Az eltérés oka, hogy a munkavállalók papíron kevesebbet kerestek, mint valéjában. A társadalombiztosítás viszont csak az igazolt kereset után fizet.

Az ország mintegy hétezer munkahelyi tb-kifizető helyének felét ellenőrizte tavaly az OEP (munkahelyi kifizetőhely a legalább 300 dolgozót foglalkoztató cégeknél van). Az ellenőrzések után több mint kétezer esetben kötelezte az egészségbiztosíté a munkadókat arra, hogy a tényleges munkabér után utólag emelje meg a táppénzt, a baleseti táppénzt vagy a gyed összegét. Az előző évinél harmadával több volt a dolgozók kárára elkövetett hiba. Az érintettek átlagosan havonta háromezer forinttal kaptak kisebb összegű ellátást, mint ami a munkabérük után járt volna - mondta lapunknak Bukodi Zsolt, az egészségbiztosíté főosztályvezetője. (Ebből arra lehet következtetni, hogy nem a minimálbéren bejelentett, majd zsebből fizetett dolgozók tömegéből találtak meg sokat, mert akkor nagyobb lenne az eltérés.) Bukodi szerint a munkavállalók egyre tudatosabbak, s gyakran éppen az ő reklamáciéikból derül ki, ha valami nem stimmel. Ha valaki például igazolni tudja a tényleges fizetésként felvett összeget, akkor a megyei egészségpénztárak kifizetik az annak megfelelő táppénzösszegét, és utólag behajtják az ennek megfelelő járulékot a munkadótól.

Az ellenőrzéseken kiderült: mind több munkáltató köt utólag munkaszerződést az addig feketén foglalkoztatott, gyermeket váré alkalmazottakkal, hogy jogosulttá váljanak a gyermekszüléssel kapcsolatos és munkaviszonyhoz kötött ellátásokra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)