Az eset ismertetése

Egy ügyben az üzemi tanács elnöke a testületet megillető jogosítványok alapján képviselőként lépett fel a munkáltatóval szemben. A vita középpontjában az állt, hogy az üzemi tanács elnöke jogait milyen módon gyakorolhatja, illetve köteles-e a munkáltatóval együttműködni akkor is, amikor a munkavállalói oldal érdekeit képviseli.

A helyzet azért volt jelentős, mert az üzemi tanács működése természeténél fogva gyakran érinti a munkáltató döntéseit, szervezeti működését és belső folyamatait. Az üzemi tanács jogosítványai azonban nem korlátlanok, ezért azok gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a jóhiszeműség, tisztesség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is.

A bíróság döntése

A bíróság kimondta, hogy az együttműködési kötelezettség nemcsak a munkáltató és az egyes munkavállalók kapcsolatában érvényesül, hanem a munkáltató és a munkavállalói érdekképviseleti, illetve részvételi szervek viszonyában is. Az üzemi tanács elnöke, amikor a testület képviseletében jár el, köteles jogait jóhiszeműen, tisztességesen és rendeltetésszerűen gyakorolni.

A bíróság álláspontja szerint az üzemi tanács jogosítványai nem használhatók a munkáltató működésének indokolatlan akadályozására vagy a munkáltatóval való együttműködés ellehetetlenítésére. A munkavállalói érdekek képviselete természetesen jogszerű és fontos feladat, azonban ennek során is követelmény a korrekt, együttműködő és kiszámítható eljárás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkáltató és az üzemi tanács kapcsolata akkor működik megfelelően, ha a felek nem ellenfélként, hanem egymással együttműködő szereplőként tekintenek egymásra. Az üzemi tanács feladata a munkavállalói érdekek képviselete, de ezt nem öncélúan, hanem a törvényes keretek között, a munkáltató jogos érdekeit is figyelembe véve kell gyakorolnia.

A munkáltató részéről ugyanakkor elvárható, hogy az üzemi tanács jogait tiszteletben tartsa, a szükséges tájékoztatást megadja, és a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeket ne formálisan, hanem tartalmilag teljesítse. Az üzemi tanács részéről pedig elvárható, hogy álláspontját szakmai alapon, megfelelő időben és együttműködő módon képviselje.

Kapcsolódó jogszabály

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6. § (2) bekezdés

Bírósági döntések

EBH 2002.678.

Összegzés

Az üzemi tanács működése a munkavállalói részvétel fontos garanciája, de a testület jogainak gyakorlása során is érvényesül a jóhiszeműség és tisztesség követelménye. Az üzemi tanács elnöke képviseleti szerepében köteles a munkáltatóval együttműködni, jogait rendeltetésszerűen gyakorolni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely indokolatlanul akadályozná a munkáltató működését. A bírói gyakorlat alapján az együttműködés követelménye nemcsak az egyéni munkaviszonyokban, hanem a munkáltató és a munkavállalói képviseleti szervek kapcsolatában is alapvető jelentőségű.