A szervezet többek között azt kifogásolja, hogy túl későn jelennek meg a kiírások (az idén március 3-án), noha a tervezhetőség érdekében a szaktárcának legkésőbb január 15-ig ismertetnie kellene a feltételrendszert. A külföldi és hazai befektetők érdekszövetsége azért is lobbizik Csizmár Gábor munkaügyi miniszternél, hogy a munkaerő-piaci alapból ne csak 2-3, hanem akár százmilliárd forint legyen elnyerhető új állások létrehozásához. A JVSZ kalkuláciéja szerint a többletfoglalkoztatásból származé adó- és járulékösszeg jócskán megnövelné a költségvetés bevételét. Épp ezért azt javasolják, hogy több évre visszamenőleg készüljön olyan kimutatás, amely a munkahelyteremtő támogatásokból létrehozott álláshelyek számának alakulását, valamint ezek költségvetési többletbefizetését vizsgálja.

Csizmár Gábor elmondta: a kritikával érdemben foglalkozik a szaktárca és megvizsgálják a módosítási javaslatokat. A JVSZ múlt hét csütörtök esti rendezvényén, ahol vendégként a szakminiszter válaszolt a tagok kérdéseire, bírálatként hangzott el, hogy az oktatásigényes ágazatokban kevés a képzésre fordíthaté, a vállalkozások számára elérhető támogatás. Pozitívumként mondták, hogy a környező országokhoz képest itthon a legkedvezőbbek a munkahelyteremtéshez nyújtott ösztönzők.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)