Az egyik munkaügyi jogvitában a munkáltató megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló tisztában volt azzal, hogy a munkáltató intézkedése bizonyos formai vagy tartalmi hiányosságokat tartalmazhatott, ennek ellenére a munkaviszony megszűnését tudomásul vette. Átvette a munkaviszony lezárásával kapcsolatos dokumentumokat, elszámolt a munkáltatóval, nem kezdeményezett jogvitát, és hosszú időn keresztül semmilyen módon nem vitatta a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét.

Több mint másfél év elteltével azonban a munkavállaló pert indított. Keresetében már arra hivatkozott, hogy korábbi nyilatkozatát másként kell értelmezni, és a munkáltató intézkedése valójában jogellenes volt. A munkavállaló ezért kérte a munkaviszony helyreállítását és az ebből eredő jogkövetkezmények alkalmazását.

A bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy összeegyeztethető-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményével az a magatartás, amikor valaki hosszú időn keresztül elfogad egy jogi helyzetet, majd utólag annak teljes ellenkezőjére hivatkozik.

A bíróság döntése

A bíróság kimondta, hogy a munkavállaló magatartása nem felel meg a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményének. A munkáltató joggal bízhatott abban, hogy a munkavállaló elfogadta a munkaviszony megszűnését, hiszen ezt hosszú időn keresztül semmilyen módon nem vitatta. A munkáltató ennek megfelelően alakította ki működését, betöltötte a munkakört, és lezártnak tekintette a munkaviszonyt.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a jogbiztonság alapvető követelmény a munkajogban is. Nem megengedhető, hogy a munkavállaló saját korábbi magatartásával teljesen ellentétes álláspontra helyezkedjen kizárólag azért, mert utólag számára kedvezőbb jogi helyzetet kíván elérni. A következetlen jogérvényesítés sérti a jóhiszeműség és tisztesség elvét, valamint a másik fél jogos bizalmát.

Ez a bírói döntés később a Munka Törvénykönyvének módosításában is visszaköszönt. A jogalkotó a 2014. március 15-étől hatályos szabályozásban kifejezetten rögzítette, hogy sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét az a joggyakorlás, amely ellentétes a fél korábbi magatartásával, és amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkavállalóknak célszerű a munkáltató intézkedéseit azok kézhezvételét követően haladéktalanul megvizsgálniuk. Ha úgy vélik, hogy a munkaviszony megszüntetése jogellenes, azt a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell vitatniuk. Az utólagos meggondolás vagy a korábbi nyilatkozat későbbi átértelmezése rendszerint már nem vezet eredményre.

A munkáltatók számára a döntés azt erősíti meg, hogy joggal bízhatnak a munkavállaló egyértelmű nyilatkozataiban és magatartásában. Ha a munkavállaló hosszabb időn keresztül nem vitatja a munkaviszony megszüntetését, a munkáltató alappal tekintheti lezártnak a jogviszonyt.

Kapcsolódó jogszabály

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6. § (2) bekezdés – Jóhiszeműség, tisztesség és együttműködési kötelezettség.

Bírósági döntések

BH 1996.622.

Összegzés

A bírói gyakorlat szerint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatoknak kiszámíthatónak és következetesnek kell lenniük. A munkavállaló nem változtathatja meg évekkel később saját korábbi magatartásának jogi jelentőségét pusztán azért, mert az számára kedvezőbb eredménnyel járna. A munkajogban a jóhiszeműség, a tisztesség és a másik fél jogos bizalmának védelme alapvető jelentőségű, ezért a következetlen jogérvényesítés rendszerint nem részesül jogi védelemben.