A másfél éven át tartó, mintegy 560 millió forintos projekt költségeit 85 százalékban az Európai Unió PHARE-programja, 15 százalékban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium finanszírozza. A lebonyolításra az Aegis Media Hungary, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagégiai Intézet, az S. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, a Pesti Csoport Kft. és a Sämling Gazdasági Továbbképző Kft. alkotta konzorcium kapott felhatalmazást. A kampány első heteiben televíziés csatornák műsorán, országos lapokban, ingyenes terjesztésű képeslapokban és közterületi reklámhordozékon találkozhatunk az összetartó társadalom hirdetéseivel.

A projekt indítása alkalmából rendezett sajtétájókoztatón Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter elmondta: a számos okból a rendszerváltás vesztesének számító magyarországi cigényság helyzetének kedvező irányú változásához általános, a roma embereket aspecifikusan érintő szociálpolitikai, foglalkoztatási programokra, a lakástámogatási rendszer igazságosabbá tételére, valamint - az iskolai deszegregáciétól az ösztöndíjakon át a telepfelszámolásig - kifejezetten a romák érdekét szolgáló változtatásokra egyaránt szükség van. A most megkezdett program alapjául szolgáló kutatés a megszokottnál szélesebb mintával dolgozva mérte fel a magyar társadalom jelenlegi előítóletességét. Az eredményeket felhasználva, az oktatás és a tömegkommunikácié lehetőségeinek igénybevételével, kognitív és érzelmi eszközökkel hivatott elérni a kampány az előítóletek gyengülését, a tolerancia erősödését. Az összetartó társadalom megteremtését célzé központi erőfeszítéseket helyi toleranciaprogramok egészítik ki, hiszen - mint a miniszter mondta - egyetlen, központi kampánnyal nem lehet mindenkit eredményesen megszélítani.

Teleki Lászlé, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette: az oktatási tárcától, a Központi Statisztikai Hivataltól és más forrásokból származé adatok bizonyítják, hogy a többnyire mélyszegénységben és kirekesztettségben élő magyarországi cigényságnak szüksége van a most indulé kampányra. E súlyos hátrányokat rögzítő adatsorokat a többségi társadalomnak is meg kell ismernie ahhoz, hogy a helyzeten javítani lehessen. Az összetartó társadalom megteremtését szolgáló program értéke nem pénzben, hanem azon lesz mérhető, hogy általa egy-két év múlva a kampány előttihez képest mennyivel lesz majd nagyobb, érezhetőbb a többségi társadalom toleranciája, befogadó készsége a roma kisebbség iránt – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a projekttel kapcsolatos, eddigi visszajelzések egyértelműen pozitívak.

Berkes Béla, a program szóvivője elmondta: az általános iskolákban tapasztalhaté előítóletek mérséklése érdekében segédanyagokat, szemléltető eszközöket bocsátanak az intézmények rendelkezésére, és 2005 januárjában pedagégus-továbbképzést is indítanak. A kampánnyal olyan közgondolkodás kialakítását kívánják segíteni, amelyben a diszkrimináciémentesség társadalmi elvárásnak számít. Ennek első lépéseként a nem roma társadalom romákat elfogadó tagjait szeretnék meggyőzni arról, hogy ők vannak többségben.

Füzesi Zsuzsa, a program részét képező kutatások vezetője kiemelte: a 2004. júliusában, 2500 fős, országos reprezentatív mintán végzett felmérés során a többségi társadalom kisebbségekkel - elsősorban a romákkal - szembeni attitűdjeit vizsgálták, nem csupán tudományos céllal, hanem annak érdekében is, hogy a kampányhoz szükséges adatokat, informáciékat összegyűjtsék. Felmérték a romákkal kapcsolatos ismereteket, érzelmeket, valamint a széban megnyilvánulé viselkedési komponenseket. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók 85 százaléka szerint Magyarországon létezik cigényellenesség, s ez csupán 29 százalék szerint nem minősíthető nagymértékűnek. Az adott válaszok alapján a cigénysággal szemben elutasíté, diszkriminatív nézeteket vallék aránya 24, az elfogadóké 23, a semlegeseké 53 százalékosra tehető. Szembeötlő, hogy a megkérdezettek hat népcsoport közül a - gyakorta súlyos problémákért bűnbaknak tekintett - cigényság jelenlétét tartották legproblematikusabbnak.

Neumann Péter, a projekt kommunikáciés programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány az első időszakban az értelem helyett inkább az érzelmekre hat majd - szembesítve a többségi társadalmat a romákkal szembeni viselkedésének következményeivel. A kommunikáciés stratégia célcsoportja a többségi társadalom ama - a kutatók által "semlegesnek" nevezett - rétege lesz, amely (még) nem fogadja el, de nem is utasítja el a romákat, mivel a szakemberek szerint elérhető, hogy ebből a csoportból a program végére sokan átkerüljenek az elfogadók közé. A rasszista, diszkriminatív nézeteket vallék attitűdjónek megváltoztatásához hosszú idő és más módszerek szükségesek, ezért erre a program nem is tesz kísérletet.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez