2026. június 16. kedd Jusztin
Időjárás
Betöltés...
MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Hírlevél Munkaügyi hírek, jogszabályváltozások és szakmai újdonságok.
1 Email cím megadása
2 6 számjegyű ellenőrző kód
Munkavállalói képviselet
A munkavállalók érdekeit képviselő szervezet vagy személy. Lehet szakszervezet, üzemi tanács vagy üzemi megbízott. (Mt. 230–275. §)
Munkaügy Jó tudni!
Ügyeleti pótlék
Ügyelet esetén a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen köteles rendelkezésre állni. Díjazása a készenléttől eltérő lehet. (Mt. 144. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Kémiai kóroki tényező
A munkavégzés során jelen lévő veszélyes vegyi anyag vagy keverék. (25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet)
Munkavédelem Jó tudni!
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%

Ha közös megegyezéssel szűnt...

Olvasói kérdés 2025.12.16.

Kérdés

Ha közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszony, később mondhatom, hogy jogellenes volt?

Válasz

Jogszabály: Vonatkozó jogforrás:
EBH 1999.42.
Mt. 6. § (2) bekezdés
Konkrét példa:
A munkavállaló a felmondás szabálytalanságáról tudott, mégis elfogadta azt, nem vitatta a megszüntetést, majd több mint másfél év elteltével kérte a munkaviszonya helyreállítását.

Konkrét példa:
A munkavállaló kérte a közös megegyezést, a munkáltató elfogadta, majd később a munkavállaló alaki okokra hivatkozva próbálta jogellenesnek minősíteni a megszüntetést.

A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének egyik leginkább „önkéntes” formája.
A jog abból indul ki, hogy ilyenkor mindkét fél átgondolta a döntést, és annak következményeit elfogadta.
Ha a munkavállaló kezdeményezte a megállapodást, akkor különösen nehéz utólag arra hivatkozni, hogy az jogellenes volt.
Pusztán formai hibákra hivatkozni általában nem elegendő, ha a felek valódi akarata egyértelmű volt.
A bíróság ilyenkor azt nézi, hogy ténylegesen létrejött-e a megegyezés, és nem azt, hogy utólag ki mit gondolt róla.
A válasz tájékoztató jellegű, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.
Vissza a kérdésekhez