Szakmai információk
2026.07.01.
Másodállás, mellékállás és versenytilalom – Mikor kell tájékoztatni a munkáltatót?
Egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók a főállásuk mellett másodállást vállalnak, vállalkozást indítanak vagy megbízási jogviszonyban is munkát végeznek. Bár a Munka Törvénykönyve nem tiltja automatikusan a további keresőtevékenységet, a munkavállalónak bizonyos esetekben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a munkáltató felé.
A Munka Törvénykönyve 8. §-a kimondja, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amely munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. Ennek megfelelően minden olyan további munkavégzés vagy vállalkozási tevékenység esetén, amely érintheti a munkáltató működését vagy üzleti érdekeit, célszerű előzetesen tájékoztatni a munkáltatót.
A tájékoztatási kötelezettség célja nem az, hogy a munkáltató indokolatlanul korlátozza a munkavállaló szabad munkavállalását. Sokkal inkább azt szolgálja, hogy a munkáltató meg tudja ítélni, fennáll-e összeférhetetlenség, versenyhelyzet vagy olyan körülmény, amely veszélyeztetheti a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését.
Nem minden másodállás igényel külön bejelentést. Ha azonban a további munkavégzés ugyanabban az ágazatban történik, versenytársnál valósul meg, üzleti titkok megismerésével járhat, vagy a munkavállaló munkaköri feladatait hátrányosan befolyásolhatja, a tájékoztatás különösen indokolt. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ilyenkor elsődleges szempont.
A bírói gyakorlat szerint a bejelentés akkor tekinthető megfelelőnek, ha nem csupán általános tájékoztatást tartalmaz, hanem konkrét információkat is. Célszerű megjelölni a további munkáltatót vagy megbízót, a tervezett tevékenységet, annak időtartamát, valamint azt is, hogy a másodállás milyen módon egyeztethető össze a fennálló munkaviszonnyal.
Az EBH 2011.2340. számú elvi bírósági határozat kimondta, hogy a munkavállaló tájékoztatása csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha abból a munkáltató valós képet kaphat a további munkavégzés körülményeiről. A hiányos vagy általános bejelentés nem biztosítja a munkáltató számára annak megítélését, hogy sérülnek-e jogos gazdasági érdekei.
A versenytilalmi megállapodás külön szabályozási területet jelent. Amennyiben a felek ilyen megállapodást kötöttek, a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően is köteles tartózkodni az abban meghatározott versenytevékenységtől. Ennek feltételeit és az ezért járó ellenértéket a Munka Törvénykönyve külön rendelkezései szabályozzák.
A munkáltató ugyanakkor nem tilthat meg minden további munkavégzést. Kizárólag akkor léphet fel a másodállással szemben, ha bizonyítani tudja, hogy az sérti vagy veszélyezteti jogos gazdasági érdekeit, illetve akadályozza a munkavállalót munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítésében.
A gyakorlatban különösen fontos a megfelelő kommunikáció. Ha a munkavállaló bizonytalan abban, hogy szükséges-e tájékoztatnia munkáltatóját, célszerű ezt írásban megtenni. Egy előzetes bejelentéssel számos későbbi félreértés és munkaügyi vita megelőzhető.
A munkáltatók számára szintén ajánlott belső szabályzatban rendezni a másodállásra, mellékfoglalkozásra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Az egyértelmű eljárásrend mindkét fél számára kiszámíthatóbbá teszi a munkaviszonyt, és jelentősen csökkenti a jogviták kialakulásának esélyét.
A munkaviszonyban a bizalom és az együttműködés kiemelt jelentőségű. A megfelelő időben megadott tájékoztatás nemcsak jogszabályi kötelezettség teljesítését jelenti, hanem hozzájárul a munkáltató és a munkavállaló közötti korrekt, hosszú távon is jól működő munkakapcsolat fenntartásához.
Jogszabályi hivatkozások:
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről – 6. §, 8. §, 52. §, valamint a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó 228–230. §-ok.
Bírói gyakorlat:
• EBH 2011.2340. – A további munkaviszony vagy keresőtevékenység bejelentése akkor megfelelő, ha az kellően konkrét, és a munkáltató számára lehetővé teszi jogos gazdasági érdekeinek megítélését.
A tájékoztatási kötelezettség célja nem az, hogy a munkáltató indokolatlanul korlátozza a munkavállaló szabad munkavállalását. Sokkal inkább azt szolgálja, hogy a munkáltató meg tudja ítélni, fennáll-e összeférhetetlenség, versenyhelyzet vagy olyan körülmény, amely veszélyeztetheti a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését.
Nem minden másodállás igényel külön bejelentést. Ha azonban a további munkavégzés ugyanabban az ágazatban történik, versenytársnál valósul meg, üzleti titkok megismerésével járhat, vagy a munkavállaló munkaköri feladatait hátrányosan befolyásolhatja, a tájékoztatás különösen indokolt. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ilyenkor elsődleges szempont.
A bírói gyakorlat szerint a bejelentés akkor tekinthető megfelelőnek, ha nem csupán általános tájékoztatást tartalmaz, hanem konkrét információkat is. Célszerű megjelölni a további munkáltatót vagy megbízót, a tervezett tevékenységet, annak időtartamát, valamint azt is, hogy a másodállás milyen módon egyeztethető össze a fennálló munkaviszonnyal.
Az EBH 2011.2340. számú elvi bírósági határozat kimondta, hogy a munkavállaló tájékoztatása csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha abból a munkáltató valós képet kaphat a további munkavégzés körülményeiről. A hiányos vagy általános bejelentés nem biztosítja a munkáltató számára annak megítélését, hogy sérülnek-e jogos gazdasági érdekei.
A versenytilalmi megállapodás külön szabályozási területet jelent. Amennyiben a felek ilyen megállapodást kötöttek, a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően is köteles tartózkodni az abban meghatározott versenytevékenységtől. Ennek feltételeit és az ezért járó ellenértéket a Munka Törvénykönyve külön rendelkezései szabályozzák.
A munkáltató ugyanakkor nem tilthat meg minden további munkavégzést. Kizárólag akkor léphet fel a másodállással szemben, ha bizonyítani tudja, hogy az sérti vagy veszélyezteti jogos gazdasági érdekeit, illetve akadályozza a munkavállalót munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítésében.
A gyakorlatban különösen fontos a megfelelő kommunikáció. Ha a munkavállaló bizonytalan abban, hogy szükséges-e tájékoztatnia munkáltatóját, célszerű ezt írásban megtenni. Egy előzetes bejelentéssel számos későbbi félreértés és munkaügyi vita megelőzhető.
A munkáltatók számára szintén ajánlott belső szabályzatban rendezni a másodállásra, mellékfoglalkozásra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Az egyértelmű eljárásrend mindkét fél számára kiszámíthatóbbá teszi a munkaviszonyt, és jelentősen csökkenti a jogviták kialakulásának esélyét.
A munkaviszonyban a bizalom és az együttműködés kiemelt jelentőségű. A megfelelő időben megadott tájékoztatás nemcsak jogszabályi kötelezettség teljesítését jelenti, hanem hozzájárul a munkáltató és a munkavállaló közötti korrekt, hosszú távon is jól működő munkakapcsolat fenntartásához.
Jogszabályi hivatkozások:
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről – 6. §, 8. §, 52. §, valamint a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó 228–230. §-ok.
Bírói gyakorlat:
• EBH 2011.2340. – A további munkaviszony vagy keresőtevékenység bejelentése akkor megfelelő, ha az kellően konkrét, és a munkáltató számára lehetővé teszi jogos gazdasági érdekeinek megítélését.
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →