Magyarország az elmúlt években az egyik gyorsabb nominális bérnövekedést mutató európai OECD-ország volt. Hasonló folyamat figyelhető meg Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban és több más közép-kelet-európai gazdaságban. A gyors növekedés azonban nem jelenti azt, hogy ezek az országok már elérték volna a nyugat-európai bérszintet. Az alacsonyabb kiindulási érték miatt ugyanakkora euróban kifejezett emelkedés jóval nagyobb százalékos változást eredményezhet. A nyugat-európai országokban a bérek továbbra is jóval magasabbak, de a növekedési ütem általában mérsékeltebb. Ez részben a magasabb kiindulási bázissal magyarázható. Egy magas átlagbérrel rendelkező országban már néhány százalékos emelkedés is jelentős éves euróösszegű növekedést jelenthet. Az országok helyzetének értékelésekor ezért az euróban számított változást és a százalékos növekedést együtt érdemes vizsgálni.

1. táblázat – Az európai uniós OECD-tagállamok 2025. évi átlagbér-rangsora

Helyezés	Ország	Éves átlagbér, 2025 (EUR)	Havi átlagbér (EUR)
A táblázat kizárólag az OECD Average Annual Wages adatbázis „Current prices – Euro” adatsorának ellenőrzött értékeivel tölthető ki.

2. táblázat – Az európai uniós OECD-tagállamok ötéves nominális bérnövekedési rangsora, 2021–2025

Helyezés	Ország	2021. évi átlagbér (EUR)	2025. évi átlagbér (EUR)	Növekedés (EUR)	Növekedés (%)
A százalékos változás számítása: ((2025. évi bér – 2021. évi bér) / 2021. évi bér) × 100.

Az adatok értelmezése

A nominális bérnövekedés azt mutatja meg, hogy folyó áron hány százalékkal emelkedett az éves átlagkereset. Ez nem azonos a reálbér növekedésével, mert nem veszi figyelembe az inflációt. Egy országban tehát jelentős nominális bérnövekedés mellett is csökkenhetett a keresetek tényleges vásárlóereje, ha az árszínvonal ennél gyorsabban emelkedett. A havi átlagbér az OECD éves adatának tizenketted része. Nem egy konkrét munkavállaló havi fizetését vagy a mediánkeresetet mutatja, hanem a teljes gazdaságra számított éves átlag egyszerű havi megfelelőjét. A magasabb keresetek az átlagot felfelé húzhatják, ezért a számokat nem szabad úgy értelmezni, mintha minden munkavállaló ekkora fizetést kapna.

Magyarország gyors százalékos bérnövekedése fontos felzárkózási folyamatot jelez, de a kereseti különbségek még mindig jelentősek. A tartós közeledéshez nemcsak további béremelésekre, hanem a termelékenység, a képzettség, a technológiai fejlettség és a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek növelésére is szükség van.

Forrás: OECD, Average Annual Wages Database, Current prices – Euro, 2021 és 2025.