Munkavállalóknak
2026.07.24.
Mennyi szabadság jár évente? – Így számítható ki a szabadság mértéke
Az egyik leggyakoribb munkaügyi kérdés, hogy évente hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek egységesen húsz vagy huszonöt nap szabadsága van, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A Munka Törvénykönyve az alapszabadság mellett életkor alapján pótszabadságot is biztosít, emellett bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkavállalók eltérő számú szabadságra jogosultak.
Mit mond a jogszabály?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a alapján minden munkavállalót évente 20 munkanap alapszabadság illet meg. Ez minden teljes munkaidős és részmunkaidős munkavállalóra egyaránt vonatkozik. Részmunkaidő esetén nem a szabadság napjainak száma csökken, hanem a szabadság idejére járó díjazás igazodik a munkaidőhöz.
Életkor alapján járó pótszabadság
A Munka Törvénykönyve 117. §-a szerint a munkavállalót életkorától függően pótszabadság illeti meg. A pótszabadság annak az évnek az első napjától jár, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti.
Gyermek után járó pótszabadság
A Munka Törvénykönyve 118. §-a alapján a gyermekeket nevelő munkavállalókat további pótszabadság illeti meg. Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fogyatékos gyermek után gyermekenként további két munkanap pótszabadság illeti meg a jogosultat.
További pótszabadságok
A Munka Törvénykönyve további esetekben is biztosít pótszabadságot. Ilyen például a fiatal munkavállalók részére járó évi öt munkanap pótszabadság, amely a 18. életév betöltéséig illeti meg a munkavállalót. Bizonyos munkakörökben, illetve egészségkárosodással élő munkavállalók számára más jogszabályok is biztosíthatnak további pótszabadságot.
Mi történik év közbeni belépés vagy kilépés esetén?
Ha a munkaviszony nem az egész naptári évben áll fenn, a szabadság időarányosan jár. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyban töltött idő alapján számítja ki a munkavállalót megillető szabadságot. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkaviszony év közben szűnik meg.
Példa a gyakorlatból
Egy 39 éves, két gyermeket nevelő munkavállalót évente 20 nap alapszabadság, 7 nap életkor szerinti pótszabadság és 4 nap gyermek után járó pótszabadság illet meg. Összesen tehát 31 munkanap szabadságra jogosult, feltéve, hogy a munkaviszonya egész évben fennáll.
Összefoglaló
Munkavilága szakértői vélemény
A szabadság célja a munkavállaló egészségének megőrzése és a megfelelő regenerálódás biztosítása. A gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hány nap szabadság illeti meg őket. Érdemes minden év elején ellenőrizni a szabadság egyenlegét, különösen akkor, ha életkor vagy családi körülmények miatt pótszabadságra is jogosultság keletkezik. A munkáltatóknak pedig célszerű naprakész nyilvántartást vezetniük, hiszen a szabadság helyes kiadása jogszabályi kötelezettség.
Gyakori tévhitek
1. tévhit: Minden munkavállalónak 20 nap szabadság jár.
Nem igaz. A 20 munkanap az alapszabadság, amelyet életkor és egyéb jogcímek alapján pótszabadság egészíthet ki.
2. tévhit: Részmunkaidőben kevesebb szabadság jár.
Nem igaz. A szabadság napjainak száma ugyanannyi, mint teljes munkaidő esetén, csak a távolléti díj igazodik a munkaidőhöz.
3. tévhit: A gyermek után járó pótszabadság automatikusan jár.
Nem minden esetben. A munkáltatónak tudnia kell a jogosultság fennállásáról, ezért a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat célszerű időben benyújtani.
4. tévhit: Év közbeni belépéskor is a teljes éves szabadság jár.
Nem igaz. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadság főszabály szerint időarányosan illeti meg a munkavállalót.
5. tévhit: A fel nem használt szabadságot mindig ki lehet fizetni.
Nem igaz. A szabadságot főszabály szerint természetben kell kiadni. Pénzbeli megváltására általában csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor a ki nem adott szabadság tekintetében, a Munka Törvénykönyve 125. §-a alapján.
Számolja ki egyszerűen a jogosultságát!
Nem biztos abban, hogy Önnek pontosan mennyi szabadság, felmondási idő vagy végkielégítés jár? Használja a Munkavilága.hu ingyenes munkaügyi kalkulátorait, amelyek segítségével néhány adat megadásával gyorsan és egyszerűen ellenőrizheti jogosultságait és várható juttatásait.
Számolja ki egyszerűen a jogosultságát!
Nem biztos abban, hogy Önnek pontosan mennyi szabadság, felmondási idő vagy végkielégítés jár? Használja a Munkavilaga.hu ingyenes munkaügyi kalkulátorait, amelyek segítségével néhány adat megadásával gyorsan és egyszerűen ellenőrizheti jogosultságait és várható juttatásait.
Munkavilága.hu - Munkaügyi kalkulátorok
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a alapján minden munkavállalót évente 20 munkanap alapszabadság illet meg. Ez minden teljes munkaidős és részmunkaidős munkavállalóra egyaránt vonatkozik. Részmunkaidő esetén nem a szabadság napjainak száma csökken, hanem a szabadság idejére járó díjazás igazodik a munkaidőhöz.
A Munka Törvénykönyve 117. §-a szerint a munkavállalót életkorától függően pótszabadság illeti meg. A pótszabadság annak az évnek az első napjától jár, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti.
| Betöltött életkor | Pótszabadság |
|---|---|
| 25 év | +1 nap |
| 28 év | +2 nap |
| 31 év | +3 nap |
| 33 év | +4 nap |
| 35 év | +5 nap |
| 37 év | +6 nap |
| 39 év | +7 nap |
| 41 év | +8 nap |
| 43 év | +9 nap |
| 45 év | +10 nap |
Gyermek után járó pótszabadság
A Munka Törvénykönyve 118. §-a alapján a gyermekeket nevelő munkavállalókat további pótszabadság illeti meg. Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fogyatékos gyermek után gyermekenként további két munkanap pótszabadság illeti meg a jogosultat.
További pótszabadságok
A Munka Törvénykönyve további esetekben is biztosít pótszabadságot. Ilyen például a fiatal munkavállalók részére járó évi öt munkanap pótszabadság, amely a 18. életév betöltéséig illeti meg a munkavállalót. Bizonyos munkakörökben, illetve egészségkárosodással élő munkavállalók számára más jogszabályok is biztosíthatnak további pótszabadságot.
Mi történik év közbeni belépés vagy kilépés esetén?
Ha a munkaviszony nem az egész naptári évben áll fenn, a szabadság időarányosan jár. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyban töltött idő alapján számítja ki a munkavállalót megillető szabadságot. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkaviszony év közben szűnik meg.
Példa a gyakorlatból
Egy 39 éves, két gyermeket nevelő munkavállalót évente 20 nap alapszabadság, 7 nap életkor szerinti pótszabadság és 4 nap gyermek után járó pótszabadság illet meg. Összesen tehát 31 munkanap szabadságra jogosult, feltéve, hogy a munkaviszonya egész évben fennáll.
Összefoglaló
| Jogcím | Szabadság mértéke |
|---|---|
| Alapszabadság | 20 munkanap |
| Életkor szerinti pótszabadság | 1–10 munkanap |
| 1 gyermek után | +2 munkanap |
| 2 gyermek után | +4 munkanap |
| 3 vagy több gyermek után | +7 munkanap |
| 18 év alatti munkavállaló | +5 munkanap |
Munkavilága szakértői vélemény
A szabadság célja a munkavállaló egészségének megőrzése és a megfelelő regenerálódás biztosítása. A gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hány nap szabadság illeti meg őket. Érdemes minden év elején ellenőrizni a szabadság egyenlegét, különösen akkor, ha életkor vagy családi körülmények miatt pótszabadságra is jogosultság keletkezik. A munkáltatóknak pedig célszerű naprakész nyilvántartást vezetniük, hiszen a szabadság helyes kiadása jogszabályi kötelezettség.
Gyakori tévhitek
1. tévhit: Minden munkavállalónak 20 nap szabadság jár.
Nem igaz. A 20 munkanap az alapszabadság, amelyet életkor és egyéb jogcímek alapján pótszabadság egészíthet ki.
2. tévhit: Részmunkaidőben kevesebb szabadság jár.
Nem igaz. A szabadság napjainak száma ugyanannyi, mint teljes munkaidő esetén, csak a távolléti díj igazodik a munkaidőhöz.
3. tévhit: A gyermek után járó pótszabadság automatikusan jár.
Nem minden esetben. A munkáltatónak tudnia kell a jogosultság fennállásáról, ezért a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat célszerű időben benyújtani.
4. tévhit: Év közbeni belépéskor is a teljes éves szabadság jár.
Nem igaz. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadság főszabály szerint időarányosan illeti meg a munkavállalót.
5. tévhit: A fel nem használt szabadságot mindig ki lehet fizetni.
Nem igaz. A szabadságot főszabály szerint természetben kell kiadni. Pénzbeli megváltására általában csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor a ki nem adott szabadság tekintetében, a Munka Törvénykönyve 125. §-a alapján.
Számolja ki egyszerűen a jogosultságát!
Nem biztos abban, hogy Önnek pontosan mennyi szabadság, felmondási idő vagy végkielégítés jár? Használja a Munkavilága.hu ingyenes munkaügyi kalkulátorait, amelyek segítségével néhány adat megadásával gyorsan és egyszerűen ellenőrizheti jogosultságait és várható juttatásait.
Számolja ki egyszerűen a jogosultságát!
Nem biztos abban, hogy Önnek pontosan mennyi szabadság, felmondási idő vagy végkielégítés jár? Használja a Munkavilaga.hu ingyenes munkaügyi kalkulátorait, amelyek segítségével néhány adat megadásával gyorsan és egyszerűen ellenőrizheti jogosultságait és várható juttatásait.
Munkavilága.hu - Munkaügyi kalkulátorok
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
