Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság által idén létrehozott GDP - az első negyedévi 4,3, a második negyedévi 4,2, a harmadik negyedévi 3,7 százalékos emelkedés után - az utolsó negyedévben 3.9 százalékkal bővülhet. Az éves szinten 4 százalékosra várt GDP növekedés már kedvezőbb szerkezetben valésult meg. A fejlődést keresleti oldalról a külkereskedelem intenzív bővülése és a beruházások kedvező összetételű élénkülése alapozta meg. Az export növelését meghatározó feldolgozóipari fejlesztések dinamikája az időszak egészében erőteljes volt, az első kilenc hónapban 27 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint egy évvel korábban.

Továbbra is jelentős a lakásépítések és a gazdasági szolgáltatások növekedése és dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban állé infrastrukturális beruházásokat is. A bruttó álleszköz-felhalmozás bővülési üteme az első háromnegyed évben kiemelkedően magas, 13,2 százalék volt. A gazdasági növekedés húzéerejót a kivitel intenzív bővülése biztosította. Az áruexport értéke az első kilenc hónapban euro alapon 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A 2004. évi gazdasági növekedést a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás is élénkítette, dinamikája azonban a múlt évihez képest mérséklődött, növekedési üteme a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal elmaradt a termelés bővülésétől. A termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) mutatéi egyenletesen javultak. A konjunktúra erősödésében az iparnak kitüntetett szerepe volt, fejlődési üteme azonban az első félévi 10 százalékról a harmadik negyedévben 6 százalékra mérséklődött, majd októberben 8,4 százalékra gyorsult. A mezőgazdasági termelés volumene ötödével magasabb lesz idén, mint volt tavaly, az ágazatban az előző két aszályos év után rekord mennyiségű gabonát takarítottak be.

Modellszámításaink szerint a magyar gazdaság 2005-ben - a termelőkapacitások bővülésével összhangban - növekedési pályán fog mozogni, a fejlődés ütemét azonban a lanyhulé kereslet mérsékli. Jövőre a bruttó hazai termék várhatéan 3,8 százalékkal emelkedik. A külpiaci kereslet némi lanyhulása ellenére azt várjuk, hogy az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetően jövőre is erőteljesen növekszik majd az export, és az ideitől némileg elmaradó ütemben az álléeszköz-felhalmozás.

Magyarországon az év során az államháztartási hiány alakulása hangsúlyos gazdasági tényező volt. 2004-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű (GFS) hiánya várhatéan 1348 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg. Az eredményszemléletű elszámolás szerint kalkulált hiány ennél kb. 1,3 százalékponttal alacsonyabb lehet. A jövő évi cél elérésében a legnagyobb kockázatot az áfa-bevételek, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése jelentik. Prognézisunk szerint a 2005. évi deficit meghaladhatja az 1.100 milliárd forintot, a GDP arányos hiány GFS elszámolásban 4,9 százalék, míg ESA95 elszámolásban 5,0 százalék körül alakulhat.

A folyé fizetési mérleg hiánya idén az első félévben 3,3 milliárd euro volt, ami kismértékben magasabb, mint az egy évvel korábbi, hasonlé időszakra számolt érték. A hiány növekedésében a jövedelmek és folyé transzferek alakulása játszott meghatározó szerepet, az áruk és szolgáltatások importjának exportnál nagyobb emelkedése szintén eredményronté tényező volt. A második negyedévben jelent meg az EU-transzferek hatása a mérlegekben, a viszonzatlan folyé átutalások korábbi bevételi többlete a közösségi költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében hiányba fordult át. 2004-ben a konjunktúra élénkülése a beruházások növekedését, valamint a nem pénzügyi vállalkozások eladósodottságának emelkedését eredményezte. A háztartások, valamint az államháztartás pénzügyi mérlege továbbra is kedvezőtlenül alakult. A külső források bevonása gyorsult, s várhatéan 2005-ben tovább bővül. A folyé fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd Eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Jövőre nem számítunk jelentős javulásra a külső egyensúlyban. Az Európai Unióban lassulé növekedési ütem miatt 2005-ben lassabb export-dinamika várhaté, míg a lakossági fogyasztás emelkedése növeli az importot. Jövőre várhatéan magasabb behozatali, mint kiviteli dinamika adódhat. 2005-ben a folyé fizetési mérleg hiánya a fogyasztéi kereslet miatt valamelyest nőhet, összességében 6,9 milliárd Euróra emelkedhet a passzívum, ami a GDP 7,5 százaléka.

Az év során a hazai valuta nominális felértékelődésével párhuzamosan az MNB az irányadó kamatot fokozatosan, több lépésben csökkentette. A jegybanki évatosságot egyrészt az állampapír-piaci hozamok vártnál lassúbb mérséklődése, másrészt a külföldi befektetők által birtokolt állampapírok átlagos futamidejónek csökkenése indokolta. Az irányadó kamat az év végén 9,5 százalékra mérséklődött és további csökkentését várjuk, amely mértéke 2005. végéig a kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradása mellett minimálisan további 2,5-3 százalékpont lehet.

2004-ben az éves inflácié várhatéan 6,8 százalék volt. Az olaj világpiaci árának emelkedése 2004 második felében számottevően nem befolyásolta az árindexet, a dollár gyengülése ellensúlyozta a költségek emelkedését, az idei trend ugyanakkor jövőre lecsapédhat az energiaárakban. Az elektromos energia illetve a lakossági földgáz drágulása mindenképpen meghatározó lesz a következő évi infláciés trendben. 2005-ben összességében folytatódé dezinfláciéra és 4,8 százalék körüli áremelkedés valészínű, de a hatósági körbe tartozé szolgáltatásoknál az infláciét meghaladó áremelkedés várhaté. 2005 decemberére 4,6-4,7 százalékos árindexet prognosztizálunk.

A háztartások fogyasztásában év egészére 3,4 százalékos bővüléssel számolunk. 2005-re pedig az ideihez közeli dinamikét prognosztizálunk.

2004 évben - a várt 6,8 százalékos inflácié mellett - a nettó keresetek 7-7,5 százalékos növekedésével számolunk. A reálkereset idén stagnált - esetleg néhány tizedszázalékkal emelkedett. A lakosság egyéb jövedelmeinél szintén nem volt jelentős emelkedés.

A magyar lakosság gazdasági aktivitási szintje hosszabb ideje meglehetősen alacsony. A munkanélküliek száma 2004. végén mintegy 260 ezer fő, kissé magasabb, mint az előző évben. Jövőre hasonlé mértékű lesz a munka nélkül lévők aránya, ami - Európai Uniós mértékkel mérve továbbra is alacsony - 6,1 százalék.
Forrás: Piac és Profit on-line
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez