Mit mond a Munka Törvénykönyve?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles figyelembe venni a munkavállaló kérését és meghallgatni annak igényeit, azonban a végső döntést főszabály szerint a munkáltató hozza meg.

Van olyan szabadság, amelynek időpontjáról a munkavállaló dönthet?

Igen. A Munka Törvénykönyve 122. § (2) bekezdése alapján a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban bejelentse.

Mikor kell közölni a szabadság időpontját?

A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legalább 15 nappal korábban közölnie kell a munkavállalóval. Ez biztosítja, hogy a munkavállaló megfelelően meg tudja szervezni a pihenését és a családi programjait.

Jár-e egybefüggő hosszabb pihenés?

Igen. A Munka Törvénykönyve 122. § (3) bekezdése szerint – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe beleszámítanak a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is.

Elhalasztható vagy megszakítható a szabadság?

Kivételes esetben igen. A Munka Törvénykönyve 123. § alapján, ha azt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja, a munkáltató a törvényi feltételek mellett elhalaszthatja a szabadság kiadását vagy akár megszakíthatja a már megkezdett szabadságot. Ilyen esetben azonban a munkavállalónál felmerült indokolt költségeket a munkáltató köteles megtéríteni.

Mi történik, ha a munkáltató nem adja ki a szabadságot?

A szabadság kiadása nem lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség. Főszabály szerint a szabadságot abban az évben kell kiadni, amelyre az jár. A törvény csak meghatározott kivételes esetekben engedi meg a következő évre történő átvitelét.

Példa a gyakorlatból

Egy munkavállaló augusztus első hetére szeretne szabadságra menni. Ha ebből öt munkanap a munkavállaló által rendelkezésre álló hét nap terhére történik, és az igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi, a munkáltató köteles azt kiadni. Ha azonban további szabadságot szeretne ugyanebben az időszakban, annak időpontjáról már a munkáltató dönthet a működési érdekek figyelembevételével.

Számolja ki egyszerűen a jogosultságát!

Nem biztos abban, hogy Önnek pontosan mennyi szabadság, felmondási idő vagy végkielégítés jár? Használja a Munkavilága.hu ingyenes munkaügyi kalkulátorait, amelyek segítségével néhány adat megadásával gyorsan és egyszerűen ellenőrizheti jogosultságait és várható juttatásait.

➡ Munkavilága.hu – Munkaügyi kalkulátorok

Összefoglaló

Kérdés	Válasz
Ki adja ki a szabadságot?	A munkáltató.
Dönthet a munkavállaló is?	Igen, évente 7 munkanap tekintetében, megfelelő bejelentéssel.
Mennyi idővel korábban kell jelezni?	Legalább 15 nappal.
Mikor kell közölni a szabadság időpontját?	Legalább 15 nappal korábban.
Jár egybefüggő hosszabb pihenés?	Igen, évente legalább 14 egybefüggő naptári nap.

Munkavilága szakértői vélemény

A szabadság kiadásának szabályai a munkáltató működési érdekei és a munkavállaló pihenéshez való joga között teremtenek egyensúlyt. A legtöbb munkahelyi vita abból adódik, hogy a felek nincsenek tisztában a jogaikkal és kötelezettségeikkel. A szabadság megfelelő tervezésével, a határidők betartásával és az időben történő egyeztetéssel a konfliktusok döntő többsége megelőzhető. A munkáltató számára a szabadság kiadása jogszabályi kötelezettség, a munkavállaló számára pedig törvényben biztosított pihenési jog.

Gyakori tévhitek

1. tévhit: A munkavállaló akkor megy szabadságra, amikor szeretne.
Nem igaz. Főszabály szerint a szabadság időpontjáról a munkáltató dönt, a munkavállaló meghallgatását követően.

2. tévhit: A munkáltató nem köteles figyelembe venni a munkavállaló kérését.
Ez sem igaz. A munkavállaló évente hét munkanap szabadságának időpontját – a törvényi feltételek teljesülése esetén – a munkáltató köteles a kérésének megfelelően kiadni.

3. tévhit: Elég néhány nappal korábban szólni a szabadságról.
Nem. A hét munkanapra vonatkozó igényt legalább 15 nappal korábban kell bejelenteni.

4. tévhit: A munkáltató bármikor visszahívhat a szabadságról.
Nem igaz. Erre csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetőség, a törvényben meghatározott feltételekkel.

5. tévhit: A ki nem adott szabadság automatikusan átvihető a következő évre.
Nem. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, és csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben vihető át a következő évre.