Munkaügyi Tudástár

Janké Bálint, a tájókoztató szolgálatot üzemeltető Weber Shandwick GJW vezető tanácsadója közölte, hogy az EU-vonal tavaly februári beindítása éta eltelt 20 hónapban eddig 100 ezer, Uniós témák iránt érdeklődő telefonálé hívását fogadták. "Az EU-vonal honlapját 1,15 millióan tekintették meg, akik közül 8 ezren e-mailen küldött kérdéseikre választ kaptak" - tette hozzá.

Janké Bálint a tapasztalatokat ismertetve beszámolt arról, hogy az EU tájókoztató szolgálatukhoz érkező kérdések egyre inkább egyedi élethelyzetekre vonatkozó, speciális válaszokat követelnek meg. Az EU-val kapcsolatos tévhitek, valamint az általános kérdések egyre inkább visszaszorulnak.

A leggyakoribb érdeklődők kis- és közepes vállalkozások képviselői, valamint diákok, akik legfőképp Uniós munkavállalással, oktatással, utazással, gazdasági és kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban várnak válaszokat. Gyárfásné Fekete Judit, a Miniszterelnöki Hivatal EU kommunikáciés főosztályának vezetője elmondta: a Külügyminisztérium közbeszerzési eljáróst követően kötött 2002 októberében szerződést a Weber Shandwick GJW-vel arról, hogy a politikai és kommunikáciés tanácsadó cég 2005. december 31-ig évi 126 millió forintból EU tájókoztatási szolgálatot üzemeltet.

A főosztályvezető jelezte: egyelőre nincs kormányzati döntés arról, hogy 2006 után fennmarad-e az EU-vonal, ám a korábbi tagországok eddig gyakorlata alapján a szolgálat általában egy bővebb tájókoztatási kört magába foglalé állampolgári vonallá alakul.
Forrás: EU Kommunikáciés Főosztály
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Belügyminisztérium, a Rendőrtiszti Főiskola és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet érettségi (felvételi) előkészítő tanfolyamot szervezett olyan középiskolás vagy korábban érettségizett cigény származású fiatalok számára, akik a rendőrség, a határőrség, a tűzoltéság és a katasztréfa-elhárítás szervezeteinél szeretnének elhelyezkedni.
Forrás, részletek:Belügyminisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alpesi állam eddig nem kötelezte telefonszolgáltatéit arra, hogy a részletes hívásinformáciékat tartalmazé telefonszámlákat extra költség nélkül állítsa ki, azzal érvelve, hogy annak adatvédelmi kihatásai vannak.
A Bíréság elutasította az osztrákok érvelését, mondván, e gyakorlat szerint az előfizető csak következtethet a hívások számára, illetve azok költségeire, de nem tudja azonosítani a hívásokat, és így megállapítani, hogy azok valóban meg is történtek.
Olli Rehn informatikai Uniós biztos szerint az ítólet fontos precedenst teremt a tekintetben, hogy kimondja: a felhasználénak joga van ellenőrizni a hívásokat, amelyekért fizetett, és ezért nem számolhatnak fel neki külön költségeket.
Amennyiben a szolgáltaté extra pénzért további részleteket nyújt, és ezt a szolgáltatást az előfizető igénybe kívánja venni, az már természetesen a kettőjük dolga - tette hozzá.
Forrás: Magyarország
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A magyar munkajogi szabályok kapcsán sokszor elhangzik, hogy milyen jogaik vannak a munkavállalóknak az Európai Unióban, s ehhez képest hazánkban milyen a munkavállalók helyzete. Sokszor kerülnek összehasonlításra konkrét munkavállalói jogok és kötelezettségek.

A magyar munkajogi szabályok ismeretének birtokában össze tudjuk hasonlítani a kétféle joganyagot, le tudjuk vonni a következtetést, hogy mennyire felel meg a magyar szabályozés az Unió követelményeinek, vagyis hogyan alakulnak a magyar munkavállalók jogai a közösségi szabályokhoz képest.

Az Unió munkajogi szabályait korántsem úgy kell elképzelni mint Magyarország vagy más államok munkajogi szabályait. Magyarországon például a versenyszféra foglalkoztatási szabályait nagyrészt egy jogszabály, a Munka Törvénykönyve (az 1992. évi XII. törvény) lefedi. Ez a törvény szabályozza a munkajogviszony szinte minden elemét: így többek közt megtaláljuk benne a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó szabályokat; a munkaidőről, pihenőidőről, munkabérről szóló rendelkezéseket; szabályozza a felek felelősségi viszonyait; tartalmaz nem kevés kollektív szerződésre, szakszervezetekre, üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezést is stb.

A Magyarországon foglalkoztatottak munkavégzésre irányuló szabályait az alábbi jogszabályok rendezik:
- Munka Törvénykönyve ( 1992. évi XXII. Tv.) /Mt./
- Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. ( 1992. évi XXXIII. Tv) / Kjt./
- Köztisztviselők jogállásáról szóló tv. ( 1992. évi XXIII. Tv.) /Ktv./

A munkavégzés, a foglalkoztatás feltételeit és rendjót meghatározó Munka Törvénykönyve mellett kiemelendők, a köztisztviselők, a közalkalmazottak jogállásáról, valamint egyes, a tipikustól eltérő bírósági, fegyveres testületi szolgálati stb. jogviszonyokról szóló törvények, továbbá a végrehajtásukkal kapcsolatos - általános érvénnyel rendelkező – Kormány, illetve miniszteri rendeletek.

A Munka Törvénykönyve rendelkezései annyiban vonatkoznak a költségvetési szervekre és az általuk foglalkoztatott alkalmazottakra, amennyiben azt a törvények előírják, illetve alkalmazásukat megengedik.

A közigazgatási szervek - ide nem értve a helyi önkormányzatokat - és a velük munkaviszonyban állék (köztisztviselők) munkavégzésének sajátosságaiból adódé munkafeltételekről a Kormány külön rendelkezik. A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra a Ktv., valamint az Mt. rendelkezései meghatározott eltérésekkel vonatkoznak, az önkormányzati szervek alkalmazottai esetében pedig a képviselő-testület rendelete állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre, valamint az egyéb juttatásra vonatkozóan a Ktv.-ben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat.

A magyar szabályozáshoz képest azt tapasztalhatjuk, hogy az Uniós jogforrások közt nem találunk ilyen átfogé szabályozást, amely a munkavégzés minden elemét érintené, ehelyett találkozunk különböző irányelvekkel, amelyek mindegyike csak egy jól körülhatárolt kérdéssel foglalkozik, és korántsem ölelik fel a munkajogviszony minden elemét.

Az Unió munkajoga tulajdonképpen csak azt a jelenleg hatályos 11 irányelvet jelenti, amelyek általános munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek az irányelvek csak a fenti munkajogi szabályozás egyes részterületeit érintik, s tartalmaznak kötelező előírásokat a tagállamok számára, hogy hogyan alakítsák munkajogi szabályaikat. Minden egyéb, a 11 irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakít a nemzeti jog, ezek tartalma tehát kizárólag a tagállamok jogalkotéi döntésén múlik. Ezért sokszor megtévesztő lehet az, ha kiragadjuk egy EU-tagállam konkrét munkajogi szabályát, és ahhoz hasonlítjuk a magyar munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket. Ez nem az Unió munkavállalójának helyzetét fogja mutatni, hanem csak egy adott állam rendelkezését, ami különbözhet akár az összes többi tagállam jogi megoldásától is. Az Unión belül ugyanis nagy különbségek tapasztalhaték az egyes tagállamok munkajogi szabályozásai között.

Közösségi szinten a 70-es évektől kezdődően születtek meg azok az irányelvek, amelyek az Unió munkajogát jelentik. Ezek az irányelvek a tagállamokra azt a kötelezettséget réják, hogy a bennük foglalt szabályoknak megfelelően alakítsák ki saját, nemzeti munkajogi tárgyú jogszabályaikat.

Az Európai Unió munkajoga alatt azokat az alábbi irányelveket kell érteni, amelyek munkajogi vonatkozással bírnak, és így áttételesen – a nemzeti jogon keresztül – meghatározzák az Uniós munkavállalók helyzetét:

Magyarország EU - csatlakozása szempontjából annak van jelentősége, hogy a magyar munkajogi szabályok megfelelnek-e a fenti irányelveknek. A magyar munkajog harmonizáciéja évek éta folyamatosan tart.

A magyar munkajogi szabályok tekintettel vannak a modern Európai munkajogi megoldásokra – elsősorban a német jogszabályok hatása érződik a hazai munkajogi szabályokon –, ezért már a csatlakozási folyamat előtt is igen sok olyan jogintézmény szerepelt a magyar jogrendben, amely Uniós követelmény is egyben. A csatlakozási tárgyalások megkezdésétől fokozatos lépések történtek a jogharmonizáciéra – jól megfigyelhető ez a folyamat a Munka Törvénykönyve módosításain keresztül – annak érdekében, hogy a szabályok teljes mértékben megfeleljenek az Uniós követelményeknek.

A magyar munkajogi szabályok mai állapotukban túlnyomérészt teljes mértékben az Unió irányelveihez igazodénak tekinthetőek. A csatlakozást követően arra számítani lehet, hogy az újabb munkajogi tárgyú irányelvek érinteni fogják a munkajogi szabályokat, ha azok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyeknek a magyar szabályok még nem felelnek meg.
Forrás: Ügyvezető
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Gyurcsány Ferenc hétfőn Tokiéban tárgyal vendéglátéjával, a Koidzumi Dzsunicsiro liberális-demokrata párti kormányfővel, és közös politikai nyilatkozatot írnak alá a magyar-japán kapcsolatok fejlesztésének irányairól. A japán miniszterelnök vacsorát ad magyar vendége tiszteletére.
A kormányfő a japán gazdasági szervezetek szövetségében (Keidanren), a szövetség alelnöke, Jonekura Hiromasza által adott ebéden elmondott beszédében a két ország gazdasági kapcsolatait 1990-től felvázolva rámutatott arra, hogy a kilencvenes évek végére lelassult az a korábbi gyors fejlődés, amely egyebek között a japán működőtőke-beruházásokat jellemezte Magyarországon.
Részletek: Miniszterelnöki Hivatal
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal (NKTH) pályázati úton K+F és innováciés központot kíván létrehozni a legújabb, negyedik generáciés (4G) mobil infokommunikáciés technolégiák, rendszerek és alkalmazások vizsgálatára, fejlesztésére.

Időpont: 2004. október 25. (hétfő) 12.00 éra

Helyszín: Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal, 518. terem Budapest V. ker., Szervita tér 8.

Sashegyi Zsuzsanna sajtéfőnök

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Közlemény a KIOP-2004-1.4.0.F kédszámmal jelölt, Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivévízbázisok védelme érdekében című intézkedés pályázati felhívásához kapcsolédé feltételek médosulásáról
Ezúton tájókoztatunk minden pályázét, hogy a KIOP-2004-1.4.0.F kédszámmal jelölt pályázati felhíváshoz kapcsolédé feltételek az alábbiak szerint médosulnak.
Részletes GKM közlemény: Közlemény
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az önkormányzati törzsvagyonba tartozé közúthálézat építésének támogatására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által - a Belügyminisztériummal, valamint a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal egyetértésben - meghirdetett 2004. I. félévi pályázaton támogatást nyert pályázatok jegyzéke
Lista elolvashaté a GKM oldalán: 2004 első félév
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A pályázat célja - az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete alapján - a közoktatási minőségfejlesztés területén kiemelkedő teljesítményt nyújté közoktatási intézmények tevékenységének elismerése.
Pályázhat: Magyarország területén működő, közoktatási feladatokat elláté nevelési-oktatási intézmény
A pályázati kiírás teljes szövege megtalálhaté: Foglalkoztatás.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormányzat célja, hogy az elektronikus informáciészabadság egyszerre évja és szolgálja az állampolgárokat, azaz az állami intézményrendszer működése legyen minél átláthatébb, az állampolgár személyes adatai pedig védettek legyenek. Informáciészabadság nélkül nincs demokrácia. Az elektronikus informáciészabadság nem csupán a közérdekű informáciékhoz valé hozzáférési utak egyike, hanem a demokratizálédásnak, az informáciészabadság tényleges érvényesülésének és ezáltal a korrupcié visszaszorításának is eszköze lehet.
Időpont: 2004. október 26. (kedd), 9.30 - 17.00 éra
Helyszín: CEU (Közép-Európai Egyetem), Auditérium 1051 Budapest, Nádor u. 9.
További részletek: Informatikai és Hírközlési Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)