2005.04.27.
Munkába állást ösztönző segélyezési rendszer
A szociális ellátórendszer átalakításáról szóló csomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer, ami érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy munkát vállaljanak - írja a Népszabadság.
A családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszólósen. Az előterjesztés valamennyi családtámogatás összevonását, alanyi jogúvá tételét, és az adóalapba történő beszámítását ajánlja.
A Népszabadság informáciéi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyégyellátás hatékonyabbá tételét is célozza.
A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem céloz biztosan, és az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozéknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a részorultság alapján járó támogatások megítólése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétézni nem tud.
Az igazságosabb családtámogatásra a szakértők több prébaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapulé modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandé pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást.
A reformcsomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer: ez erősen érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy ha alacsony fizetésért is, de vállaljanak - méghozzá legálisan - munkét. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a munkanélküliek jó része azért nem helyezkedik el, mert ezáltal "kis pénzért" addigi kedvezményeitől elesne.
A szaktárcánál ezért azt javasolják, egy bizonyos ideig ne engedjók el a munkanélküliségből kikerülők kezét, a juttatások - az esetleges közüzemidíj-kedvezmények, a térítésmentes szolgáltatásokra valé jogosultság - maradjanak meg mindaddig, amíg arra valóban részorulnak.
Az előterjesztésben szerepel a lakhatáshoz valé jog kimondása is. A tárca a legalacsonyabb jövedelműeknek pénzbeli támogatásokat, illetve szükség esetén alacsonyabb komfortfokozatú bérlakásokat adna. Anyagi "szükséghelyzetben" a család lakhatásának fenntartására a magáncsőd intézményének bevezetését, a hajléktalanok számára pedig az önállé, és nem az intézményi elhelyezést kezdeményezi.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A Népszabadság informáciéi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyégyellátás hatékonyabbá tételét is célozza.
A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem céloz biztosan, és az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozéknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a részorultság alapján járó támogatások megítólése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétézni nem tud.
Az igazságosabb családtámogatásra a szakértők több prébaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapulé modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandé pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást.
A reformcsomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer: ez erősen érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy ha alacsony fizetésért is, de vállaljanak - méghozzá legálisan - munkét. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a munkanélküliek jó része azért nem helyezkedik el, mert ezáltal "kis pénzért" addigi kedvezményeitől elesne.
A szaktárcánál ezért azt javasolják, egy bizonyos ideig ne engedjók el a munkanélküliségből kikerülők kezét, a juttatások - az esetleges közüzemidíj-kedvezmények, a térítésmentes szolgáltatásokra valé jogosultság - maradjanak meg mindaddig, amíg arra valóban részorulnak.
Az előterjesztésben szerepel a lakhatáshoz valé jog kimondása is. A tárca a legalacsonyabb jövedelműeknek pénzbeli támogatásokat, illetve szükség esetén alacsonyabb komfortfokozatú bérlakásokat adna. Anyagi "szükséghelyzetben" a család lakhatásának fenntartására a magáncsőd intézményének bevezetését, a hajléktalanok számára pedig az önállé, és nem az intézményi elhelyezést kezdeményezi.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →