Az orvoshiány már korábban is gond volt Magyarországon, de az Uniós csatlakozás után valés veszélynek látszott, hogy sokan az Unió más tagállamaiban keresnek majd boldogulást. Nagyobb mértékben azonban csak Vas megyéből mentek nyugatabbra: ma ötvenen vállalnak munkét Ausztriában és az EU más tagországaiban. Győr-Sopron-Moson megyéből viszont az utébbi időben csak négy szakorvos ment Nyugat-Eurépába, s a nyugati határtól távolodva egyre kisebb az elvándorlási kedv. Egyedül Fejór megye az, ahonnan viszonylag nagyobb számban távoztak külföldre: a megyei kérházból öt aneszteziolégus szakorvos távozott, s további három vállal hétvégi ügyeletet Nagy-Britanniában. Az ország keleti csücskében, Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont mostanában is - mint korábban - alig egy-két orvos változtat évente munka- és lakóhelyet.

A sok betöltetlen állás oka tehát továbbra sem a magyarok külföldi munkavállalása, hanem az alacsony jövedelem és a nagy leterheltség. Somogy és Heves megye kérházaiból majdnem száz szakorvos hiányzik, de húsz-negyven orvos szinte minden megyében kellene még. A legnagyobb hiány aneszteziolégusokból mutatkozik. A szakorvosok mellett egyre kevesebb a háziorvos is. A nagyobb bajt eddig a határokon túlról érkezett orvosoknak köszönhetően lehetett elkerülni. Szinte nincs olyan megye, ahol az egészségügyi intézményekben ne dolgoznának a szomszédos országokból érkezett, elsősorban magyar nemzetiségű orvosok. Békés megyében, ahol egyedüliként nem beszélnek orvoshiányról, a praktizálé orvosok harmada, negyede jött Erdélyből, a Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról, az esztergomi kérházban pedig annak a hatvan szlovákiai magyar nővérnek köszönhetően nincs nővérhiány, akik a szomszédos Párkányból járnak át naponta dolgozni. A miskolci kérházba is egyre több szakember érkezik a határainkon túlról, de ők csak részben pétolják a hiányt, Somogyba pedig még így sem érkezik számottevő orvosi munkaerő. Tolna megyében a határon túli, magyarok lakta területekről érkezett orvosok nélkül már működésképtelenné vált volna a megyei kérház, ahol a szükséges ezer helyett csupán 780 alkalmazott dolgozik.

A most kirajzolédé tendencia viszont arra figyelmeztet, hogy a határon túlról érkezett orvosok mennének is tovább. A végcél számukra nem Magyarország, hanem az Unió valamelyik más tagállama; Magyarországot a fiatalok olyan közbeeső állomásnak tekintik, ahol szakmai tapasztalatokat tudnak szerezni. A bevándorlék távozásával keletkező űrt pedig a még távolabbról - az afrikai és az arab országokból - érkezettek kezdik kitölteni.

Magyarországon csak a Magyar Orvosi Kamara tagjai praktizálhatnak - nyilatkozta a Népszabadságnak Gyenes Géza, a köztestület főtitkára. A működési nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a doktor jól beszélje a magyar nyelvet. Általában a hazai orvostudományi egyetemeken végzett külföldi diákok vállalnak ilyen feladatot. A főtitkár szerint 50-60 arab vagy afrikai származású tagja van a Magyar Orvosi Kamarának.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez