Munkaügyi Tudástár

Tavaly több mint 200 ezren végeztek valamilyen közcélú munkét, közülük mintegy 50 ezren a munka segítségével vissza is tudtak kerülni a munkaerőpiacra. Göncz Kinga elmondta, a közfoglalkoztatásért az önkormányzatok jelenleg normatív többlettámogatást kapnak, így a forrés a nehezebb helyzetben lévő településekhez is eljut. A miniszter kijelentette, 2005-től félévente áttekintik a támogatások felhasználását és szükség szerint újraosztják.

Kapcsolédé hírek:
A kormány 2005-re négymilliárd forintot fordít a közmunkák támogatására
Tájókoztaté a közmunkaprogramok 2004. évi megvalésulásáról

Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Sportlétesítmények akadálymentesítése: Beadási határidő: 2004. 12. 07.

NCA-CIV-04-H Személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásához kapcsolédé kommunikáciés kampány támogatására: Beadási határidő: 2004. 12. 08.

A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése: Beadási határidő: 2004. 12. 10.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felügyelők a munkaidőkeret szabályainak betartását vizsgálták.

A leggyakoribb szabálytalanság volt:
- a munkáltató a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját nem közlik írásban a munkavállalóval. Jé tudni, hogy a közlés hiányában a munkavállaló nem tudja, hogy az adott héten végzett 48 érát meghaladó mértékű munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, és a kifizetett munkabér megfelel-e az előírásoknak. - a munkaidő és a pihenőidő szabályainek be nem tartása, vagyis a munkaidőkeret szabályainak nem megfelelő alkalmazása.

Az akciéellenőrzés célja annak felmérése volt, hogy a munkáltatók milyen mértékben ismerik és alkalmazzák a munkaidőkeret lehetőségeit.

Az akciéellenőrzés során a felügyelők a szabálytalanság megszüntetésére kötelező 272 határozatot hoztak. Szabálysértési bírsághatározatot 86 esetben hoztak. A szabálysértési bírságok összege meghaladta az egymillió forintot. A felügyelők 203 munkaügyi bírsághatározatot hoztak, és a munkaügyi bírság összege meghaladta a 36 millió forintot.

Forrás: Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF)sajtétájókoztatója.

A munkahelyeken három éve lehet eltérni a munka törvénykönyvétõl, kollektív szerzõdés alapján akár a munkavállalók hátrányára is. A dolgozók eddig jobbára csak veszítettek a rugalmasabb szabályozáson.

"Flexicurity" - ez az angol széösszetétel egy olyan "Európai modellt" testesít meg cégek, intézmények és alkalmazottaik kapcsolatában, amely egyidejűleg ad(na) biztonságot a munkavállalóknak, és nagyobb mozgási szabadságot az őket foglalkoztató gazdasági szervezetnek. Ennek a nemzetközi jelszénak a jegyében médosították három évvel ezelőtt a munka törvénykönyvét (Mt.), lehetőséget adva a munkaidő jóval rugalmasabb megszervezésére, a törvénytől valé eltérésre, akár a munkavállaló "kárára" is, ha ezt a kollektív vagy üzemi tanácsi szerződés megengedi.

A módosítás következményeként - ilyen megállapodás birtokában - a törvényben rögzített munkaidőkeret akár egy évre tágíthaté, a munka- és pihenőidő pedig viszonylag szabadon átcsoportosíthaté. Ezáltal megszüntethető - vagy mérsékelhető - például a túlóra, átértelmezhető az állásidő, így csökkenthető a munkaerőköltség, ami persze a munkavállaló számára egyszersmind alacsonyabb keresetet jelent. Az "ellentételezés" - a szándék szerint - a biztosabb munkahely egy versenyképesebb vállalkozásban.

Amennyiben regisztrált felhasználénk, olvassa el részletes tájókoztatónkat a munkaidő keretről.

Ezúton tájókoztatjuk, hogy az alapítványunknál a munkaidőkeret nyilvántartási rendszerhez és annak alkalmazásához megfelelő egyedi, vállalkozására integrált szoftvert megrendelheti. Érdeklődni lehet tanácsadónknál: info@foglalkoztatas.hu

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1. Igaz-e, hogy az FMM a Vigadó téren bérel helyiséget az Ágazati Párbeszéd Bizottságok részére, mekkora a bérlemény?

A hír igaz.
Az Országos Munkaügyi Tanács 2001. februári döntésére alapozva, a magyar kormány és az EU között 2002 nyarán megkötött szerződés alapján - Phare-projekt keretében - alakultak meg Magyarországon a kétoldalú, az ágazati munkadói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az Ágazati Párbeszéd Bizottságok. A bizottságok létrehozására az EU fokozott hangsúlyt helyezett, hiszen az 1999 és 2001 között az ország Uniós felkészüléséről Brüsszelben készített országjelentések mindegyike kifogásolta a középszintű autoném ágazati érdekegyeztetés hiányát. Jelenleg 30 ágazati, szakágazati, illetve alágazati bizottság működik. A kormány szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően a működés infrastrukturális, adminisztratív és finanszírozási feltételeit biztosítja.
A Vigadó u. 6. szám alatti, a GKM kezelésében lévő ingatlan VI. emeletén 2003 őszétől bérel az FMM 399 m2 irodarészt (15 iroda, 3 tárgyalé), ahol az Ágazati Titkárság tevékenykedik 12 koordinátor (az Ágazati Párbeszéd bizottságok munkáját segítő részidejű foglalkoztatottak) és 4 ügyviteli munkatárs közreműködésével (megbízási szerződés). E feltételrendszer keretében a szociális partnerek és a kormány egy olyan férumrendszer alapjait teremtették meg, amelynek hiánya sokszor gondot okozott a munkaügyi kapcsolatok elmúlt másfél évtizedében.

2. Igaz-e, hogy ezt az intézményt a tárca kht.-ként működteti? Mi ennek az oka?

A hír nem igaz!
A Phare-projekt 2004. márciusi zárását követően a program finanszírozéja a Munkaerő-piaci Alap (MpA). A szakmai és pénzügyi programtervet - a Szociális párbeszéd fenntartása és fejlesztése program keretében - az FMM nyújtotta be a MAT-hoz. A forrás felhasználása felett saját finanszírozási elvei szerint, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) "őrködik". Az intézményrendszer stabilitása, a szakmai munka továbbfejlesztése és a gazdaságos működés érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanács 2004. augusztus 13-ai állásfoglalása alapján megkezdődött az Ágazati Párbeszéd Központ Kht. előkészítése az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány bevonásával.

3. Igaz-e, hogy az ÁPB-k működtetésére szeptember 1. és december 31. között összesen százmillió forintot fordít a tárca?

A hír pontatlan.
Az FMM és az MpA kezelője közötti megállapodás keretében 120 millió Ft áll rendelkezésre a feladatok ellátására, melynek felhasználását 2005. március 31-ig tette lehetővé a MAT. Ez biztosítja 30 bizottság hazai és EU-s kapcsolataiból adódé szakmai feladatok végzését és az egyes szolgáltatásokat biztosíté Ágazati titkárság működését, valamint az ÁPB-k informáciés rendszerét biztosíté szoftver fejlesztést.

4. Miért nem kaphattak helyet az Ágazati Párbeszéd Központok a minisztérium épületében, belső infrastruktúrájában?

Az FMM szervezeti egységei jelenleg négy helyen működnek, tehát fizikai akadálya is lenne az Alkotmány utcai épületben valé hely biztosításának az Ágazati Párbeszéd Bizottságok számára (ebből 30 működik, Ágazati Párbeszéd Központ csak egy van!). Ettől is lényegesebb, hogy a bipartit, AUTONÓM PÁRBESZÉD szellemiségének is jobban megfelel, ha nem a minisztérium adminisztratív kapacitása, feltételrendszere között kell tevékenykedniük. Hogy mást ne mondjunk, az FMM központi épületében nincs elég tárgyalé, ami elemi feltétele a párbeszédnek. Ezért is jön létre az ÁPK Kht., hogy a függetlenség az adminisztratív tevékenységét és gazdálkodását érintően is biztosított legyen.

5. Hol lehet bővebb szakmai informáciét szerezni az ÁPB-k tevékenységéről?

Mindenek előtt az Ágazati Párbeszéd Központ Bp. V. ker. Vigadó u. 6. VI. emeletén dolgozó ÁPB koordinátoroktól és munkatársaktól. Az FMM honlapja (www.fmm.gov.hu) is közel egy esztendeje tesz közzé híreket. De szakirodalma is van immár az ÁPB-knek! 2004. december 9-én kerül sor az Ágazati párbeszéd Magyarországon című könyv bemutatéjára Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megnyitéjával.
Forrás: FMM Sajtéfőosztály
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Összeállításunkból megtudhatják, kik adózhatnak az eva szabályai szerint, mi az adó alapja, és mekkora annak mértéke, valamint, hogy mit kell tennie annak, aki az evát szeretné választani.

Jövőre harmadik évébe lép az egyszerűsített vállalkozói adózás (eva) rendszere, amelyről 2002-ben alkotott törvényt az Országgyűlés. Ez az adónem kifejezetten sikeresnek mondhaté, hiszen miközben egyszerűbbé tette a kisebb vállalkozók adóadminisztráciéját, tavaly is, idén is a tervezettnél több bevételt eredményezett. Az első adóévben, 2003-ban 16 milliárd forint volt az előirányzat, ezzel szemben az évi evabevétel meghaladta a harmincmilliárdot. Idén az ötvenmilliárd forintos eredeti előirányzattal szemben csaknem 65 milliárd forintnyi eva folyt be az államkasszába.

A dinamikus növekedéshez hozzájárult, hogy tavaly 24 ezerrel nőtt, így már meghaladta a nyolcvanezret azoknak a vállalkozóknak és vállalkozásoknak a száma, akik és amelyek az eva szabályai szerint adóznak.

Ki jelentkezhet az eva hatálya alá?

Az evát az egyéni vállalkozók, valamint bizonyos társas vállalkozások választhatják. Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tájókoztatása szerint azok az egyéni vállalkozók adózhatnak jövőre az eva szabályai szerint, akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2003-ban vagy 2004-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget. Bejelentkezhetnek továbbá az eva hatálya alá a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - ilyen a betéti és a közkereseti társaság -, valamint a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a végrehajtéi iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat.
<> Mik az evabejelentkezés feltételei?

A bejelentkezéshez további feltételeket is előír az evatörvény. Az egyik legfontosabb előírés a bevételre vonatkozik: csak az a vállalkozás - mindegy, hogy társas vagy egyéni - lehet az eva alanya, amelynek a bejelentés évében és a bejelentés évét megelőző adóévben, vagyis 2003-ban és 2004-ben az összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg. Mivel a bejelentkezés esztendejóben adózé még nem tudja a pontos éves bevételét, a törvény éves szintre átszámított, "ésszerűen várhaté" adóbevételt ír. Az evás bejelentkezés további feltétele, hogy az egyéni vállalkozó az elmúlt két évben folyamatosan végezze tevékenységét, míg gazdasági társaságok esetén az, hogy az elmúlt két évben új tag - öröklést nem számítva - ne szerezzen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosíté részesedést. Nem jelentkezhet az eva hatálya alá olyan vállalkozás, amely ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárós folyik, vagy amelyet jogerősen megbírságolt az adóhatóság számla- vagy nyugtadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt.

Hogyan lehet bejelentkezni az eva hatálya alá?

Azoknak a vállalkozóknak és vállalkozásoknak, amelyek 2005-ben az eva szabályai szerint szeretnének adózni, egy erre a célra szolgáló formanyomtatványt kell kitölteniük. Az egyéni vállalkozóknak a 04103. számú, a társas vállalkozásoknak a 04203. számú nyomtatványon kell bejelenteniük azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót választják.

A bejelentkezés határideje december 20-a, a nyomtatványt a székhely szerint illetékes APEH-igazgatóságra kell eljuttatni. Egyéni vállalkozóknak eddig a határidőig a JNy-05. számú nyomtatványon arról is nyilatkozniuk kell, hogy a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizetik-e meg a járulékot vagy sem. A bejelentkezésre szolgáló nyomtatványok kaphaték a kereskedelmi forgalomban, valamint letölthetők az APEH honlapjáról.

Hogyan lehet visszajelentkezni az eva hatálya alá?

A törvény szerint azok a vállalkozások, amelyek - akár saját döntés, akár jogszabályi előírás következtében - kikerültek az eva hatálya alél, az evalanyiság megszűnését követően öt évig nem választhatják az egyszerűsített adót. Egy kivétel van ez alél: ha az adózé 2003-ban az eva szabályai szerint adózott, de 2004-re elvesztette az evalanyiságát, mert nem rendelkezett belföldi pénzforgalmi bankszámlával. Ha ugyanis időközben nyitott bankszámlát, és minden más feltételnek megfelel, akkor 2005-re jogszerűen újra bejelentkezhet az evatörvény hatálya alá.

Honnan tudhaté, hogy az adóhatóság elfogadta-e a bejelentkezést?

Abban az esetben, ha az eva hatálya alá bejelentkező adózék a bejelentés időpontjában az adóhivatal nyilvántartása szerint a törvényben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek - ideértve az evalanyiság adóévére meghatározott feltételeit is -, akkor az adóhatóság a benyújtott adatlap hivatalosan kitöltött 1 példányát visszaküldi. Az APEH ezzel ad tájókoztatást arról, hogy a bejelentkezést elfogadta. Ha az adóhivatal szerint az adózé nem felel meg az evatörvényben foglalt feltételeknek, elutasíté határozatot fog kapni.

Újra kell-e jelentkeznie annak, aki most is evás?

Nem kell a bejelentkezését annak megújítania, aki idén is az eva hatálya alá tartozott, és a 2005. évre ezt az adózási médot akarja fenntartani - közölte az adóhatóság.

Hogyan lehet kijelentkezni az eva hatálya alél?

Azok, akik ebben az évben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, de jövőre már més adózási formát szeretnének választani, szintén a 04103. vagy a 04203. számú nyomtatványon jelenthetik be döntésüket. Az adózékat az APEH az evalanyiság megszűnésének tudomásul vételéről levélben tájókoztatja.

Mi alapján kell evát fizetni?

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, mértéke az adóalap 15 százaléka. Az eva megállapítása szempontjából bevételnek minősül a bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is. A számviteli törvény hatálya alá tartozé evás vállalkozások esetében bevételnek a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt árbevétel és bevétel számít. A bevételt forintban kell meghatározni. Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára, míg kereskedelmi utalvány esetében az utalványon szereplő összeg.

Hogyan kell az evát bevallani és megfizetni?

Az evát adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az adóalanyiság, az adóév a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszak. A bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozé társaságok esetében az adóévet követő február 15-e, a számviteli törvény hatálya alá tartozé adóalany esetében május 31-e. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 45 napon belül kell benyújtani a bevallást. Az evás vállalkozásnak évente háromszor, az adóév első háromnegyed évére kell adóelőleget fizetnie. A befizetés határideje a negyedévet követő első hónap (április, július és október) 12. napja, alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, médosítva az evatörvényben meghatározott korrekciés tételekkel. A befizetendő adóelőleg az adott negyedévben keletkezett adóalap 15 százaléka.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magas. A tavaly ilyenkorinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A háztartások fogyasztása is nőtt. A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztéi árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utébbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott
Forrás és további részletek: KSH Gyorsjelentés
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy egy-egy befektetési döntést távolról sem csak az olcsé munkaerő befolyásol, hanem például az is, hogy nagy a politikai kockázat, bizonytalan a jogi környezet, és megbízhatatlanok a nyilvántartások. Könnyen előfordulhat például, hogy egy cég megvásárlása után kiderül, vannak olyan kinnlevőségei, amelyek a vevő előtt addig ismeretlenek voltak. De az is jellemző a jogi környezet bizonytalanságára, hogy az ország (pl. Szerbia és Montenegré) gazdasági életében jártas szakértők sem tudják pontosan megmondani, mennyi a bérekre rakédé közteher. A környező országok alacsony bérköltségei miatt mégis egyre több példát lehet találni arra, hogy egyes magyar vállalatok a határokon túlra helyezik termelésüket. A magyar vállalkozói társadalom azonban igen tagolt, és nem minden réteg tudja megragadni a lehetőséget. A környező országokban, így Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, illetve Szerbia és Montenegréban is alacsonyabbak a bérköltségek, mint Magyarországon. Ez könnyen arra ösztönözheti akár magyar vállalatokat is, hogy külföldi bérmunkét alkalmazzanak, vagy külföldre telepítsék termelésüket.

Szerbia és Montenegréban rendkívül alacsonyak, 200 Euró körüliek az átlagbérek, és a szakképzett munkaerő hiánya sem jelentene gondot, a munkanélküliség ugyanis a legszerényebb számítások szerint is 20 százalék. Déli szomszédunk nagy előnye viszont, hogy igen alacsony a rezsiköltség is. Továbbá egyes környezetterhelő iparágak számára kedvező lehet, hogy Szerbia és Montenegréban még nem kidolgozottak a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok. Ráadásul rendkívül alacsony bázisról indul az ország, emiatt hatalmas a növekedési potenciálja. A külföldön megtelepedő legtöbb magyar vállalat azonban nemcsak az olcsé munkaerő miatt lépi át a határokat, hanem általában az ottani piacon valé megjelenés az egyik fő célja. A legfontosabb célországok egyértelműen Szlovákia és Románia lehetnek. Míg azonban Szlovákia esetében az aktivitás kétirányú, román cégek egyelőre nem nagyon jelentek meg Magyarországon. A két ország esetében ériási előnyt jelent, hogy a nyelvi problémák (a magyar kisebbségnek köszönhetően) elenyészők, az EU-tagság vagy a közeli Uniós csatlakozás pedig biztosítja a jogi környezet stabilitását. Szerbia és Montenegré, illetve Ukrajna a bizonytalan jogi és politikai környezet miatt egyelőre nehezebb terep.

Már több megkeresés is érkezett a kijevi kereskedelmi képviseletre magyar cégek részéről, amelyek ukrajnai bérmunkét kívánnak igénybe venni. A rendkívül olcsé munkaerő ellenére még igen kevés a befektetés, aminek legfőbb oka, hogy a régiéban itt az egyik legrosszabb a befektetési környezet. Egyrészt nehéz kivinni az országból a tőkét, másrészt nem megbízhaté a jogi környezet sem. Sok befektetni vágyé vállalkozó nehezen birkézik meg a nyelvi sajátosságokkal, illetve a hatalmas korrupciéval is. A jogi környezet szempontjából stabilnak mondhaté Szlovákia és Románia esetében jelentős a magyar vállalatok aktivitása, Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegré esetében azonban az olcsé bérköltségek ellenére sem kedvező a befektetési környezet.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Országgyűlési döntését igénylő változtatási javaslatok többségében egyetértésre jutottak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban.

Ennek hatására a köztisztviselői, a hivatásos szolgálati és a honvédségi illetményrendszerek hatálya alá tartozék illetménye az év elejótől átlagosan 6%-kal növekedne. E körben a törvényekben szereplő illetménytételektől valé - az egyéni teljesítményektől függő - pozitív irányú eltérés lehetőségét 20%-ról 30%-ra javasolják emelni.

A közalkalmazottak tekintetében a felek egyetértettek abban, hogy az általános közalkalmazotti, valamint a felsőoktatéi és kutatói illetménytáblában a garantált illetményminimumokat 2005-ben növelni szükséges. Az emelés javasolt mértékéről - a keresetek 2004. évi alakulását is figyelembe véve - megegyezésre törekedve folytatják a tárgyalásokat.

Egyetértés született arról, hogy a közalkalmazotti pótlékok alapja 2005. január 1-jótől 4%-kal, 18.900 forintra emelkedjen. Továbbá 2005-től nem csak a közoktatásban, hanem - a felsőoktatási és a kutatási ágazat kivételével - a többi, közalkalmazottakat foglalkoztató intézménynél is bevezetésre javasolják a felek a teljesítmény-ösztönző rendszert. Ehhez intézményi szinten a bértömeg 2%-ának megfelelő keretet szükséges képezni, amit az érintettek helyi döntésen alapulé kereset-kiegészítés formájában kapnának meg.
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Brutté hazai termék (előzetes), 2004. III. negyedév A KSH revíziés politikájának megfelelően 2004. szeptember 30-án adta ki a 2003. évre vonatkozó második előzetes éves GDP becslését, ami alapján a 2003. évi növekedési ütemre az első becslés szerinti 2,9%-kal szemben 3,0% adódott. A 2003-as adatok változását egyidejűleg a negyedéves számításokon is átvezettük, melyeket először most tesszük közzé. A 2003-as bázis változásának következtében, valamint a korábbi becslések készítése éta rendelkezésünkre állé pontosabb informáciék (elsősorban a mezőgazdaság 2004. évi jelentős hozzáadott érték növekedése) ismeretében a 2004. évi első két negyedéves adatok is médosultak. Ezek eredményeként az első negyedévre 0,1, a második negyedévre 0,2 százalékponttal nagyobb lett a növekedési ütem. Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7%-kal nőtt 2004 III. negyedévében. Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,1% volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal emelkedett a bruttó hazai termék a III. negyedévben.

Gyorstájókoztató

Beruházás, 2004. III. negyedév A nemzetgazdasági beruházások volumene 2004 III. negyedévében - az előzetes számítások alapján - 12,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a nemzetgazdasági beruházások mennyisége 3,2%-kal emelkedett a szezonálisan kiigazított index szerint. A 2004. III. negyedévi beruházások teljesítményértéke 996,4 milliárd forint volt. 2004 I-III. negyedévében összesen 2518,3 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlíté áron 13,2%-kal többet, mint egy évvel korábban.

Gyorstájókoztató
Forrás: KSH
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkaügyi kapcsolatok főosztály, főosztályvezetői pályázat:

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet Munkaügyi kapcsolatok Főosztály főosztályvezetői munkakör betöltésére. A Munkaügyi kapcsolatok Főosztály főosztályvezetője az FMM munkaügyi kapcsolatokért és bérpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányításával végzi munkáját, felelős a vezetése alatt állé szervezeti egység működéséért.

Ellátandé feladatok:

A munkaügyi kapcsolatok az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd országos és ágazati rendszerének működtetésére, korszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatok készítése.
Együttműködik a szociális partnerek országos szövetségeivel, az azokat alkoté szervezetekkel.
Koordinálja és segíti a minisztériumok érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét.
Javaslatot készít a munkaügyi kapcsolatok (kollektív szerződéses, megállapodásos rendszer, a munkavállalói részvétel intézményei) rendszerének fejlesztésére.

Pályázati feltételek:

magyar állampolgárság,
cselekvőképesség,
büntetlen előélet,
a többször médosított 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti 85. feladatkörének megfelelő képzettség.

Előnyt jelent:

közigazgatási szakvizsga,
érdekegyeztetés területén szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlat.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

a pályázé legfontosabb személyi adatait,
részletes szakmai önéletrajzát,
három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
a képzettségét igazolé okiratok másolatát,
egy darab igazolvány fényképet,
feladatai ellátására vonatkozó főbb elképzeléseit.

A besorolés az illetmény, valamint az egyéb juttatások megállapítása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján történik. A munkakör fontosnak és bizalmasnak minősül, amelynek betöltéséhez szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

A pályázatokat 2004. december 20-áig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium címére (1054 Budapest, V., Alkotmány u. 3.) Lévai Zoltán humánpolitikai főosztályvezető nevére kell benyújtani. Felvilágosítés a 473-8152, vagy a 473-8130 telefonszámon kérhető.

A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani. A borítékon kérjük feltüntetni: "Munkaügyi kapcsolatok főosztály, főosztályvezetői pályázat".

A pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra.A pályázék a pályázat eredményéről az elbírálást követő 8 napon belül értesítést kapnak.

Az eredménytelenül pályázék pályázati anyagát az értesítéssel egyidejűleg visszaküldjük.

A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát titkosan kezeljük.

A munkakör a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményes befejezését követően azonnal betölthető.

A vezetői megbízás határozatlan időtartamra szél.



A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet Sajté, Kommunikáciés és Informatikai Főosztály főosztályvezetői munkakör betöltésére. A Sajté, Kommunikáciés és Informatikai Főosztály főosztályvezetője a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter irányításával végzi munkáját, felelős a vezetése alatt állé szervezeti egység működéséért.

Ellátandé feladatok:

szervezi a minisztérium tájókoztatási és PR-tevékenységét; elemzi és egységessé teszi az intézmények és a minisztérium egységeinek sajtémunkáját; előkészíti és szervezi a minisztérium vezetőinek a sajtészereplését, a minisztérium sajtéközleményeinek a kiadását;
ellátja a miniszter belföldi programjaihoz kapcsolédé protokoll feladatokat;

biztosítja a napi sajtészemlét;

a minisztérium sajtéfőnökeként a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti az ágazatot érintő jogszabályok társadalmi elfogadtatását, segíti az újságírék munkáját, eljár sajtéügyekben, véleményezi a PR és reklám tevékenységet, közreműködik a minisztérium honlapjának szerkesztésében,
irányítja a minisztérium informatikai tevékenységét.

Pályázati feltételek:

magyar állampolgárság, cselekvőképesség,
büntetlen előélet,
a többször médosított 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti 65. feladatkörének megfelelő képzettség.

Előnyt jelent:

közigazgatási szakvizsga, ötéves szakmai és vezetői gyakorlat,
írott és elektronikus sajtéban szerzett 5-10 éves gyakorlat,
jó kommunikáciés és tárgyalási készség.


A pályázatnak tartalmaznia kell:

a pályázé legfontosabb személyi adatait,
részletes szakmai önéletrajzát,
három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
a képzettségét igazolé okiratok másolatát,
egy darab igazolvány fényképet,
feladatai ellátására vonatkozó főbb elképzeléseit.

A besorolás, az illetmény, valamint az egyéb juttatások megállapítása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján történik.

A munkakör fontosnak és bizalmasnak minősül, amelynek betöltéséhez szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

A pályázatokat 2004. december 20-áig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium címére (1054 Budapest, V., Alkotmány u. 3.) Lévai Zoltán humánpolitikai főosztályvezető nevére kell benyújtani. Felvilágosítés a 473-8152, vagy a 473-8130 telefonszámon kérhető.

A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani. A borítékon kérjük feltüntetni: "Sajté, kommunikáciés és informatikai Főosztály, főosztályvezetői pályázat".

A pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra.

A pályázék a pályázat eredményéről az elbírálást követő 8 napon belül értesítést kapnak. Az eredménytelenül pályázék pályázati anyagát az értesítéssel egyidejűleg visszaküldjük.

A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát titkosan kezeljük.

A munkakör a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményes befejezését követően azonnal betölthető.

A vezetői megbízás határozatlan időtartamra szél.

Foglalkozási rehabilitációs titkárság vezetői pályázat

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet Foglalkozási Rehabilitáciés Titkárság vezetői munkakör betöltésére.

A Foglalkozási Rehabilitáciés Titkárság vezetője főosztályvezetői megbízással rendelkező vezető, aki a foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkár irányításával végzi munkáját, felelős a vezetése alatt állé szervezeti egység működéséért.

Ellátandé feladatok:

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációja szabályozásának szakmai koordináciéja, valamint a területi közigazgatási szervek foglalkozási rehabilitációval, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos szakmai tevékenységének irányítása.

Pályázati feltételek:

magyar állampolgárság, cselekvőképesség,
büntetlen előélet,
a többször médosított 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti 44. feladatkörének megfelelő képzettség.

Előnyt jelent:

jogi, vagy közigazgatási szakvizsga,
munkajogi, foglalkoztatás-jogi és munkaerő-piaci ismeretek.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

a pályázé legfontosabb személyi adatait,
részletes szakmai önéletrajzát,
három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
a képzettségét igazolé okiratok másolatát,
egy darab igazolvány fényképet,
feladatai ellátására vonatkozó főbb elképzeléseit.

A besorolás, az illetmény, valamint az egyéb juttatások megállapítása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján történik.

A munkakör fontosnak és bizalmasnak minősül, amelynek betöltéséhez szükséges a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

A pályázatokat 2004. december 20-áig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium címére (1054 Budapest, V., Alkotmány u. 3.) Lévai Zoltán humánpolitikai főosztályvezető nevére kell benyújtani. Felvilágosítés a 473-8152, vagy a 473-8130 telefonszámon kérhető.

A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani.

A borítékon kérjük feltüntetni: "Foglalkozási rehabilitációs titkárság vezetői pályázat".

A pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra.A pályázék a pályázat eredményéről az elbírálást követő 8 napon belül értesítést kapnak.

Az eredménytelenül pályázék pályázati anyagát az értesítéssel egyidejűleg visszaküldjük.

A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát titkosan kezeljük.

A munkakör a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményes befejezését követően azonnal betölthető.

A vezetői megbízás határozatlan időtartamra szél.
Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)