Többek között az offshore-rendszer megszüntetését és a konvergenciáért felelős uniós biztosi poszt létrehozását javasolták a bérunió ügyének előmozdítására a Jobbik által szervezett, mai brüsszeli konferencián. Az egyenlő munkáért egyenlő bért mozgalmat azért indította el nyolc kelet-európai ország – köztünk hazánk –, mert tarthatatlanná vált a képzett, de olcsó keleti munkaerőre épülő gazdasági modell.
Megengedhetetlen, hogy amíg az árak már kiegyenlítődtek, addig a keleti bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiaktól. Ennek eredményeként kiáramlik a munkaerő a kontinens keleti részéből. E tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében indítottak polgári kezdeményezést – hazánk vezetésével – hét másik kelet-európai országban (Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia és Lengyelország). A cél a régió teljesítményének emelése, amelynek eredményeként jelentősen nőhetnek a bérek Kelet-Európában – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Egyenlő munkáért egyenlő bért című konferenciát Brüsszelben Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
– Európa szétszakadásával fenyeget, ha hosszabb távon sem találunk megoldást a közösség keleti és nyugati fele közötti szakadék áthidalására, ami nem valósítható meg a munka és a tőkejövedelmek közötti egészségtelen – az utóbbi javára történő – eltolódás megszüntetése nélkül. A közgazdaságilag ideális 65 százalék munkajövedelem, 35 százalék tőkejövedelem arány fölborult a tőke javára, s egyelőre a szándék sem látszik, hogy ezt meg akarnák változtatni az uniós tisztségviselők. Jól mutatja a romló elosztási arányokat, hogy jelenleg a tőke oldalára a jövedelemnek több mint 40 százaléka kerül, a munkaerőnek pedig csak kevesebb mint 60 százalék marad. Kelet-Európában súlyosbítja a helyzetet, hogy hiába kapják a felzárkóztatási támogatásokat, ha az azokból keletkezett jövedelmet adózatlanul tudják kivinni a nemzetközi nagyvállalatok, jellemzően offshore cégekbe – jelentette ki a tanácskozáson Róna Péter közgazdászprofesszor. A rendszerváltás óta az egész politikai, gazdasági átalakulás arra épült, hogy a régió olcsó munkaerővel lássa el az uniót. S a nemzeti kormányok azt el is fogadták. – Amennyiben ezt a problémát nem oldjuk meg, szétszakadhat az unió – hangsúlyozta a professzor.
Ha a különbségek a jelenlegi szinten állandósulnak, az Európai Unió elveszíti a létjogosultságát.A megoldást Róna négy pontban foglalta össze: mindenekelőtt létre kell hozni a konvergenciáért felelős biztosi tisztséget. Az ő felelőssége lenne a felzárkóztatást elősegítő javaslatokat súlyozni s lépéseket tenni a helyzet megváltoztatásáért. Az offshore-rendszert is meg kellene szüntetni: ha az offshore cégekbe kimentett jövedelmeket megadóztatnák, akkor lenne forrás a konvergencia költségeinek biztosítására. Erre a célra az uniós költségvetés öt százaléka is elegendő lenne. Fontos lenne még, hogy ne csak a tőkének, hanem a munkának káros folyamatokat is büntessék, s az is, hogy harmonizálják az európai adórendszert, hiszen ezzel megszűnne az adófizetés alóli kibújás lehetősége.
(MNO)