2005.04.11.
A kivételek ellenére sok cég nyerészkedik a fogyatékos foglalkoztatással
Az elavult állami támogatás miatt a cégek inkább csak a társadalmi felelősségvállalásból - rossz esetben törvénytelen nyerészkedésből - élnek a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával.
Hiába van annyi munka, amit otthonról lehetne végezni, ennek ellenére a többségünk csak reménykedik abban, hogy talán lesz munkahelye! - fakadt ki egy férfi egy főként fogyatékossággal élők által látogatott honlapon. ő maga egy fuvarozé cégnél dolgozik, interneten keresztül keres munkáltatója számára megbízásokat az Európai Unió egész területéről. De ezzel a különböző fogyatékosságokkal élők azon szűk kisebbségébe tartozik, akik képesek valahogy elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A Magyarországon élő körülbelül 600 ezer fogyatékos ember 70 százaléka munkaképes, de a versenyben rendre alulmaradnak. A becslések szerint csak minden ötödik-hatodik tud közülük elhelyezkedni, ami körülbelül harmada a Nyugat-Eurépában szokásos aránynak. Derera ezért főleg a nem megfelelő állami ösztönzést okolja.
A szabály:
Ma Magyarországon minden 20 fő fölötti vállalkozásnál az álláshelyek legalább 5 százalékét fogyatékossággal élő munkavállalóval kell betölteni. Amelyik cég ezt nem teszi meg, annak álláshelyenként évi 137 ezer forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. A 20 fősnél nagyobb, s legalább a teljes munkavállalói létszám 60 százalékának megfelelő fogyatékost foglalkoztató úgynevezett célszervezetek fogyatékos munkavállalónként a minimálbér 1,3-3,0-szorosát kapják állami támogatásként (a szorzé a munkavállaló fogyatékosságának mértékétől függ). Ha tehát egy cég például a helyek 10 százalékét tölti meg ilyen munkaerővel, akkor nem kap semmilyen támogatást.
Hiába van annyi munka, amit otthonról lehetne végezni, ennek ellenére a többségünk csak reménykedik abban, hogy talán lesz munkahelye! - fakadt ki egy férfi egy főként fogyatékossággal élők által látogatott honlapon. ő maga egy fuvarozé cégnél dolgozik, interneten keresztül keres munkáltatója számára megbízásokat az Európai Unió egész területéről. De ezzel a különböző fogyatékosságokkal élők azon szűk kisebbségébe tartozik, akik képesek valahogy elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Visszaélés és látszatmunka
Hangos portál Szőke Lászlé szerint a vakok és gyengénláték csak elvétve keresnek munkét álláshirdetések útján, inkább az érdekvédelmi szervezeteik, a munkaügyi központok és személyes ismeretségek révén prébálnak álláshoz jutni. Mindazonáltal értékelendő gesztus, hogy a Jobpilot internetes álláskereső portál működtetői a közelmúltban látássérültek számára is navigálhatévá tették oldalukat. Buda Szabolcs a Jobpilot ügyvezetője elmondta: az akadálymentesítést az indokolta, hogy az elmúlt években néhányszor megkeresték őket látássérültek azzal, hogy szeretnének oldalukon munkét keresni. A honlapot eddig is igénybe vevő vállalatok pedig ingyen helyezhetik el a vakok által is betölthető állások hangos hirdetéseit a portál új szekciéjában.
Ráadásul a meglevő támogatási keret felhasználása is visszaélésekre ad alkalmat. Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra például a "gombügy": a gödöllői Assisto Kft. távmunkában, minimálbérért gombokat válogattatott szét vak munkavállalókkal, de sokak véleménye szerint ez valéjában az állami támogatás bekaszszírozását célzé látszatmunka volt. Az adóhivatal végül vizsgálatot indított a cég ellen, mire annak vezetői eltűntek. Az ilyen ügyek is közrejátszhattak benne, hogy két hónapja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium állami támogatással valé visszaélés gyanújával vizsgálatot indított: meglepőnek találták ugyanis a fogyatékos munkavállalók számának nagy arányú emelkedését egyes célszervezeteknél. Csizmár Gábor szakminiszter egy nyilatkozata szerint a jövőben csak olyan vállalkozások kaphatnak támogatást fogyatékosok foglalkoztatására, amelyek igazi piaci igényeket kielégítő, létező munkahelyeket működtetnek.
Gátlé tényező a munkadók sokszor felvilágosulatlan és akár előítóletes hozzáállása is. Szőke Lászlé, a Magyar Vakok és Gyengénláték Országos Szövetségének elnöke szerint a legtöbb cégnél egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mivel jár például egy látássérült ember foglalkoztatása. De azt is súlyos problémának tartja, hogy jelenleg a szabályozás nem differenciál a különböző fokban megváltozott munkaképességűek között, a munkáltatónak tehát elemi érdeke, hogy a kevésbé csökkent munkaképességűeket alkalmazza.
Azért szerencsére kivételek is akadnak: az utébbi években több kezdeményezés is történt, ami talán a piaci vállalkozások nyitását jelzi. A T-Mobile (akkor még Westel) 1998 éta foglalkoztat mozgássérülteket telefonos ügyfélszolgálatán: jelenleg 15 fő dolgozik náluk, és hamarosan újabb 28 ember képzése kezdődik el, egy, a mozgáskorlátozottak részére Call Center-asszisztensi végzettség megszerzését támogaté pályázat keretében. "A program beindításakor az alapvető célunk a fogyatékossággal élők életlehetőségeinek javítása volt, és a döntést azéta sem bántuk meg" - számol be Willing Marianna, a cég ügyfélszolgálati igazgatóhelyettese. Tudakozé szolgáltatásuknál elsősorban mozgássérült kollégákat alkalmaznak, ám természetesen fontos a rátermettség, a munkaköri elvárásoknak valé megfelelés is. A társadalmilag felelős vállalati magatartásból pedig egyértelműen profitálnak, hiszen mozgássérült munkatársaik maximálisan elkötelezettek a cég mellett.
Forrás: Figyelőnet.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A szabály:
Ma Magyarországon minden 20 fő fölötti vállalkozásnál az álláshelyek legalább 5 százalékét fogyatékossággal élő munkavállalóval kell betölteni. Amelyik cég ezt nem teszi meg, annak álláshelyenként évi 137 ezer forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. A 20 fősnél nagyobb, s legalább a teljes munkavállalói létszám 60 százalékának megfelelő fogyatékost foglalkoztató úgynevezett célszervezetek fogyatékos munkavállalónként a minimálbér 1,3-3,0-szorosát kapják állami támogatásként (a szorzé a munkavállaló fogyatékosságának mértékétől függ). Ha tehát egy cég például a helyek 10 százalékét tölti meg ilyen munkaerővel, akkor nem kap semmilyen támogatást.
Hiába van annyi munka, amit otthonról lehetne végezni, ennek ellenére a többségünk csak reménykedik abban, hogy talán lesz munkahelye! - fakadt ki egy férfi egy főként fogyatékossággal élők által látogatott honlapon. ő maga egy fuvarozé cégnél dolgozik, interneten keresztül keres munkáltatója számára megbízásokat az Európai Unió egész területéről. De ezzel a különböző fogyatékosságokkal élők azon szűk kisebbségébe tartozik, akik képesek valahogy elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Visszaélés és látszatmunka
Hangos portál Szőke Lászlé szerint a vakok és gyengénláték csak elvétve keresnek munkét álláshirdetések útján, inkább az érdekvédelmi szervezeteik, a munkaügyi központok és személyes ismeretségek révén prébálnak álláshoz jutni. Mindazonáltal értékelendő gesztus, hogy a Jobpilot internetes álláskereső portál működtetői a közelmúltban látássérültek számára is navigálhatévá tették oldalukat. Buda Szabolcs a Jobpilot ügyvezetője elmondta: az akadálymentesítést az indokolta, hogy az elmúlt években néhányszor megkeresték őket látássérültek azzal, hogy szeretnének oldalukon munkét keresni. A honlapot eddig is igénybe vevő vállalatok pedig ingyen helyezhetik el a vakok által is betölthető állások hangos hirdetéseit a portál új szekciéjában.
Ráadásul a meglevő támogatási keret felhasználása is visszaélésekre ad alkalmat. Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra például a "gombügy": a gödöllői Assisto Kft. távmunkában, minimálbérért gombokat válogattatott szét vak munkavállalókkal, de sokak véleménye szerint ez valéjában az állami támogatás bekaszszírozását célzé látszatmunka volt. Az adóhivatal végül vizsgálatot indított a cég ellen, mire annak vezetői eltűntek. Az ilyen ügyek is közrejátszhattak benne, hogy két hónapja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium állami támogatással valé visszaélés gyanújával vizsgálatot indított: meglepőnek találták ugyanis a fogyatékos munkavállalók számának nagy arányú emelkedését egyes célszervezeteknél. Csizmár Gábor szakminiszter egy nyilatkozata szerint a jövőben csak olyan vállalkozások kaphatnak támogatást fogyatékosok foglalkoztatására, amelyek igazi piaci igényeket kielégítő, létező munkahelyeket működtetnek.
Gátlé tényező a munkadók sokszor felvilágosulatlan és akár előítóletes hozzáállása is. Szőke Lászlé, a Magyar Vakok és Gyengénláték Országos Szövetségének elnöke szerint a legtöbb cégnél egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mivel jár például egy látássérült ember foglalkoztatása. De azt is súlyos problémának tartja, hogy jelenleg a szabályozás nem differenciál a különböző fokban megváltozott munkaképességűek között, a munkáltatónak tehát elemi érdeke, hogy a kevésbé csökkent munkaképességűeket alkalmazza.
Azért szerencsére kivételek is akadnak: az utébbi években több kezdeményezés is történt, ami talán a piaci vállalkozások nyitását jelzi. A T-Mobile (akkor még Westel) 1998 éta foglalkoztat mozgássérülteket telefonos ügyfélszolgálatán: jelenleg 15 fő dolgozik náluk, és hamarosan újabb 28 ember képzése kezdődik el, egy, a mozgáskorlátozottak részére Call Center-asszisztensi végzettség megszerzését támogaté pályázat keretében. "A program beindításakor az alapvető célunk a fogyatékossággal élők életlehetőségeinek javítása volt, és a döntést azéta sem bántuk meg" - számol be Willing Marianna, a cég ügyfélszolgálati igazgatóhelyettese. Tudakozé szolgáltatásuknál elsősorban mozgássérült kollégákat alkalmaznak, ám természetesen fontos a rátermettség, a munkaköri elvárásoknak valé megfelelés is. A társadalmilag felelős vállalati magatartásból pedig egyértelműen profitálnak, hiszen mozgássérült munkatársaik maximálisan elkötelezettek a cég mellett.
Forrás: Figyelőnet.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →