Szakmai információk
2026.08.26.
Kezdődhet-e baleseti táppénz pihenőnapon?
Gyakori kérdés az egyenlőtlen vagy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál, hogy mi történik akkor, ha az üzemi balesetet követő keresőképtelenség első napja éppen beosztás szerinti pihenőnapra esik. A baleseti táppénz szabályai alapján ilyen esetben nem kell megvárni a munkavállaló következő beosztás szerinti munkanapját.
Az eset
A munkavállaló vasárnap, 9-én a munkavégzését követően hazafelé menet balesetet szenvedett. Amennyiben az üzemiség jogszabályi feltételei fennállnak, a munkából a lakásra történő közlekedés során bekövetkezett baleset úti üzemi balesetnek minősülhet. A munkavállaló 10-én, hétfőn – amely számára beosztás szerinti pihenőnap volt – orvoshoz fordult. Az orvos július 10-től keresőképtelen állományba vette, az igazoláson pedig július 9. szerepel a baleset időpontjaként. Ebben az esetben két dátumot kell egymástól világosan elkülöníteni: a baleset napja július 9., míg az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség kezdőnapja július10.
A baleseti táppénz szempontjából a keresőképtelenség kezdőnapja a meghatározó
A baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A Magyar Államkincstár szakmai tájékoztatója szerint a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, és üzemi baleset esetén betegszabadság nem állapítható meg.
A szabályozás nem köti a baleseti táppénz első napját ahhoz, hogy az adott nap a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint munkanap legyen.
Ezért a baleseti táppénz pihenőnapon is megkezdődhet.
Ha tehát az orvos július 10-től igazolta az üzemi balesettel összefüggő keresőképtelenséget, a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapja – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása és a baleset üzemiségének elismerése esetén – július 10. lehet akkor is, ha ez a munkavállaló számára beosztás szerinti pihenőnap volt.
Nem kell a baleseti táppénz kezdetét „áttolni” a következő olyan napra, amelyen a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint munkát kellett volna végeznie.
Miért fontos, hogy naptári napokról beszélünk?
A baleseti táppénz társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek folyósítása nem kizárólag a kieső beosztás szerinti munkanapokhoz igazodik. Ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll, az ellátás szempontjából a közbeeső pihenőnapok is a keresőképtelenség időtartamába tartoznak.
Ez különösen fontos az általánostól eltérő, például többműszakos, munkaidőkeretes vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozóknál. Ellenkező értelmezés esetén ugyanazon keresőképtelenség kezdete attól függne, hogy az érintett munkavállaló következő munkanapját mikorra osztották be, miközben a baleseti táppénzre vonatkozó szabályozás nem ezt tekinti meghatározónak.
Nem feltétlenül a baleset napja lesz az első ellátási nap
Arra is figyelni kell, hogy a baleset bekövetkezésének napja és a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapja nem minden esetben azonos.
A jelen esetben július 9-én történt a baleset, de a rendelkezésre álló adatok szerint az orvos július 10-től igazolta a keresőképtelenséget. Ezért önmagában abból, hogy az orvosi dokumentáción július 9. baleseti dátumként szerepel, még nem következik, hogy július 9-re is baleseti táppénzt kell folyósítani.
A kifizetőhelyi dokumentációban ezért különösen fontos helyesen rögzíteni az üzemi baleset bekövetkezésének időpontját és az üzemi balesetből bekövetkezett keresőképtelenség kezdő időpontját.
Az úti balesetnél az ellátás mértéke is eltér
Amennyiben a munkából hazafelé menet bekövetkezett balesetet üzemi úti balesetként elismerik, a baleseti táppénz összege főszabály szerint a baleseti táppénz alapjának 90 százaléka. Ez eltér a nem úti üzemi balesethez kapcsolódó főszabály szerinti 100 százalékos mértéktől.
Szakmai javaslat
A konkrét esetben tehát elsőként határozattal kell rendezni a baleset üzemiségét, és ellenőrizni kell, hogy az orvosi igazolás szerint az üzemi balesettel összefüggő keresőképtelenség valóban július 10-én kezdődött-e.
Ha igen, akkor a baleseti táppénz július 10-től állapítható meg annak ellenére, hogy július 10. a munkavállaló beosztás szerinti pihenőnapja volt. Nem indokolt a jogosultság kezdetét a következő beosztás szerinti munkanapra áthelyezni.
A gyakorlatban tehát nem azt kell vizsgálni, hogy a keresőképtelenség első napja munkanap vagy pihenőnap volt-e, hanem azt, hogy az orvos mely időponttól igazolta az üzemi balesetből eredő keresőképtelenséget, és fennállnak-e a baleseti táppénz további törvényi feltételei.
A munkavállaló vasárnap, 9-én a munkavégzését követően hazafelé menet balesetet szenvedett. Amennyiben az üzemiség jogszabályi feltételei fennállnak, a munkából a lakásra történő közlekedés során bekövetkezett baleset úti üzemi balesetnek minősülhet. A munkavállaló 10-én, hétfőn – amely számára beosztás szerinti pihenőnap volt – orvoshoz fordult. Az orvos július 10-től keresőképtelen állományba vette, az igazoláson pedig július 9. szerepel a baleset időpontjaként. Ebben az esetben két dátumot kell egymástól világosan elkülöníteni: a baleset napja július 9., míg az üzemi balesetből eredő keresőképtelenség kezdőnapja július10.
A baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A Magyar Államkincstár szakmai tájékoztatója szerint a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, és üzemi baleset esetén betegszabadság nem állapítható meg.
A szabályozás nem köti a baleseti táppénz első napját ahhoz, hogy az adott nap a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint munkanap legyen.
Ezért a baleseti táppénz pihenőnapon is megkezdődhet.
Ha tehát az orvos július 10-től igazolta az üzemi balesettel összefüggő keresőképtelenséget, a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapja – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása és a baleset üzemiségének elismerése esetén – július 10. lehet akkor is, ha ez a munkavállaló számára beosztás szerinti pihenőnap volt.
Nem kell a baleseti táppénz kezdetét „áttolni” a következő olyan napra, amelyen a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint munkát kellett volna végeznie.
Miért fontos, hogy naptári napokról beszélünk?
A baleseti táppénz társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek folyósítása nem kizárólag a kieső beosztás szerinti munkanapokhoz igazodik. Ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll, az ellátás szempontjából a közbeeső pihenőnapok is a keresőképtelenség időtartamába tartoznak.
Ez különösen fontos az általánostól eltérő, például többműszakos, munkaidőkeretes vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozóknál. Ellenkező értelmezés esetén ugyanazon keresőképtelenség kezdete attól függne, hogy az érintett munkavállaló következő munkanapját mikorra osztották be, miközben a baleseti táppénzre vonatkozó szabályozás nem ezt tekinti meghatározónak.
Nem feltétlenül a baleset napja lesz az első ellátási nap
Arra is figyelni kell, hogy a baleset bekövetkezésének napja és a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapja nem minden esetben azonos.
A jelen esetben július 9-én történt a baleset, de a rendelkezésre álló adatok szerint az orvos július 10-től igazolta a keresőképtelenséget. Ezért önmagában abból, hogy az orvosi dokumentáción július 9. baleseti dátumként szerepel, még nem következik, hogy július 9-re is baleseti táppénzt kell folyósítani.
A kifizetőhelyi dokumentációban ezért különösen fontos helyesen rögzíteni az üzemi baleset bekövetkezésének időpontját és az üzemi balesetből bekövetkezett keresőképtelenség kezdő időpontját.
Az úti balesetnél az ellátás mértéke is eltér
Amennyiben a munkából hazafelé menet bekövetkezett balesetet üzemi úti balesetként elismerik, a baleseti táppénz összege főszabály szerint a baleseti táppénz alapjának 90 százaléka. Ez eltér a nem úti üzemi balesethez kapcsolódó főszabály szerinti 100 százalékos mértéktől.
Szakmai javaslat
A konkrét esetben tehát elsőként határozattal kell rendezni a baleset üzemiségét, és ellenőrizni kell, hogy az orvosi igazolás szerint az üzemi balesettel összefüggő keresőképtelenség valóban július 10-én kezdődött-e.
Ha igen, akkor a baleseti táppénz július 10-től állapítható meg annak ellenére, hogy július 10. a munkavállaló beosztás szerinti pihenőnapja volt. Nem indokolt a jogosultság kezdetét a következő beosztás szerinti munkanapra áthelyezni.
A gyakorlatban tehát nem azt kell vizsgálni, hogy a keresőképtelenség első napja munkanap vagy pihenőnap volt-e, hanem azt, hogy az orvos mely időponttól igazolta az üzemi balesetből eredő keresőképtelenséget, és fennállnak-e a baleseti táppénz további törvényi feltételei.
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
