvényhez április 19-én kiadásra került a végrehajtási FMM rendelet módosítása 16/2004. szám alatt és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjóről szóló 14/2004 rendelet.

- a munkavédelmi üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat létesítményre, munkaeszközre, technolégiára,
- kockázatértékelés elvégzése és éves felülvizsgálata,
- részben külső segítség szükséges, de alapvetően a munkáltató felelősségébe tartozé dokumentáciék biztosítása,
- az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjóre vonatkozó írásos munkáltatói rendelkezés.

Minderre akkor van szükség, ha a vállalkozó maga munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkezik. A végrehajtási rendelet melléklete ugyanis a legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás esetén úgy fogalmaz, hogy külön szakember foglalkoztatása helyett alkalmazott is kijelölhető, vagy a kisvállalkozó maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben ehhez megfelelő ismeretekkel rendelkezik. Emellett a munkáltató kötelességévé teszi, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerint a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakképesítésű személyt vegyen igénybe, amennyiben a vállalkozó ilyen szakképzettséggel nem rendelkezik.

Az alábbi szolgáltatások szükségesek:

- munkavédelmi hatósági ellenőrzés esetén szaktanácsadás és egyéni érdekképviselet
- munkavédelmi teljes körű dokumentácié készítése, ezek részeként
- érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat
- foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendje (előzetes, időszakos)
- élelmezés-egészségügyi szempontból végzett vizsgálatok
- kockázatelemzés évenkénti felülvizsgálata
- a vállalkozásnál használatos munkavédelmi védőeszközök jegyzéke, valamint ezek kiadásának rendje
- munkavédelmi oktatások jegyzőkönyve (előzetes és időszakos)
- munkavédelmi oktatási segédlet
- munkabalesetek nyilvántartása
- igény szerint Tűzvédelmi Szabályzat készítése
- igény szerint csoportos munkavédelmi időszakos oktatás.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A GVOP Irányíté Hatéság a GVOP-2004-4.1.2. számú pályázat formanyomtatványának 7. oldalán szereplő, az elszámolhaté költségeket tartalmazé táblázatot 2004. december 20-i nappal médosítja.

Az új költségterv beépítésre kerül a pályázati formanyomtatványba, ezért a korábbihoz hasonlé médon letölthető a GKM és az IT Kht. honlapjáról (www.ikth.hu).

Felhívjuk a pályázék figyelmét, hogy 2004. december 20-tól az új formanyomtatványt szíveskedjenek alkalmazni a pályázatok elkészítésénél.

Formanyomtatvány letölthető a GKM oldaláról.
Pályázati kiírás megtekinthető weboldalunkon.

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)