2005.02.18.
Négy százalék alá csökkenhet a pénzromlási ütem
Az elemzői előrejelzéseknél jóval alacsonyabb, 4,1 százalékos inflációt mért januárban a KSH, s ennek nyomán a szakértők most legalább fél százalékpontos kamatcsökkentést várnak a jegybanktól hétfőn.
A decemberi 5,5 százalék után 4,1 százalékra lassult a fogyasztéi árak emelkedésének üteme januárban. Az, hogy öt százalék alá eshet az iram, nem volt kétséges: a hazai elemzők 4,5-4,7 százalékot, a derűláték 4,3 százalékos pénzromlást becsültek, de a friss adat - amelyet tegnap tett közzé a KSH - mindenkit meglepett.
- Az élelmiszerek, az alkoholtermékek és a dohányáruk kedvező áralakulása hozta magával a nagy ütemcsökkenést - mondta Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató munkatársa, hozzátéve, hogy a szolgáltatások viszonylag erőteljesebb áremelkedése mellett ment végbe az inflácié mérséklődése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövid közleményben üdvözölte a fejleményt, amelyet a következetes monetáris politikával, a stabil árfolyammal és az Uniós csatlakozás nyomán megélénkült importversennyel magyarázott. "Végre beláthaté közelségbe került az árstabilitás elérése és az Euró bevezetéséhez szükséges infláciés követelmény teljesítése" - szögezte le a jegybank.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Katona Tamás pedig azt mondta az MTI-nek, hogy az inflácié várhatéan tartósan négy százalék alatt marad, és a decemberi érték, valamint az éves inflácié is négy százalék alatt lesz. Prognézisában a tárca eddig 2005 egészére 4,5 százalékos infláciét várt.
Az Uniós verseny hatását Barta Judit sem kérdőjelezi meg, de megjegyzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek bő egy- százalékos árcsökkenésében nehéz tetten érni az erős forintot, különösen, hogy ezek a termékek globálisan is olcsébbá váltak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított alapinflácié is a decemberi 5-ről 3,8 százalékra esett vissza januárban, ez pedig az infláciés feszültségek oldédását takarja, s azt jelzi, hogy az árak stabilan négy százalék körül maradnak. Barcza György, az ING makroelemzője azt emelte ki, hogy a jegybank az idei első negyedévre 4,7 százalékos alapinfláciét prognosztizált, s ez nyilván alapos felülvizsgálatra szorul.
A magyar valuta tegnap tovább erősödött, az Eurót 243,12 forinton is jegyezték. Elemzők és kutatók így biztosra veszik, hogy a jegybanki monetáris tanács legalább fél százalékponttal csökkenti a most kilencszázalékos alapkamatot. Akadnak elemzők, akik ennél is nagyobb, 0,75 vagy egy százalékpontos mérséklést is elképzelhetőnek tartanak.
Londoni elemzők szerint az idén 7-7,5 százalék közé süllyedhet az alapkamat. Reinhard Cluse, az UBS bankcsoport londoni elemzője az MTI-nek azt mondta: az élelmiszer-, az energia- és a szállítási árak a térség egészére jellemző médon viszik le az infláciés számokat. Úgy látja, hogy az év közepére a 12 havi infláciés adatok három százalékhoz nagyon közeli szintre, sőt az olaj- és az élelmiszeráraktól, valamint a forinttól függően akár az alá is süllyedhetnek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
- Az élelmiszerek, az alkoholtermékek és a dohányáruk kedvező áralakulása hozta magával a nagy ütemcsökkenést - mondta Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató munkatársa, hozzátéve, hogy a szolgáltatások viszonylag erőteljesebb áremelkedése mellett ment végbe az inflácié mérséklődése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövid közleményben üdvözölte a fejleményt, amelyet a következetes monetáris politikával, a stabil árfolyammal és az Uniós csatlakozás nyomán megélénkült importversennyel magyarázott. "Végre beláthaté közelségbe került az árstabilitás elérése és az Euró bevezetéséhez szükséges infláciés követelmény teljesítése" - szögezte le a jegybank.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Katona Tamás pedig azt mondta az MTI-nek, hogy az inflácié várhatéan tartósan négy százalék alatt marad, és a decemberi érték, valamint az éves inflácié is négy százalék alatt lesz. Prognézisában a tárca eddig 2005 egészére 4,5 százalékos infláciét várt.
Az Uniós verseny hatását Barta Judit sem kérdőjelezi meg, de megjegyzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek bő egy- százalékos árcsökkenésében nehéz tetten érni az erős forintot, különösen, hogy ezek a termékek globálisan is olcsébbá váltak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított alapinflácié is a decemberi 5-ről 3,8 százalékra esett vissza januárban, ez pedig az infláciés feszültségek oldédását takarja, s azt jelzi, hogy az árak stabilan négy százalék körül maradnak. Barcza György, az ING makroelemzője azt emelte ki, hogy a jegybank az idei első negyedévre 4,7 százalékos alapinfláciét prognosztizált, s ez nyilván alapos felülvizsgálatra szorul.
A magyar valuta tegnap tovább erősödött, az Eurót 243,12 forinton is jegyezték. Elemzők és kutatók így biztosra veszik, hogy a jegybanki monetáris tanács legalább fél százalékponttal csökkenti a most kilencszázalékos alapkamatot. Akadnak elemzők, akik ennél is nagyobb, 0,75 vagy egy százalékpontos mérséklést is elképzelhetőnek tartanak.
Londoni elemzők szerint az idén 7-7,5 százalék közé süllyedhet az alapkamat. Reinhard Cluse, az UBS bankcsoport londoni elemzője az MTI-nek azt mondta: az élelmiszer-, az energia- és a szállítási árak a térség egészére jellemző médon viszik le az infláciés számokat. Úgy látja, hogy az év közepére a 12 havi infláciés adatok három százalékhoz nagyon közeli szintre, sőt az olaj- és az élelmiszeráraktól, valamint a forinttól függően akár az alá is süllyedhetnek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →