2005.02.16.
Létszám és kereset a nemzetgazdaságban - KSH jelentés
A korábbi tendenciákkal ellentétben tavaly szegényebb lettek a magyar munkavállalók, egy százalékkal csökkent a reálbérük. Egy átlagos magyar állampolgár havonta 93 783 forintot kap kézhez a fizetéséből.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 790 ezer volt 2004. január–decemberben, ez 0,8%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bruttó nominális átlagkereset 6,1%-kal, a nettó átlagkereset 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset (a fogyasztéiár-index 6,8%-os növekedése mellett) 1,0%-kal csökkent.
A versenyszférában 2004-ben 1,5%-kal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,3%-os létszámveszteséget könyvelhet el.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állék bruttó átlagkeresete 2004. január–decemberben 145 700 Ft volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 138 900 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állék 162 100 Ft-ot kerestek.
A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 6,1%-kal, ezen belül a versenyszférában 9,3%-kal, a költségvetési területen 0,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés 1% alatti szerény növekedésében a 13. havi illetmények kifizetésének egységesítésére hozott intézkedések játszottak szerepet. A korábban decemberben is adhaté plusz havi juttatás kifizetése 2004-től csak a következő év januárjának közepén történik meg. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20%-kal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. (A kifizetések átütemezése miatt a 2005. januári bruttó átlagkeresetek azonban várhatéan ugyanilyen mértékben növekednek.)
A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (324 200 Ft), ezt követte a vegyipar (196 000 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (192 500 Ft), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (184 500 Ft). A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, ahol az átlagkeresetek alig haladták meg a nemzetgazdasági átlag felét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag 60–70%-át keresték.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 800 Ft volt január–decemberben (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 70 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 121 300 Ft), ez 5,7%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Anemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 153 000 Ft volt, 7,0%-kal több az előző év azonos időszakinál. Január–decemberi középárfolyamon számítva ez 608 Eurónak felelt meg. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004-ben munkavállalónként átlagosan 4,8% volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A versenyszférában 2004-ben 1,5%-kal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,3%-os létszámveszteséget könyvelhet el.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állék bruttó átlagkeresete 2004. január–decemberben 145 700 Ft volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 138 900 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állék 162 100 Ft-ot kerestek.
A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 6,1%-kal, ezen belül a versenyszférában 9,3%-kal, a költségvetési területen 0,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés 1% alatti szerény növekedésében a 13. havi illetmények kifizetésének egységesítésére hozott intézkedések játszottak szerepet. A korábban decemberben is adhaté plusz havi juttatás kifizetése 2004-től csak a következő év januárjának közepén történik meg. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20%-kal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. (A kifizetések átütemezése miatt a 2005. januári bruttó átlagkeresetek azonban várhatéan ugyanilyen mértékben növekednek.)
A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (324 200 Ft), ezt követte a vegyipar (196 000 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (192 500 Ft), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (184 500 Ft). A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, ahol az átlagkeresetek alig haladták meg a nemzetgazdasági átlag felét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag 60–70%-át keresték.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 800 Ft volt január–decemberben (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 70 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 121 300 Ft), ez 5,7%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Anemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 153 000 Ft volt, 7,0%-kal több az előző év azonos időszakinál. Január–decemberi középárfolyamon számítva ez 608 Eurónak felelt meg. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004-ben munkavállalónként átlagosan 4,8% volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →