Nem enyhült a munkavállalók kiszolgáltatottsága tavaly, bár a 2004. év hozott számukra eredményeket, hátrányos helyzetükhöz képest a változások és főként azok gyakorlati alkalmazása nem volt kielégítő - állapította meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkahelyi jogsértésekről szóló jelentése. Egyes ágazatokban, például a kereskedelemben vagy a vasútnál különösen jelentős mértékű volt a munkaügyi konfliktus.

Legtöbbször a munkaviszony létesítésénél, a munkaszerződés tartalmának kialakításakor, a munkaidő beosztásakor, a pihenőidők kiadásánál élnek vissza a dolgozók jogaival.

Szerződés nélkül

A cégek viszonylag gyakran követnek el szabálytalanságokat a munkaviszony létesítésekor és megszüntetésekor, de a munkaszerződés nélküli, illetve a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás sem ritka a mai napig Magyarországon. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2004 második felében 320 millió forintnyi bírságot szabott ki a munkaszerződés nélküli foglalkoztatásért, több mint hatezer munkáltatót büntettek meg egész évben.

A színlelt szerződések terén is elégedetlen az MSZOSZ. Hiába rendelkezett 2003-ban - a bírósági gyakorlatot törvényi erőre emelve - a Munka Törvénykönyve a színlelt, valéjában munkajogviszonyt álcázé vállalkozási vagy megbízási szerződések létrehozása vagy fenntartása tilalmáról, e szabályok végrehajtásában gyakorlati előrelépés nem történt. A szakszervezetek különösen nehezményezik, hogy a rendelkezések végrehajtását és ellenőrzését pont a kormányzati és törvényhozási intézkedések akadályozták.

Minimálbér alatt

Sok szabálytalanságra derül fény a munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése miatt. A Somogy megyei munkaügyi vizsgálatok szerint éves szinten a büntető intézkedések hatodát munkabér kifizetésével kapcsolatos szabálytalanságok miatt rétták ki.

A munkáltatók gyakran a kötelező minimálbért sem fizetik meg az alkalmazottaknak. "Ez annál is súlyosabb probléma, mert Magyarországon magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya" - véli az MSZOSZ szakértője. A négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak a minimum összegért bejelentve. A hivatalos fizetést kiegészítő pénzek zsebből zsebbe vándorolnak munkadó és alkalmazott között.

A dolgozók érdekei a vállalatok megszűnésénél vagy felszámolásánál is a háttérbe kerülnek. Általában késve, vagy egyáltalán nem kapják meg bérüket és a felmondással járó juttatásokat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)