Milyen szabályok vonatkoznak erre?

A képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemüveg támogatás valóban létező munkáltatói kötelezettség, azonban nem automatikusan jár minden szemüveges munkavállalónak. A vonatkozó szabályokat az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet tartalmazza.

A munkáltató kötelezettsége azoknál a munkavállalóknál merülhet fel, akik napi legalább 4 órában rendszeresen számítógép, laptop vagy egyéb képernyős eszköz előtt dolgoznak. A munkáltató köteles biztosítani a szükséges szem- és látásvizsgálatokat, és amennyiben a foglalkozás-egészségügyi vagy szemészeti vizsgálat megállapítja, hogy a munkavállaló a képernyős munkavégzéshez speciális korrekciót igényel, gondoskodnia kell a munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüvegről. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdés, valamint 6. § (1)–(2) bekezdés.

Mi számít ebben az esetben speciális szemüvegnek?

A jogszabály nem a hétköznapi értelemben vett „monitoros” vagy „kékfény-szűrős” szemüveget nevesíti, hanem az úgynevezett éleslátást biztosító szemüveget. Ez olyan szemüveg, amelyet a szemészeti vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálat a képernyő előtti munkavégzéshez szükségesnek minősít. Nem a szemüveg típusa a döntő, hanem az orvosi szakvélemény. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdés.

A kékfény-szűrős szemüveg annak számít?

Nem feltétlenül. A kékfény-szűrős szemüveg önmagában nem minősül olyan szemüvegnek, amelyet a munkáltatónak kötelező lenne biztosítania. Amennyiben azonban a szakorvos által javasolt szemüveg ilyen bevonattal készül, annak költsége a munkavégzéshez szükséges szemüveg részeként elszámolható lehet. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdés.

Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó szeme romlott és ezért új szemüveg szükséges?

Ebben az esetben a szemromlás önmagában még nem elegendő. Ha a szemészeti vizsgálat megállapítja, hogy a képernyő előtti munkavégzéshez új korrekció szükséges, akkor a munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavégzéshez szükséges szemüveg biztosításáról vagy annak költségtérítéséről. A jogosultság alapja tehát az orvosi szakvélemény és nem önmagában a látásromlás ténye. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdés.

Mi a helyzet akkor, ha a szemüveg eltört vagy tönkrement?

A szemüveg sérülése, elvesztése vagy törése önmagában nem keletkeztet automatikusan új munkáltatói kötelezettséget. Ilyen esetben általában ismételt vizsgálat vagy a munkáltató belső szabályzata alapján lehet eldönteni, hogy indokolt-e új szemüveg biztosítása. A jogszabály alapvetően a munkavégzéshez szükséges szemüveg biztosítását írja elő, nem pedig a magántulajdonban lévő szemüvegek pótlását. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdés.

Mi a munkáltató teendője a gyakorlatban?

A munkavállaló jelzi, hogy látásproblémát tapasztal vagy látásvizsgálatot kér. A munkáltató foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra irányítja a munkavállalót, amely szükség esetén szemészeti szakvizsgálattal egészül ki. Ha a vizsgálat igazolja, hogy a képernyős munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg szükséges, a munkáltató köteles annak biztosításáról vagy költségtérítéséről gondoskodni. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § (1)–(2) bekezdés.

Cégre kell kiállítani a szemüveg számláját?

Erre nincs kifejezett jogszabályi előírás. A gyakorlatban két megoldás terjedt el. Az egyik, hogy a munkavállaló vásárolja meg a szemüveget, majd a számla és az orvosi javaslat alapján a munkáltató megtéríti annak költségét. A másik, hogy a számla közvetlenül a munkáltató nevére kerül kiállításra, és a munkáltató fizeti meg a szemüveg árát. Mindkét megoldás alkalmazható, amennyiben rendelkezésre áll a szükséges orvosi dokumentáció.

Részben vagy egészben kell megtéríteni a szemüveg árát?

A jogszabály nem határoz meg konkrét összeghatárt. A munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges szemüveg biztosításáról kell gondoskodnia, ugyanakkor a legtöbb munkáltató belső szabályzatban rögzíti a maximális téríthető összeget, a keret típusát, a térítés gyakoriságát és az elszámolás rendjét. Célszerű ezeket a feltételeket előre szabályozni.

Ez cafeteriának számít?

Nem. A jogszabály alapján biztosított éleslátást biztosító szemüveg nem cafeteriajuttatás és nem béren kívüli juttatás, hanem a munkáltató munkavédelmi kötelezettségének teljesítése. Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont.

Van valamilyen speciális adózása?

Igen. Amennyiben a szemüveg biztosítása az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, megfelelő orvosi dokumentáció birtokában történik, akkor az adómentes juttatásnak minősül. Sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik személyi jövedelemadó-, társadalombiztosítási járulék- vagy szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége. Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont.

Van előnye a munkáltató számára, ha ezt a juttatást adja?

Igen. A munkáltató egy kötelező munkavédelmi intézkedést tud teljesíteni úgy, hogy annak költsége megfelelő dokumentáció mellett adómentesen számolható el. Emiatt a szemüveg biztosítása jellemzően kedvezőbb megoldás, mint ugyanekkora összeg bérként vagy más juttatásként történő kifizetése, amelyet adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelne. Emellett a munkáltató eleget tesz a képernyős munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi kötelezettségeinek is. 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdés és Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont.