A kabinet szeptember 23-ai ülésén jóváhagyta a Nemzeti
Foglalkoztatási Akciétervet, aminek célja a munka minőségének javítása és a
produktivitás növelése, a társadalmi kohézié erősítése és a befogadás
elősegítése, valamint a teljes foglalkoztatás.
Burány Sándor
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: a célkitűzések között
szerepel, hogy a foglalkoztatási ráta az összes dolgozót tekintve 2006-ra
elérje az 53, 2010-re pedig a 63 százalékot. Nők esetében ez a szám 53 és 57
százalék, míg a férfiaknál 64, illetve 69 százalékos foglalkoztatottságot
jelentsen. Legalább 100-150 ezerrel nőjön a dolgozók száma, ami 400 ezer új
munkahely megteremtésével érhető majd el.
A munka minőségének javítása
A munka minőségének, termelékenységének javítását és a
foglalkoztatás bővítését együttesen és kiegyensúlyozottan kell megvalésítani. A
gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodé bérpolitikára van szükség,
valamint a munkaerőpiaci-kereslet élénkítéséhez a munkét terhelő adók és
járulékok csökkentése is elengedhetetlen - hangsúlyozta a miniszter.
A társadalmi kohézié és befogadás erősítésének kulcsfontosságú
eszköze a foglalkoztatás, ezért a kormány az erre irányuló intézkedések
megvalésítása során különös figyelmet fordít a roma emberekre, az idősebb
munkavállalókra és a fogyatékkal élőkre.
Az első szakma megszerzése ingyenes
Aktív és preventív intézkedésekre van szükség a
munkanélküli, és az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének elősegítése
érdekében. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a humán tőkét és
támogatni az egész életen át tartó tanulást. Az első
szakma megszerzése ingyenes lesz, míg ötven év felett a második szakma
elsajátítása is.
Fontos feladat a nők és férfiak esélyegyenlőségének
megteremtése, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, a be nem
jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, valamint a
munkaerő-piaci integrácié elősegítése.
Intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára
Burány Sándor kiemelte: cél, hogy
a munkanélküliség ne váljon tartóssá, ami az jelenti, hogy a 25 évnél
fiatalabbak 6 hónap, az idősebbek pedig 12 hónapon belül érdemi segítséget
kapjanak, valamint a tartós munkanélküliségi ráta - 2003-2006-ig - 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenjen.
A jövőben radikálisan csökkenteni kell azoknak a tartósan
munkanélkülieknek az arányát, akik nem kaptak segítséget. E szerint a 25 év
alattiak közül - szintén 2003-2006-ig - 19,6
százalékról 15 százalékra, míg az ennél idősebbek körében 15,3-ről 12
százalékra csökkenjen a munkanélküliek aránya. Javítani kell a foglalkoztatási
szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságán is.
Adé-és járulékkedvezmények
A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell
kialakítani, biztosítani kell a foglalkoztatás-barát bérnövekedést és
fejleszteni a vállalkozói, vállalatvezetési ismereteket.
A miniszterek elfogadták, hogy 2005. január 1-jótől 50
százalékos járulékkedvezményt kapjanak azok a cégek, akik 25 év alatti
pályakezdőket és 50 év feletti tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, valamint
azok a vállalkozások is, amelyek gyedről, vagy gyesről visszatérő fiatal
édesanyákat és édesapákat foglalkoztatnak.
Adékedvezmény illeti meg azokat a mikor-vállalkozásokat,
amelyek 5 főnél kevesebb alkalmazottal működnek és létszámot bővítenek. Ugyancsak hasonlé létszámbővítés esetén a
jövőben a kisvállalkozások is számíthatnak az eddig multinacionális cégeknek
járé adókedvezményekre- tette hozzá a miniszter.
Várhatéan 2005. november 1-jótől havi 2250 forintra csökken
a tételes egészségügyi hozzájárulás is.
Intézkedés a humán tőke fejlesztéséért
Burány Sándor elmondta: növelni
kell az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számát, hogy a 25-64 éves
korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya 2010-re elérje a 10
százalékot.
A közoktatásban az egész életen át tartó
tanulás megalapozása érdekében a munkaügyi, és Magyar
Bálint az oktatási miniszter hétfőn megállapodást írtak alá. Ennek
értelmében közvetlen kapcsolatot teremtenek az oktatási és a gazdaság térség
között, valamint racionálisan hasznosítják az iskolarendszerű szakképzés, a
felsőoktatás és a felnőttképzés kapacitásait. A felek összehangolják a képzési
programokat, kutatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket is.
Fontos, hogy biztosítva legyenek azokat a lehetőségek,
amelyek révén versenyképesebb tudással rendelkeznek az iskolából kikerülők és
azok, akik a munkával töltött évek során arra kényszerülnek, hogy újabb szakmát
tanuljanak. A felnőttképzést és az iskolarendszerű képzést koordinálni kell, és
a két rendszernek egymásra kell épülnie - tette hozzá a munkaügyi miniszter.
A megállapodás szerint a két tárca szorosan együttműködik az
Uniós források hatékony felhasználásának érdekében is. A Nemzeti Fejlesztési
Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) szakképzést érintő
intézkedéseinek célja: az egész életen át tartó
tanulás támogatása, az alkalmazkodé képesség javítása, az átláthatóság
biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprézottságának
megszüntetése, az iskolai rendszerből lemorzsolédottak arányának csökkentése és
a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci esélyeinek növelése.
A HEFOP hozzásegíti a felsőoktatásban tanulók és végzettek
sikeres belépését a munkaerőpiacra, és alkalmazkodásukat annak változé
körülményeihez. A program és annak eredménye összhangban áll a magyar
felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai
Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozásban, és ezáltal
az egységes munkaerő-paci integráciéban.
Beszéljünk valamilyen idegen nyelvet!
A magyarok idegennyelv-ismerete alacsony színtű, hazánk
csatlakozott az EU-hoz a legrosszabb nyelvtudással,
ezért fontos feladat, hogy mindenki beszéljen legalább egy - az anyanyelvén
kívüli - Európai nyelven. A felnőttek 14 százaléka valamennyire angolul, 13
százaléka pedig németül beszél.
Országunkban hozzévetőleg 2 millió számítógép van, és az
elmúlt két évben 50 százalékkal nőtt az internethez hozzáférők száma. Néhány
évet előretekintve, a munkahelyek nagy része digitalizált lesz, a
számítógépeket pedig mindenkinek használnia kell majd. 2003 évben - tette hozzá
a munkaügyi tárca vezetője.
A miniszterek által elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási
Akciétervet 2004. október 1-ig kell benyújtani az
Európai Bizottságnak. www.magyarorszag.hu
"http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/akcioterv20040928.html"
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →