A Második Fejlesztési Tervben megvalésulé programok, fejlesztések fő célja a Versenyképes Magyarország és az Igazságos Magyarország megteremtése. Ez olyan kettős kihívást jelent, amely bizonyos területeken egymással ellentétes hatású és irányú intézkedéseket feltételez. A versenyképesség és az igazságosság között feszülő ellentmondást az oldhatja fel, ha a fejlesztések arra irányulnak, hogy bővüljön a foglalkoztatás, vagyis több és jobb munkahely legyen Magyarországon, és ezáltal az állampolgárok minél szélesebb körének javuljon az életminősége.

Az emberi erőforrások az ország gazdaságának és versenyképességének meghatározó és nélkülözhetetlen tényezőjót és erőforrását jelentik. Az, hogy ma Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatás, azt jelenti, hogy emberi erőforrásaink számottevő része nem hasznosul. Ez veszteségeket jelent a gazdaság számára, és jelentős mértékben korlátozza az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvések és az adópolitika mozgásterét. A versenyképesség javítása feltételezi, hogy többen dolgozzanak, és kevesebben szoruljanak arra, hogy szociális ellátásból, segélyből éljenek. Ezenkívül a versenyképesség elengedhetetlen feltétele, hogy jól képzett, a gazdasági kihívásokhoz folyamatosan alkalmazkodni képes munkaerő és szervezet álljon rendelkezésre.

A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javításának, a jövedelmi különbségek csökkentésének, az esélyegyenlőség megteremtésének - azaz a társadalmi igazságosság megteremtésének - szintén feltétele a foglalkoztatás növelése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtődik esély a méltényos életre.

A foglalkoztatás bővítésére valé törekvés tehát összekapcsolja a versenyképességet és az igazságosságot, és lehetőséget ad egy olyan fejlesztési pálya kialakítására, amelyben mindkét átfogé cél szempontjai érvényesíthetők, összeegyeztethetők. Ezért amikor arról beszélünk, hogy milyen jövőkép elérését kell szolgálniuk a fejlesztési forrásoknak, annak mindenképpen része, hogy:

1. Legyen több munkahely,
2. Legyenek jobb munkahelyek,
3. A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető.

Ehhez a tervezés során kettős megközelítést kell alkalmazni:

A foglalkoztatás bővítéséhez szükség van egyrészt a foglalkoztatáspolitika és az oktatás-képzés eszközeiből építkező konkrét programokra. Tekintettel arra, hogy az Uniós kohéziés politika egyik fő prioritása a foglalkoztatás, arra számíthatunk, hogy a források jelentős hányada használhaté fel majd ezen a területen.

Emellett szükség van más szakpolitikák eszközeire is, amelyek hatással vannak a munkaerőpiacra, meghatározzák annak feltételrendszerét, környezetét. A foglalkoztatás bővítését tehát általános célnak is kell tekinteni. Minden területen arra kel törekedni, hogy a fejlesztések a foglalkoztatás bővítését szolgálják, és előnyben kell részesíteni a munkahelyteremtő beruházásokat.

1. Több munkahely

A célunk hosszútávon az, hogy valésuljon meg a teljes foglalkoztatás, azaz mindenkinek van munkája, aki dolgozni akar. Milyen eszközök szükségesek ehhez?

Munkahelyteremtés támogatása,
Foglalkoztatás- és vállalkozás-barát adórendszer,
Hatékony és korszerű foglalkoztatási szolgálat,
A szociális gazdaság fejlesztése.

2. Jobb munkahelyek

Az, hogy jobb munkahelyeket szeretnénk, azt jelenti, hogy

- a munkavállalóknak legyen tényleges lehetőségük a gazdaság és a tudásalapú társadalom által megkívánt tudás és készségek megszerzésére, folyamatos fejlesztésére, megújítására,

- a munkavállalók és a munkaszervezetek, vállalatok képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz, képesek legyenek a változásokra valé felkészülésre és a strukturális átalakulások kezelésére, legyenek jobb munkakörülmények és munkafeltételek, legyen egészségesebb környezet a munkahelyeken,

- a jogszabályi környezet, illetve a támogatási rendszer tegye lehetővé és ösztönözze a rugalmas munkaszervezési és foglalkoztatási formákat, a biztonság új formáinak megteremtése mellett.

A jól képzett munkavállalók képesek a tudásalapú és az informáciés társadalom elvárásaihoz valé folyamatos alkalmazkodásra, illetve a gazdasági szerkezetváltás során könnyebben találnak új munkahelyet. Az egész életen át tartó tanulás elterjedésével a foglalkoztatás, a képzés, illetve és a munkaerőpiacon kívül töltött időszakok (pl. gyereknevelés) közötti átmenetek rugalmasabbá, zökkenőmentesebbé válnak. A keresleti sokkokra rugalmasan reagálé munkaszervezetek versenyképessége és termelékenységének növekszik. A változásokhoz valé alkalmazkodás magas szintű foglalkoztatás mellett megvalésulé kiegyensúlyozott, hosszú távú gazdasági fejlődést eredményez.

Milyen eszközök szükségesek ehhez?

- a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan igazodé oktatás és képzés,
- a munkajogi szabályozás felülvizsgálatával a rugalmas foglalkoztatás
lehetőségeinek megteremtése,
- hatékonyabb állami és szakszervezeti ellenőrzés.

3. A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető

A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlő és diszkrimináciémentes foglalkoztatási feltételeket kell kialakítani, biztosítani kell az egyenlőséget a munkához, képzési lehetőségekhez valé hozzájutás tekintetében.

Milyen eszközök szükségesek ehhez?

Ahhoz, hogy a munkavállalás tényleges lehetőség legyen:
- a foglalkoztathatóság javítása (személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal fejleszteni kell a munkaerőpiacról kiszorult vagy annak veszélyével fenyegetett emberek készségeit azért, hogy alkalmassá váljanak a munkavállalásra, hatékony segítséget kell nyújtani számukra az álláskeresésben),
- esélyegyenlőség a megfelelő minőségű oktatásban és képzésben valé részvétel tekintetében.

Ahhoz, hogy a munkavállalás vonzé lehetőség legyen:

- a munka világába valé belépést, visszatérést segítő és ösztönöző (de legalábbis nem ellenösztönző) szociális ellátérendszer,
- elérhető, megközelíthető a munkahelyek (közlekedés, lakáspolitika), a munkavégzés és a gyermeknevelés összehangolását segítő szolgáltatások.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez