A sorkatonai szolgálat megszűnése például évente 23 ezerrel növeli meg a munkét keresők számát, de az elmúlt három év reálbér-növekedése, az oktatás és a gazdaság igényeinek összehangolatlansága is rontja a munkaerő-piaci helyzetképet. A nyugdíjkorhatár emelkedése, az álláskeresés idejónek meghosszabbodása, s a külföldi - főleg szlovák - munkavállalók Uniós csatlakozást követő megjelenése is olyan racionális ok, amely az álláspiac lassulásához vezet - hangsúlyozta. A munkanélküliséget, legalábbis a statisztikét tovább rontja, hogy a minisztérium regisztráciéhoz köti az elhelyezkedést segítő kedvezmények igénybevételét. Így a foglalkoztatók csak a regisztráciéban megjelenő munkanélküliek után vehetik igénybe például a pályakezdők, az 50 év felettiek, vagy a gyesről, gyedről visszatérők alkalmazását ösztönző járulékkedvezményt.

A munkanélküliségi ráta még egy átmeneti emelkedés nyomán is alacsonyabb marad, mint az Uniós átlag; ez alél kivételt jelent a pályakezdő állástalanok körében mért ráta, amely megegyezik az Unió 18 százalékos átlagával. Az itthoni foglalkoztatottság azonban jóval az Uniós szint alatt van, hat százalékkal elmarad attól. A semmilyen regisztráciéban, járulékban nem részesülők, vagyis "láthatatlan" munkavállalók száma a legoptimistább becslések szerint is meghaladja a félmilliót. Ám a regisztráciéhoz kötött, foglalkoztatást segítő járulékkedvezmény várhatéan arra ösztönzi majd a "láthatatlanokat", hogy jelentkezzenek a munkaügyi központokban, így ugyanis nőhet az elhelyezkedési esélyük. Azt szeretnénk, hogy az emberek inkább vallják be, hogy munkanélküliek, mintsem láthatatlan szereplői legyenek az álláspiacnak - húzta alá a miniszter.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)