A bírói gyakorlat következetesen hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és az együttműködési kötelezettség egymással párhuzamosan érvényesülő követelmények.

Az eset ismertetése

Az egyik munkaügyi jogvitában a munkavállaló a véleménynyilvánítási jogára hivatkozva több alkalommal is nyilvánosan bírálta munkáltatója döntéseit és működését. A kritikák azonban nem kizárólag szakmai kérdésekre vonatkoztak, hanem olyan kijelentéseket is tartalmaztak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a munkáltató jó hírnevét csorbítsák, illetve a munkáltató és a munkavállalók közötti bizalmi kapcsolatot meggyengítsék. A munkáltató álláspontja szerint a munkavállaló túllépte a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit, ezért munkajogi intézkedést alkalmazott vele szemben. A munkavállaló ezt követően bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy csupán az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítási szabadságával élt.

A bíróság döntése

A bíróság rámutatott arra, hogy a munkaviszony sajátos jogviszony, amelyben a felek között kölcsönös bizalomnak és együttműködésnek kell fennállnia. A munkavállaló jogosult véleményt nyilvánítani, azonban ezt nem teheti olyan módon, amely indokolatlanul sérti a munkáltató jogos érdekeit vagy veszélyezteti a munkáltató működését. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás során is elvárható a mértéktartás, a tényszerűség és a jóhiszemű eljárás. Ha a munkavállaló véleménye sértő, lejárató vagy a munkáltató érdekeit aránytalanul veszélyeztető formában jelenik meg, az már nem élvezi a jog által biztosított védelmet, és az együttműködési kötelezettség megszegésének minősülhet.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkavállaló továbbra is jogosult arra, hogy kifogást emeljen, kritikát fogalmazzon meg vagy jobbító javaslatot tegyen, azonban ezt minden esetben kulturált, tényszerű és a munkáltató jogos érdekeit tiszteletben tartó módon kell megtennie. Különösen fontos ez a közösségi média használata során, ahol egy nyilvános bejegyzés rövid idő alatt jelentős érdeksérelmet okozhat a munkáltató számára. A munkáltatóknak célszerű belső szabályzatban is rögzíteniük a munkahelyi kommunikáció és a közösségi média használatának alapvető szabályait, ugyanakkor minden esetben egyedileg kell vizsgálniuk, hogy a munkavállaló magatartása valóban túllépte-e a jogszerű véleménynyilvánítás kereteit.

Kapcsolódó jogszabály

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6. § (2) bekezdés – Jóhiszeműség, tisztesség és együttműködési kötelezettség.

Bírósági döntések

EBH 2004.1050.

Összegzés

A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban sem korlátlan jog. A munkavállaló kritikát fogalmazhat meg, azonban köteles figyelemmel lenni a munkáltató jogos érdekeire, valamint a jóhiszeműség és tisztesség követelményére. A mértéktartó, tényszerű és szakmai alapú véleménynyilvánítás továbbra is jogszerű, ugyanakkor a sértő, lejárató vagy a munkáltató működését indokolatlanul veszélyeztető megnyilvánulások már munkajogi következményeket vonhatnak maguk után. A munkáltató és a munkavállaló közötti bizalom megőrzése érdekében mindkét félnek törekednie kell a kulturált kommunikációra és az együttműködésre.