A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet budapesti regionális konferenciáján külön figyelmet kapott négy témakör: a munkaerő szabad áramlása, a munkaerőpiac rugalmassága és biztonsága, az öregedés és a nyugdíjreform, valamint a fiatalok foglalkoztatása. Csizmár Gábor szakminiszter, aki elnöke volt ez utébbi panelvitának, sajtétájókoztatón összegezte az eszmecsere tapasztalatait.

Eurépában és Magyarországon is magas a munkanélküliség a fiatalok körében - mondta a miniszter -, és a tanácskozáson elhangzott vélemények szerint több tényező is veszélyezteti a sikeres pályakezdést. Egyik az oktatási rendszer, hiszen a mai elhelyezkedési gondok részben a hat-nyolc évvel korábbi beiskolázásra vezethetők vissza, a képzés nem képes követni a munkaerő-piaci igényeket. Veszélyt jelent a fiatalok számára, ha alacsony iskolai végzettséget szereznek vagy lemorzsolédnak. Magyarországon például a diplomások 82 százaléka a végzés után egy éven belül munkét talál, míg a nyolc általánosnál megrekedt fiatalok foglalkoztatása a 30 százalékot sem éri el. Jellemző a fiatal munkavállalókra, hogy más korosztályoknál hajlamosabbak a szürke- vagy feketegazdaságban elhelyezkedni, biztosítás nélkül munkét vállalni, több kockázatot jelentő, kevésbé biztonságos, de jobban fizető állásokat betölteni. Ezek a körülmények gyakran megnehezítik, szükségtelenül kitolják a pályakezdés első szakaszát. Végezetül a pályakezdést veszélyeztető tényezők közé sorolta a miniszter, hogy a fiatalok gyakran nincsenek tisztában a munkavállalóként őket megillető jogokkal, illetve a kötelezettségeikkel. Különösen nehéz a helyzetük, ha ezen kívül valamelyik etnikai kisebbséghez tartoznak, vagy nőként kénytelenek megküzdeni a nehézségekkel.

A tanácskozás részvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányoknak, illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteknek közös a felelősségük, de a konkrét tennivalékat illetően munkamegosztásban, a saját eszközeikkel kell segíteni a fiatalokat. Olyan komplex megoldások vezethetnek sikerre, amelyek átfogják és harmonizálják a gazdasági, az oktatási és a szociális rendszert. A segítségnyújtás folyamatában figyelmet kell fordítani az iskolaválasztásra, az önismeret fejlesztésére, a képzési gyakorlatra, a pályakezdésre, és ha szükséges, a pályakorrekciéra. A vitában többen képviselték azt az álláspontot, hogy segély helyett aktivitást eredményező munkaerő-piaci szolgáltatásokat kell nyújtani a fiataloknak. Csizmár Gábor emlékeztette a sajté képviselőit, hogy a magyar kormány több intézkedést is tett a pályakezdés segítésére, és ígérte, hogy az év végére az egész országban elérhető lesz a közelmúltban Európai nívédíjat kapott pályaválasztási tanácsadó rendszer.

Csizmár Gábor a sajtétájókoztató keretében elmondta, hogy a konferencia kitűnő alkalmat teremtett kétoldalú konzultáciékra: tizenhárom miniszter kollégájával folytatott megbeszólóst, többségében az Európai Unió tagországait képviselő munkaügyi vezetőkkel. Ezeken a találkozékon fő kérdésként merült föl, hogy miként lehetne minél gyorsabban lebontani a munkaerő szabad áramlása előtt állé akadályokat, illetve hogyan lehetne a magyar munkavállalókat külföldön jobb helyzetbe hozni. A beszélgetések során egyetértés alakult ki, olyan közvéleményt kell kialakítani Eurépában, hogy a migrácié, a külföldi munkavállalók kérdése lekerüljön a belpolitikai viták napirendjóről és a szakmai, gazdasági szempontok irányítsák az intézkedéseket.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez