Munkaügyi Tudástár
Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Legalább 5 karakter megadása szükséges.Híreink
Mit jelent mindez a munkáltatók és a munkavállalók számára?
Az elmúlt öt év bérnövekedése alapvetően átalakította a magyar munkaerőpiac működését. Míg korábban a bérek emelése sok vállalkozás számára elsősorban évente egyszer meghozott döntést jelentett, napjainkra a bérezés stratégiai kérdéssé vált. A munkáltatóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a piaci folyamatokat, a versenytársak ajánlatait és a munkavállalói elvárások változását. Azok a cégek, amelyek későn reagálnak ezekre a változásokra, könnyen elveszíthetik legértékesebb munkatársaikat.
Miért emelkedtek ilyen gyorsan a magyar bérek az elmúlt öt évben?
Az elmúlt öt évben Magyarországon tapasztalt bérnövekedés nem egyetlen tényező eredménye volt, hanem több gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci folyamat együttes hatása. Bár sokan kizárólag az inflációval vagy a minimálbér-emelésekkel magyarázzák a keresetek növekedését, a valóság ennél jóval összetettebb.
Magyarország helye az európai bérrangsorban – átlagbérek, minimálbérek és vásárlóerő
A közép-európai régió országai az elmúlt öt évben hasonló kihívásokkal szembesültek, azonban a bérek növekedésének üteme és a gazdasági teljesítmény között jelentős különbségek alakultak ki. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország egyaránt jelentős béremeléseket hajtott végre, ugyanakkor a fejlődés üteme nem volt minden országban azonos. A munkáltatók egyre inkább regionális összehasonlításban is kénytelenek gondolkodni, hiszen a munkaerő ma már sokkal könnyebben mozog az Európai Unión belül.
Mi az a mediánbér, és miért fontosabb sokszor, mint az átlagbér?
A mediánbér egy statisztikai mutató, amely megmutatja, hogy mennyit keres a "középen lévő" munkavállaló. A számítás során az összes dolgozó keresetét a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezik. A medián az a bér, amely pontosan a sor közepén helyezkedik el.
Magyarország helye az európai bérrangsorban – átlagbérek, minimálbérek és vásárlóerő
Az Európai Unió munkaerőpiaca rendkívül sokszínű, ezért a bérek összehasonlítása önmagában nem egyszerű feladat. Az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége, termelékenysége, adórendszere, munkaerőpiaci sajátosságai és megélhetési költségei jelentősen eltérnek egymástól. Emiatt ugyanaz a bérösszeg teljesen más életszínvonalat biztosíthat egy nyugat-európai országban, mint Közép- vagy Kelet-Európában. A bérek elemzésekor ezért nem elegendő kizárólag a nominális összegeket vizsgálni. Ugyanilyen fontos figyelembe venni a vásárlóerőt, az inflációt és a munkavállalókat terhelő adókat is.
Az elmúlt öt év béralakulása Magyarországon és az Európai Unióban (2021–2026)
Az elmúlt öt év az európai munkaerőpiac egyik legmozgalmasabb időszaka volt. A világjárvány utóhatásai, az energiaválság, a magas infláció, a munkaerőhiány és a gazdasági szerkezet átalakulása egyaránt jelentős hatással voltak a bérek alakulására. Magyarországon és az Európai Unió legtöbb tagállamában egyaránt gyors béremelkedés volt megfigyelhető, azonban a növekedés mértéke és annak valódi értéke országonként jelentősen eltért.
Az európai uniós OECD-tagállamok béralakulása – jelentős különbségek és gyors kelet-közép-európai felzárkózás
Az OECD legfrissebb béradatai alapján továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió OECD-hez tartozó tagállamainak kereseti szintjei között. A nyugat- és észak-európai országok éves átlagbérei lényegesen magasabbak a közép- és kelet-európai tagállamokban mérhető összegeknél. A százalékos bérnövekedés ugyanakkor több felzárkózó országban gyorsabb volt, mint a már eleve magas kereseti szinttel rendelkező tagállamokban.
A próbaidő leggyakoribb hibái – mire érdemes figyelni munkáltatóként és munkavállalóként?
A próbaidő a munkaviszony egyik legfontosabb időszaka, hiszen ekkor derül ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló valóban megfelel-e egymás elvárásainak. Bár sokan csupán egy kötelező időszaknak tekintik, a gyakorlat azt mutatja, hogy a későbbi munkaügyi problémák jelentős része már a próbaidő alatt megelőzhető lenne.
A jó dolgozó ma már nagyobb érték, mint valaha – miért a munkaerő megtartása lett 2026 legfontosabb HR-feladata?
A magyar munkaerőpiac az elmúlt években jelentősen átalakult. Egyre több vállalkozás tapasztalja meg, hogy nemcsak új munkavállalót találni nehéz, hanem a már bevált, jól teljesítő dolgozókat megtartani is komoly kihívássá vált. A munkaerő megtartása ezért 2026-ban már nem egyszerű HR-feladat, hanem stratégiai üzleti kérdés. Egy tapasztalt munkavállaló elvesztése nem csupán egy üres álláshelyet jelent, hanem tudásvesztést, betanítási költséget, termelékenységcsökkenést és sok esetben a csapat működésének megbillenését is.
Pontos munkaidő-nyilvántartás: egy visszaélés tanulságai minden munkáltató és munkavállaló számára
A közelmúltban nyilvánosságra került egy olyan ügy (BKK), amelyben egy munkáltató belső vizsgálata szerint egyes munkavállalók és vezetőjük a munkaidő-nyilvántartások, menetlevelek és egyéb dokumentumok valós tartalmától eltérő adatokat rögzítettek annak érdekében, hogy magasabb összegű pótlékokhoz jussanak. Az ügy ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos nyilvántartások pontossága nem csupán adminisztratív kérdés, hanem komoly munkajogi, polgári jogi és akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Nem eltűnik, hanem teljesen átalakul a könyvelői szakma – A digitalizáció új korszakot nyit az adózásban
Az elektronikus adózás és a digitális ügyintézés gyors fejlődése alapjaiban alakítja át a könyvelői szakmát. Az új rendszerek megjelenése egyre több adminisztratív feladatot vesz át, ugyanakkor a szakértői tudás szerepe várhatóan még nagyobb jelentőséget kap a következő években.
Tájékoztatási kötelezettség - Kártérítési felelősség - Előreláthatóság - Kézbesítési vélelem - Munkaügyi jogvita
A Munka Törvénykönyve több olyan élethelyzetet is nevesít, amikor a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos felmondási tilalmak csak akkor érvényesíthetők, ha a munkavállaló időben tájékoztatja a munkáltatót a védelmet megalapozó körülményről.
Másodállás, mellékállás és versenytilalom – Mikor kell tájékoztatni a munkáltatót?
Egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók a főállásuk mellett másodállást vállalnak, vállalkozást indítanak vagy megbízási jogviszonyban is munkát végeznek. Bár a Munka Törvénykönyve nem tiltja automatikusan a további keresőtevékenységet, a munkavállalónak bizonyos esetekben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a munkáltató felé.
Munkáltatóváltás és munkaviszony-átszállás – Milyen jogai vannak a munkavállalónak?
A vállalkozások életében időről időre előfordulhat, hogy tulajdonosváltás, cégeladás, szervezeti átalakulás vagy egy gazdasági egység átvétele miatt megváltozik a munkáltató személye. Ilyen esetekben sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy mi történik a munkaviszonyával, megmaradnak-e a korábbi jogai, illetve szükséges-e új munkaszerződést kötni.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – Milyen adatokról és körülményekről kell kötelezően tájékoztatni a munkavállalót?
A munkaviszony során nemcsak a munkavállalót terheli tájékoztatási kötelezettség, hanem a munkáltatót is. A Munka Törvénykönyve számos olyan esetet nevesít, amikor a munkáltató köteles előzetesen vagy írásban tájékoztatni a munkavállalót annak érdekében, hogy jogait megfelelően gyakorolhassa, illetve kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Üzemi tanács és együttműködési kötelezettség – Hogyan kell eljárnia az üzemi tanács elnökének?
Az üzemi tanács a munkavállalói részvétel egyik fontos intézménye, amelynek célja, hogy a munkavállalók érdekei szervezett formában is megjelenjenek a munkáltató működése során. Az üzemi tanács elnöke a testület képviseletében jár el, ezért jogait nem kizárólag saját személyes érdekei alapján, hanem a testület és a munkavállalói közösség érdekeit szem előtt tartva gyakorolhatja.
NIS2 Magyarországon: mely vállalkozásokat érinti és milyen kötelezettségekkel jár? - Segítünk a döntésben
2025. január 1-jén hatályba lépett Magyarországon a kiberbiztonság új szabályozási rendszere, amely az Európai Unió NIS2 irányelvének hazai átültetését valósítja meg. A szabályozás célja, hogy növelje a vállalkozások, intézmények és szolgáltatók ellenálló képességét a kibertámadásokkal, adatvesztésekkel és informatikai biztonsági eseményekkel szemben.
Mi számít elvárható magatartásnak a munkahelyen?
Egy - a sok közül - szabály, amely minden munkavállalóra és munkáltatóra vonatkozik
Több az álláskereső, mégis nehéz munkaerőt találni – mi történik a magyar munkaerőpiacon 2026-ban?
Az elmúlt hónapok munkaerőpiaci adatai első látásra ellentmondásos képet mutatnak. Miközben nőtt az álláskeresők száma és a foglalkoztatottság mérséklődött, számos vállalkozás továbbra is arról számol be, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalókat. Sok munkáltató hónapokon keresztül keres szakembereket bizonyos pozíciókra, miközben a munkakeresők egy része hosszabb ideig nem talál számára megfelelő állást. A jelenség mögött azonban nem ellentmondás, hanem a munkaerőpiac szerkezetének folyamatos átalakulása áll.
Közeleg a nyári szabadságok időszaka: ezt érdemes tudni a szabályokról 2026-ban
A nyári időszak beköszöntével sok munkavállaló kezdi tervezni a szabadságát, a családi nyaralást vagy a hosszabb pihenést. A szabadság kiadásával kapcsolatban azonban számos félreértés és tévhit él a köztudatban. Érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy a pihenés valóban a kikapcsolódásról szóljon, és ne munkaügyi vitákról vagy kellemetlen meglepetésekről.
