2026. július 03. péntek Kornél, Soma
Időjárás
Betöltés...
MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Hírlevél Munkaügyi hírek, jogszabályváltozások és szakmai újdonságok.
1 Email cím megadása
2 6 számjegyű ellenőrző kód
Vendégmunkás
A vendégmunkás olyan harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarországon meghatározott jogcímen és feltételekkel vállal munkát. A foglalkoztatásának feltételeit külön idegenrendészeti és foglalkoztatási szabályok rendezik. (2023. évi XC. törvény 17–20. §)
Foglalkoztatás Jó tudni!
Adómentes juttatás
Olyan juttatás, amely után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. (Szja tv. 1. számú melléklet)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Tűzvédelmi oktatás
A munkavállalók tűzmegelőzési és tűzoltási ismereteinek átadása. (1996. évi XXXI. törvény 22. §)
Munkavédelem Jó tudni!
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
Bírói gyakorlat 2026.07.02.

Mi történik, ha valaki elmulasztja a tájékoztatást? – A tájékoztatási kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei

A munkaviszonyban a tájékoztatási kötelezettség nem csupán formai előírás, hanem a jogszerű foglalkoztatás egyik alapvető követelménye. Amennyiben akár a munkáltató, akár a munkavállaló elmulasztja a másik fél megfelelő tájékoztatását, annak munkaügyi, kártérítési, sőt egyes esetekben a munkaviszony megszüntetésére is kiható következményei lehetnek.


A Munka Törvénykönyve 6. §-a alapján a felek kötelesek együttműködni és egymást minden olyan lényeges körülményről tájékoztatni, amely a munkaviszony teljesítését érintheti. A törvény abból indul ki, hogy egyik fél sem hozhat megalapozott döntést, ha nem rendelkezik a szükséges információkkal.

A tájékoztatási kötelezettség megsértése számos formában megvalósulhat. Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem jelenti be időben a munkából való távolmaradását, nem közli lakcímének vagy elérhetőségének megváltozását, vagy elmulasztja tájékoztatni munkáltatóját egy olyan körülményről, amely a munkavégzését befolyásolja. Ugyanígy jogsértő lehet az is, ha a munkáltató nem ad megfelelő tájékoztatást a munkafeltételek változásáról, az adatkezelésről vagy a munkaviszonyt érintő lényeges döntésekről.

Hirdetés
Hirdetés
A Munka Törvénykönyve 24. § (2) bekezdésének szabályai szerint különös jelentősége van az elérhetőségi adatok naprakészen tartásának. Ha valamelyik fél elmulasztja bejelenteni lakcímének vagy hivatalos értesítési címének megváltozását, vállalja annak kockázatát, hogy a korábbi címre kézbesített jognyilatkozat joghatályosan közöltnek minősülhet még akkor is, ha azt ténylegesen nem vette át.

Ez a szabály a gyakorlatban komoly következményekkel járhat. Egy felmondás, fizetési felszólítás vagy más munkajogi nyilatkozat jogszerű közlésének megítélése során a bíróság vizsgálhatja, hogy a címzett eleget tett-e saját tájékoztatási kötelezettségének. Ha nem, annak hátrányos következményeit általában maga viseli.

A tájékoztatási kötelezettség megsértése a kártérítési felelősség megítélésére is hatással lehet. A Munka Törvénykönyve 167. § (1) bekezdése és a 179. § (4) bekezdése alapján a kártérítési felelősség egyik fontos eleme az előreláthatóság. Ha valamelyik fél megfelelően tájékoztatta a másikat egy magatartás várható következményeiről, később nehezebben hivatkozhat arra a károkozó, hogy a bekövetkezett kár számára nem volt előre látható.

Ez különösen jelentős lehet olyan esetekben, amikor egy hibás döntés, mulasztás vagy nem megfelelő munkaszervezés jelentős anyagi hátrányt okoz. A megfelelő dokumentált tájékoztatás ilyenkor fontos bizonyítékként szolgálhat egy esetleges munkaügyi perben.

A Polgári Törvénykönyv 6:62. §-a szintén hangsúlyozza, hogy a szerződő felek kötelesek egymást tájékoztatni minden lényeges körülményről a szerződés megkötése előtt, annak fennállása alatt és megszüntetése során. Bár a munkaviszonyban a kártérítési szabályokat elsődlegesen a Munka Törvénykönyve rendezi, a Ptk. ezen alapelve jól tükrözi a szerződéses együttműködés jelentőségét.

A bírói gyakorlat következetesen azt képviseli, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása önmagában is értékelhető kötelezettségszegés lehet. A bíróságok minden esetben azt vizsgálják, hogy az adott információ lényeges volt-e a másik fél döntése vagy joggyakorlása szempontjából, valamint hogy a mulasztás okozott-e tényleges hátrányt.

A munkáltatók számára ezért célszerű valamennyi lényeges tájékoztatást írásban dokumentálni, és igazolható módon átadni a munkavállalóknak. Ugyanez ajánlott a munkavállalók számára is, különösen akkor, ha olyan körülményt kívánnak bejelenteni, amely később jogvita tárgyát képezheti.

A megfelelő kommunikáció a munkaviszony egyik legfontosabb biztosítéka. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése nemcsak jogszabályi megfelelést jelent, hanem hozzájárul a bizalom fenntartásához, a munkaügyi konfliktusok megelőzéséhez és a kiszámítható foglalkoztatáshoz is.

Jogszabályi hivatkozások:
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről – 6. §, 24. § (2), 167. § (1), 179. § (4)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 6:62. §

Bírói gyakorlat:
• A bíróságok következetes gyakorlata szerint a tájékoztatási kötelezettség megszegése önállóan is jelentős körülmény lehet a munkajogi jogvita elbírálásakor, különösen akkor, ha a mulasztás a másik fél számára bizonyítható hátrányt vagy kárt okozott.

Kulcsszavak:
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →